Bóna István
régész
Született: 1930. február 10. Heves
Meghalt: 2001. június 4. Dunaújváros
Család
Sz: Bóna Aladár, Czingell Ilona. F: 1. Vágó Eszter (1928–1970) régész, múzeumigazgató. Özvegy. 2. Horváth Jolán régész.
Iskola
Jászapátin éretts. (1948), az ELTE BTK-n ős- és népvándorláskori régész és muzeológus okl. szerzett (1951), doktorált (1958), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1998. máj. 4.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztályának muzeológusa (1952–1953), a Sztálinvárosi Állami Múzeum mb. igazgatója (1953–1954), az ELTE Történettudományi Kar, ill. BTK ősrégészeti Tanszék, ill. ős- és Koratörténeti Tanszék aspiránsa (1954– 1957), tanársegéde (1957–1961), egy. adjunktusa (1961–1963), egy. docense (1963–1975), egy. tanára (1975-től) és a Tanszék vezetője (1987–1995); egyúttal az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója (1994–1995), valamint az országos posztgraduális régészoktatás vezetője (1995-től).
Magyarország és a Kárpát-medence korai és középső bronzkorával, ill. népvándorláskori középkori történetével fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar településtörténet, elsősorban az avar és a korai kárpát-medencei magyar települések összehasonlító vizsgálata terén, továbbá alapvetőek a Kárpát-medencében megtelepedett germán népekkel (langobárdokkal és a gepidákkal) kapcsolatos összefoglaló munkái. Tudományos népszerűsítő tevékenysége is értékes: az 1970-es–1980-as években gyakran szerepelt a tévében, rádióban. Mind a szakértők, mind az érdeklődő laikusok számára is értékesek a hunokkal kapcsolatos dolgozatai, népszerűsítő monográfiái.
Emlékezet
Kajdácson emléktábláját avatták fel (2005). Emlékére a Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést tartott (2005. dec. 12-én).
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottsága titkára (1975–1980), elnöke (1980–1990), az Ásatási Bizottság elnöke (1991–1998), az őstörténeti Komplex Bizottság alelnöke, ügyvezető elnöke (1991-től). A Doktori Tanács Művészettörténeti, Építészettörténeti és Régészeti Szakbizottságának elnöke (1969-től).
Elismerés
Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1963), Rómer Flóris-emlékérem (1984), Akadémiai Díj (1987), Széchenyi-díj (1998), Pro Pentele Díj (2000), Pro Cultura Intercisae (posztumusz, 2002), Forster Gyula-emlékérem (posztumusz, 2004).
Szerkesztés
Az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja (1969-től), a Hereditas könyvsorozat szerkesztője (1970–1990).
Főbb művei
F. m.: Die Langobarden in Ungarn. Die Gräberfelder von Várpalota und Bezenye. (Acta Archaeologica, 1956)
Die Ausgrabungen von. L. Márton in Tószeg. Banner Jánossal, Márton Lajossal.– Az űrbőpusztai avar temető. (Acta Archaeologica, 1957)
A koszideri típusú kincsleletek időrendje. Egy. doktori értek. (Bp., 1958; németül: Acta Archaeologica, 1958)
A bronzkor Magyarországon és a Közép-Dunamedencében. A középső bronzkor. Kand. értek. is. (Bp., 1958)
Bronzkori övkapcsok és diadémák. Adatok a Közép-Duna medencei bronzkori viselethez. (Archaeológiai Értesítő, 1959)
Magyarországi művészet a honfoglalásig. (Bp., 1959)
Clay Models of Bronze Age Waggons and Wheels in the Middle Danubian Basin. (Acta Archaeologica, 1960)
Az újhartyáni germán lovassír. (Archaeológiai Értesítő, 1961)
Pannonia története. Barkóczi Lászlóval, Mócsy Andrással. (Bp., 1963)
Beiträge zur Archäologie und Geschichte der Quaden. (Acta Archaeologica, 1963)
The Peoples of Southern Origin of the Early Bronze Age in Hungary. 1–2. (István Király Múzeum Közleményei, 1965)
Képek Dunaújváros múltjából. A legrégibb időktől a törökkor végéig. B. Vágó Eszterrel. (Dunaújváros–Székesfehérvár, 1966)
Cundpald fecit. Der Kelch von Petőháza und die Anfänge der bayrisch-fränkischen Awarenmission in Pannonien. (Acta Archaeologica, 1966)
Az ókor története. 1. Gábori Miklóssal. (Bp., 1966; 3. kiad. 1970; 18. kiad. 1985)
Ein Vierteljahrhundert der Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn. (Acta Archaeologica, 1971)
A népvándorlás kora Fejér megyében. (Székesfehérvár, 1971)
A magyar föld régészete és története a római uralom végétől a honfoglalásig. Doktori értek. (Bp., 1972)
VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. (Fontes archeologici Hungariae. Bp., 1973)
Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung in Békés. Banner Jánossal. (Fontes archeologici Hungariae. Bp., 1974)
A középkor hajnala. A gepidák és a langobárdok a Kárpátmedencében. (Hereditas. Bp., 1974; német, angol, francia nyelven is: 1976)
Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung bei Békés. Banner Jánossal. (Bp., 1974)
Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südostlichen Beziehungen. (Bp., 1975)
Die spätrömische Südostfriedhof. Die Gräberfelder von Intercisa. Vágó Eszterrel. (Bp., 1976)
Gepiden in Siebenbürgen–Gepiden an der Theiss. (Bp., 1979)
A nemzetségi és a törzsi társadalom története Magyarországon. A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon. (Magyarország története I. Bp., 1984; 2. kiad. 1987)
Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben. Magyar–szláv korszak. (Erdély története. Bp., 1989; 3. kiad. 1992; németül 1990; franciául 1992; angolul 1994)
Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig. (Dunaújváros, 1991; 2. bőv. kiad. 1997)
Szabó János Győző. (Eger, 1991)
Longobárdok Pannóniában. Történeti és régészeti áttekintés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. nov. 7.)
Das Hunnenreich. (Stuttgart, 1991)
Hunok–gepidák–langobárdok. Történeti régészeti tézisek és címszavak. (Szeged, 1993)
A hunok és nagykirályaik. (Bp., 1993)
Az Árpádok korai várairól. 11–12. századi ispáni várak és határvárak. (Debrecen, 1995; 2. átd. kiad. 1998)
A magyarok és Európa a IX–X. században. Történeti-régészeti megfigyelések és észrevételek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. márc. 18.)
A magyarok és Európa a 9–10. században. Monográfia. (História könyvek. Bp., 2000)
Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. (Erdély a keresztény magyar királyságban. Kolozsvár, 2001)
Les huns. Le grand empire barbare d’Europe. IV–V. siècles. (Paris, 2002).
Irodalom
Irod.: Bálint Csanád–Kubinyi András–Raczky Pál: Búcsú B. I.-tól. – Csányi Marietta: B. I. emlékére. (Magyar Múzeumok, 2001)
Szentpéteri József: B. I. (Magyar Tudomány, 2001)
Trogmayer Ottó: In memoriam B. I. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
Farkas István: B. I. akadémikus halálára. A hajdani útimarsall léleksírása. (Ethnica, 2001)
Csorba Csaba: Emlékezés B. I. régészprofesszorra. (Honismeret, 2002)
Gömöri János: B. I. és Sopron környéki kutatásai. (Soproni Szemle, 2002)
Trogmayer Ottó: B. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Megjegyzések
Az egyetemi doktori szigorlatok 1958. ápr.-ban indultak újra. Az ELTE-n elsőnek Bóna István doktorált!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
