Borbáth Károly
történész, pedagógus, folklorista
Született: 1931. január 12. Vargyas, v. Udvarhely vármegye
Meghalt: 1980. április 20. Vargyas
Család
Sz: Borbáth Lajos, Pál Anna. Szülei és nagyszülei székely földművesek voltak. Testvére: Borbáth Lajos.
Iskola
Általános iskoláit Vargyason végezte, a székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Gimnáziumban éretts. (1950), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelem–filozófia szakon tanult (1950–1951), uo. a Babes Tudományegyetemen történelem szakos tanári okl. szerzett (1954), a történelemtudományok kandidátusa (Leningrád, 1958; honosítva: Bukarest, 1958).
Életút
A Leningrádi Egyetem Középkor-történeti Tanszékének aspiránsa (1954–1958), hazatérése után a kolozsvári Bolyai (1959-től Babes–Bolyai) Tudományegyetem Történelem Tanszékének egy. adjunktusa és az egyetem magyar nyelvi lektora (1958. okt. 1.– 1968. szept. 30.), politikai okokból elbocsátották (1968. okt. 1.). A nagyenyedi Bethlen Könyvtár igazgatója (1968–1977), Torockószentgyörgyön (1977–1978), Vargyason tanár (1978–1980).
Erdély műemlékeivel és Székelyföld településeinek helytörténetével, ill. a helytörténetírás általános kérdéseivel fogl. Kelemen Lajos módszerét követve, levéltári–könyvtári kutatásait kiegészítve a helyszínen tanulmányozta a műemlékeket. Politikai okok miatt írásainak többsége nem jelenhetett meg Erdélyben, a székelyudvarhelyi Székely támadt várról és Vargyasról írt monográfiája is kéziratban maradt.
Emlékezet
Halála után Kovács István Vallomás c. versét Borbáth Károly emlékének szánta (1982). Emlékét Székelykeresztúron és Baróton kopjafa őrzi. Arcmását fába metszette Kósa Bálint, Olaszteleken élő grafikus; megfestette Veress Miklós, vargyasi festőművész. A vargyasi iskola nevét vette fel (Borbáth Károly Általános Iskola, 1990. jan. 27-én), s ugyanebben az évben, halálának 10. évfordulóján Vargyason síremlékét is felállították. Szülőháza falán emléktáblát helyeztek el (2006. jan.-ban).
Főbb művei
F. m.: Madéfalva emlékezete. (Megyei Tükör, 1968. dec. 21.)
Adalékok Brassai Sámuel közírói s szerkesztői munkásságához. (Keresztény Magvető, 1973)
Adalékok a székely népmesék gyűjtésének történetéhez. (Székelykeresztúri Múzeum Évkönyve. Csíkszereda, 1974; Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerk. Kríza Ildikó. Bp., 1982)
Társadalmi mozgalmak a Székelyföldön 1562 után. Magyari Andrással. (Székely felkelés. 1595–1596. Szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly. Bucuresti, 1979)
ford.: Cucu, V.–Stefan, M.: Románia. Emlék- és útikalauz. Többekkel. (Bucuresti, 1974).
Irodalom
Irod.: Szabó Gyula: Ismét búcsú… (Utunk, 1980. 18.)
Balogh Dezső: Tanár volt, nem középiskolai fokon. (Igazság, 1980)
Cseke Péter: „A történelem volt a keresztje.” B. K. emlékezete. (Magyarok, 1990. 10.)
Farkas Margit: B. K. emlékezete. (Művelődés, 2008)
Szécsi Antal: „Maga-felejtő sorsunk halk tudója…” B. I. élete és munkássága. (Székelyudvarhely, 2008)
Máthé László Ferenc: B. K., tragikus sorsú történész halálának 30. évfordulójára. (székelyhon.ro, 2010. ápr. 19.).
Megjegyzések
Valamennyi lexikon téves halálozási adata: ápr. 22.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
