Boleman Géza, dezséri
gépészmérnök
Született: 1876. szeptember 15. Selmecbánya
Meghalt: 1961. december 20. Sopron
Család
Sz: Boleman István (1839–1905) fürdőorvos, a magyar balneológia úttörője.
Iskola
Középiskoláit Selmecbányán, Brassóban és Budapesten végezte; a bp.-i belvárosi (IV. kerület) főreáliskolában éretts. A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1898), magántanári képesítést szerzett (Sopron, 1904); a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A bp.-i Ganz-gyár villamos osztályának mérnöke (1898–1899), a vihnyei Kachelmann-gépgyár mérnöke (1899). A József Műegyetem Gépszerkezettani Tanszék tanársegéde, egyidejűleg a bp.-i Fegyver- és Gépgyár dízelmotor osztályának szerkesztő-mérnöke (1899–1900); a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. Főiskola Matematikai Tanszék adjunktusa (1900–1901), a Mechanikai–bányagéptani Tanszék helyettes tanára (1901–1904), a Fizikai–elektrotechnikai Tanszék ny. rk. tanára (1904–1906), ny. r. tanára (1906–1918). A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola, ill. a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola ny. r. tanára (1918–1934); közben a Főiskola rektora (1922–1923 és 1928–1930). Az átszervezések után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Kar Bánya- és Kohómérnöki Osztályán a fizika-elektrotechnika ny. r. tanára (1934–1946). Nyugdíjazása után a Magyar Agrártudományi Egyetem soproni Erdőgazdaság-tudományi Kara ny. r. tanára (1947–1948).
Tudományos pályafutásának kezdetén számos, akkor újdonságnak ható gőzgépet szerkesztett (pl.: gyorsanjáró gőzgép, Vihnye, 1899), majd részt vett a bp.-i Fegyver- és Gépgyár által kifejlesztett, 60 lóerős dízelmotorának tervezésében (1900). Áthelyezése után nevéhez fűződik a selmecbányai (később soproni) Bányászati és Erdészeti Akadémián az elektrotechnikai oktatás megszervezése, a Fizikai-elektrotechnikai Tanszék oktatási profiljának kidolgozása. Számos elektrotechnikai akadémiai tankönyv és egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője. Elektrotechnika (1917) címmel írt munkája a szakterület első, évtizedeken át használatban volt, magas színvonalú szakkönyve.
Emlékezet
Szobrát a soproni Erdészeti Egyetem (ma: Nyugat-magyarországi Egyetem) Botanikus Kertjében állították fel (mészkő mellszobor, Kalló Viktor alkotása, 1966-ban).
Elismertség
A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) alelnöke, a Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) t. elnöke (1961).
Elismerés
Munka Érdemrend (1956). A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) Nagy Aranyérme (1920), Zipernowszky Károly Jubileumi Emlékérem (1928).
Főbb művei
F. m.: Fizika. Akadémiai tankönyv. (Selmecbánya, é. n.)
A váltakozó áram elmélete. Akadémiai tankönyv. (Selmecbánya, é. n.)
Hőtan és hangtan. Akadémiai tankönyv. (H. és é. n.)
Erőműtan – mechanika és erdészeti géptan. B. G. előadásai alapján írta Bacsilla Lajos. (Selmecbánya, 1903)
Merőleges rezgőmozgások és Lissajous görbéi. (Gyógyászati és Természettudományi Évkönyv. Selmecbánya, 1905)
Gyakorlati elektrotechnika. (Bp., 1910)
A kommutátoros háromfázisú motorok. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1915)
Elektrotechnika. Az elektromos áramfejlesztők, áramátalakítók és motorok működésének alapelvei, az elektrotechnikába való bevezetéssel. (Selmecbánya, 1917; 2. kiad. 1919; új kiad. Sopron, 1931)
A logarléc használati utasítása. (Selmecbánya, 1919)
Fizikai jegyzetek. Hőtan és fénytan. Vezérfonal B. G. főiskolai tanár előadásaihoz. (Sopron, 1922; 2. kiad. 1936)
Bevezetés a rádiótelefon ismeretébe. (Sopron, 1925)
A kalickás rótor jövője. (Bp., 1928)
A modern világítási technika elemei. (Bp., 1928)
Trivektor. (Bp., 1931)
A bremerhaveni villamos tarifa. (Bp., 1932)
Fáziskiegyenlítés kondenzátorral. I–II. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1933)
Gyakorlati elektrofizika. B. G. ny. r. tanár előadásai nyomán összeáll. Kocsis József. (Sopron, 1940)
Elektrotechnika. B. G. kéziratának felhasználásával írta Frigyes Andor. (Bp., 1951).
Irodalom
Irod.: Barta Ernő: B. G. egyetemi tanár. (Erdészettudományi Közlemények, 1962)
Barta Ernő: B. G. (Az Erdő, 1962)
Góhér Mihály: B. G. (Elektrotechnika, 1962)
Gyulay Zoltán: B. G. (Soproni Szemle, 1962)
Faller Jenő: B. G. (MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 1963).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
