Borosay Dávid Lajos
matematikus, pedagógus, bencés szerzetes
Született: 1854. november 21. Újkér, Sopron vármegye
Meghalt: 1929. január 6. Tihany
Iskola
Középiskoláit Sopronban végezte. Belépett a bencés rendbe (1873. szept. 8.), a pannonhalmi bencés tanárképző Intézetben teológiát, bölcseletet és matematikát (1873–1880), a bécsi tudományegyetemen matematikát tanult (1880–1881); pappá szentelték (1880. júl. 7.).
Életút
A pápai gimnázium (1880–1885), a pannonhalmi hittudományi főiskola (1885–1889), az esztergomi gimnázium r. tanára (1889– 1915). A soproni gimnázium igazgatója (1915–1925), c. tankerületi főigazgató (1921).
Számos középiskolai matematikai, algebrai és geometriai gimnáziumi tankönyvet, jegyzetet, egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett; átdolgozott és újraátdolgozott (!) tankönyveiből még évtizedekkel később (1945 után is) tanultak.
Főbb művei
F. m.: A tudat mibenléte és alapja. (Pápa, 1882)
Gauss–féle görbületi mérték. (Pápa, 1883)
Algebra a gimnázium és a reálgimnázium számára. (Bp., 1901; 11. kiad. 1926; Átdolgozta Mattyasovszky Kasszián. átd. kiad. 1927; 2. átd. kiad. 1932)
Geometria a középiskolák felsőosztályai számára. 1–2. (Bp., 1904; 2. kiad. 1910; 9. kiad. 1926)
A differenciál– és integrálszámítás elemei. (Bp., 1914)
Számtan és az algebra. (Bp., 1918)
Számtan és az algebra elemei. Gidró Bonifáccal. Átd. Mattyasovszky Kasszián. (2. jav. kiad. Bp., 1929)
Mennyiségtan. Számtan és mértan. Gidró Bonifáccal. Átd. Mattyasovszky Kasszián. (2. kiad. Bp., 1932)
Mennyiségtan. Algebra-mértan. A gimnázium és a leánygimnázium VIII. osztálya számára. Átd. Holenda Barnabás és Korányi Szevér. (Bp., 1945)
Matematika a tanítóképzők 4. osztálya számára. Átd. Holenda Barnabás és Korányi Szevér. (Bp., 1950)
Matematika a középiskolák 3. és 4. osztálya. számára. Átd. Holenda Barnabás és Korányi Szevér. Újra átd. Králik Dezső és Surányi János (Bp., 1950).
Irodalom
Irod.: Sárközy Pál: B. D. (Pannonhalmi Szemle, 1929).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
