Boros Ferenc
geográfus
Született: 1928. október 3. Szentes, Csongrád vármegye
Meghalt: 1998. július 31. Budapest
Temetés: 1998. augusztus 17. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Szülei: Boros László kubikos, Magyar Erzsébet.
Felesége: 1954-től Horváth Emma általános iskolai tanár, majd a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) tud. munkatársa.
Leánya: Boros Márta.
Iskola
A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban éretts. (1949), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), az ELTE TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1964), doktora (1981).
Életút
Az ELTE Élet- és Földtudományi Kara, ill. 1957-től a TTK Gazdaságföldrajzi Tanszék tud. segédmunkatársa (1953–1960) és c. egy. docens (1967–1974).
Az Országos Tervhivatal (OT) Távlati Tervek Főosztálya főelőadója (1960. máj. 1.–1972. máj. 31.), az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési és Fejlesztési Főosztály Regionális Osztályának műszaki-gazdasági tanácsadója (1972. jún. 1.–1973. okt. 21.), a Környezetvédelmi Osztály vezetője (1972. okt. 22.–1976. okt. 20.), a Városépítési és Környezetvédelmi Osztály osztályvezető-helyettese (1976. okt. 21.–1988. dec. 31.).
A BME Közlekedésmérnöki Kara (1968–1973), a JATE TTK Gazdaságföldrajzi Tanszéke előadó tanára (1973–1975), majd az Államigazgatási Főiskola c. főisk. tanára (1981-től). Az Ernst Moritz Universität Greifeswald vendégoktatója (1959–1960). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
A magyarországi településhálózat fejlődésével, a települési szerkezet nagyságrendi tagozódásával, ennek gazdasági összefüggéseivel foglalkozott. Elsőként dolgozta ki a magyarországi városhálózat és a hazai települészerkezet fejlesztési modelljeit. Az ÉVM-ben a területfejlesztési politika, ill. az ezzel összefüggő településtudományi, területfejlesztési és környezetvédelmi kutatások egyik irányítója. Részt vett a település- és területfejlesztéssel összefüggő, állami döntéseket megalapozó tudományos tanulmány és koncepció kidolgozásában.
Elismertség
Az MTA Földrajzi Bizottság Környezetvédelmi Munkabizottságának elnöke (1974-től).
Az MTA–TMB Földrajzi Bizottsága tagja (1968–1972), Földrajzi Meteorológiai Szakbizottsága titkára (1973-tól).
A Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja, vezetőségi tagja.
Elismerés
Széchenyi István-emlékérem (1975), Akadémiai Ösztöndíj (1977), Dunaújváros Emlékplakett (1978), Minisztériumi aranygyűrű (1987).
Szerkesztés
A Településfejlesztés (1979-től) c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Az Albán Népköztársaság gazdasági földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1955. 3.)
Adatok Magyarország településállományának XVII. századi fejlődéséhez. (Földrajzi Értesítő, 1957. 1-4.)
A hazai településállomány XVIII. század eleji képe. (Földrajzi Értesítő, 1958. 1-4.)
Fejlődő új, szocialista városaink. (Földrajzi zsebkönyv, 1961)
Városaink ipari szerepkörének néhány problémája. (Földrajzi Értesítő, 1961. 1-4.)
A magyar településhálózat jellegzetes vonásai. Kand. értek. (Bp., 1963)
A településnagyság és az ellátófunkció közötti kapcsolat. (Földrajzi Értesítő, 1967. 2.)
A társadalom fejlődésének hatása a településhálózatra. (Településtudományi Közlemények, 1967. 3.)
A magyar településhálózat fejlesztésének problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968. 3.)
A magyar városhálózat új elemei. (Földrajzi Közlemények, 1968. 3.)
Szempontok a települések földrajzi tanulmányozásához. (Földrajztudomány–földrajztanítás. 1. Bp., Tankönyvkiadó, 1970)
A magyar gazdaság térbeli változásainak tendenciái. (Földrajzi Értesítő, 1970. 1.)
A falusi településrendszer átalakulása és várható következményei. (Az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1971. 2-4.)
Népesség és településföldrajz. Egy. jegyz. (Bp., BME, 1971; 2. kiad. 1972)
A területfejlesztés hosszútávú koncepciója. Kovács Csabával és Kőszegi Lászlóval. (Közgazdasági Szemle, 1973. 2.)
A területrendezési tervezés gyakorlati szerepe a népgazdasági tervezésben. (Városépítés, 1973. 5.)
Település, városiasodás. Többekkel. (Minerva nagy képes enciklopédia. IV. köt. Bp., Közgazdasági Kiadó, 1975)
The Role and Efficiency of Infrastructure in Settlement Economy. (Urbanisation in Europe. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
A szocialista országok urbanizációjának néhány vonása. (Területrendezés, 1975. 3.)
Környezeti szemlélet a területi kutatásban-tervezésben. (Építés–Kutatás–Fejlesztés, 1975. 3.)
A környezetvédelem a területi politika gyakorlatában Magyarországon. (Födrajzi Közlemények, 1975. 3-4.)
A környezetvédelem és a térbeli tervezés egyes kérdései. (Városépítés, 1976. 7-8.)
Környezeti szemlélet a területi tervezésben. (Területrendezés. A területi és településtervezés folyóirata, 1977. 3.)
Építő- és építőanyag-ipari környezetvédelmi ismeretek. Az (Az ÉVM Továbbképző Központ kiadványa. Bp., 1978)
Dunaújváros természeti és gazdaságföldrajzi adottságai. Főszerk. Pécsi Márton. Szerk. Ádám Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
A településfejlődés irányítását megalapozó kutatások perspektívái. (Területrendezés. A területi és településtervezés folyóirata, 1979. 4.)
A magyar települési szerkezet átalakulására ható főbb gazdasági-társadalmi tényezők elemzése. Doktori értek. (Bp., 1980)
A települési fejlődési kutatások hosszú- és középtávú programja. (Építésügyi Szemle, 1980. 5.)
A VI. ötéves terv kutatási irányelvei. Vajdovichné Visy Erzsébettel. (Településfejlesztés, 1981. 1.)
Környezetvédelmi kérdések a magyar–jugoszláv határ menti együttműködésben. (Településfejlesztés, 1982. 3-4.)
A szellemi potenciál egyes területi kérdései. B. Horváth Emmával. (Alföldi tanulmányok. Békéscsaba, 1984)
Az új településpolitika fő vonásai. Lackó Lászlóval. (Településfejlesztés, 1984. 3-4.)
A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások eddigi eredményei. – A területgazdálkodás és a településfejlesztés összefüggései. (Területi statisztika, 1985. 2.)
A településfejlesztés új szakasza Magyarországon. Lackó Lászlóval. (Földrajzi Közlemények, 1986. 3.)
A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások c. OKKFT program eredményei. Kőszegfalvi Györggyel és Lackó Lászlóval. (Településtudományi Közlemények, 1986)
Az Alföld szellemi potenciáljának főbb jellemzője a 80-as években. Fodor Lászlónével és Heit Gáborral. (Településfejlesztés, 1986. 3.)
A balatoni építési korlátozások tapasztalata és feloldásuk lehetőségei. Sindelyes Gáborral. (Építésügyi Szemle, 1988. 2.)
A településfejlesztés és -rendezés helyzete. művelésének feladatai. Helyzetkép. Faragó Kálmánnal és Paksy Gáborral. (Településfejlesztés, 1989. 1. és Építés – Építészettudomány, 1989. 3-4.)
Gondolatok a terület- és településfejlesztésről. (Településfejlesztés, 1989. 2.)
Szempontok a területgazdálkodás továbbfejlesztéséhez. Többekkel. (Magyar Közigazgatás, 1990. 4.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1998. aug. 7.)
Tatai Zoltán: Meghalt dr. Boros Ferenc. (Falu, Város, Régió, 1998. 8.).
Irod.: Szentesi ki kicsoda? Szerk. Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. (Szentes, 1988)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997).
neten:
https://resolver.pim.hu/auth/PIM48375
https://nntp.hu/person/person.php?personid=46864
https://nevpont.hu/palyakep/boros-ferenc-3e9e3
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
