Borsy Zoltán
geográfus
Született: 1926. november 7. Debrecen
Meghalt: 1997. február 14. Debrecen
Család
Sz: Borsy Zoltán asztalossegéd, majd a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál asztalos, Szabó Margit. F: 1952-től Éltető Hajnalka középiskolai tanár, geográfus. Leánya: Borsy Hajnalka; fia: Borsy Zoltán.
Iskola
Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte. A debreceni református gimnáziumban éretts. (1945), a Debreceni Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1950), a KLTE TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1961), doktora (1975).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Földrajzi Intézet Természeti Földrajzi Tanszék tanársegéde (1950–1953), egy. adjunktusa (1953–1963), egy. docense (1963–1976), egy. tanára (1976. júl. 1.–1996. ápr. 30.) és a Tanszék vezetője (1973–1991). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1959).
Természetföldrajzzal, geomorfológiával fogl. Az MTA által támogatott nyírségi, bodrogközi, szatmári síksági kutatások résztvevője, a pollenanalitikai kutatások egyik elindítója. Különösen jelentősek a szélerózió és a homokmozgás terén végzett terepi és laboratóriumi modellkísérletei, nemzetközi jelentőségűek az Alföld felszínének kialakulására és felszínfejlődésére vonatkozó vizsgálati eredményei. További fontos eredményei: az üledékképződés és a felszínformálódás jellegzetes ritmusainak, az éghajlatváltozások jellegének és morfológiai következményeinek új, és időben is pontosított kimutatása az Alföld negyedidőszaki fejlődéstörténetében, valamint a Bodrogköz felszínfejlődésének új szellemű bemutatása: egyfelől a nagyszámú fúrásadat segítségével alkotott geomorfológiai kép, másfelől a 14 C-adatokkal szinkronizált pollenanalízis segítségével.
Elismertség
Az MTA Földrajzi Bizottsága tagja (1965-től). A Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja (1962-től). A Nemzetközi Földrajzi Unió magyar nemzeti bizottságának elnöke (1977–1981).
Elismerés
Szocialista Földrajzért (1972), Lóczy Lajos-emlékérem (1985), Bessenyei György-emlékérem (1986), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993).
Szerkesztés
Az Acta Geographica Debrecina szerkesztője (1977-1995).
Főbb művei
F. m.: Csillagászati földrajz. Egy. jegyz. (Debrecen, 1952; Kiss Árpáddal, Nagy Józsefnével átd. kiad. Bp., 1965; 3. kiad. 1968; 4. kiad. 1970; 5. kiad. 1971; 6. kiad. 1973; 8. kiad. 1975)
Jön az üstökös! (Debrecen, 1957)
A Nyírség természeti földrajza. Kand. értek. is. (Földrajzi monográfiák. 5. Bp., 1961)
A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. (Földrajzi Közlemények, 1964)
Adalékok a lengyelországi futóhomokok kérdéséhez. (Acta Geographica Debrecina, 1964)
Görgetettségi vizsgálatok a magyarországi futóhomokokon. (Földrajzi Értesítő, 1964)
Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. (Földrajzi Közlemények, 1968)
A nagyhegyesi kráter. (Acta Geographica Debrecina, 1968)
A tiszai Alföld. Szerk. Pécsi Mártonnal. (Bp., 1969)
Az alluviális medencesíkságok morfológiai fejlődéstörténete Magyarországon. Molnár B.-vel, Somogyi Sándorral. (Földrajzi Közlöny, 1969)
Szabolcs-Szatmár megye természeti földrajza. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971)
A szélerózió vizsgálata a Nyírségben. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972)
A szélerózió vizsgálata a magyarországi futóhomok- területeken. (Földrajzi Közlemények, 1972)
A változó világ. Földrajzi olvasókönyv. Többekkel. (Bp., 1972)
A homokfodrok. (Földrajzi Értesítő, 1973)
A futóhomok mozgásának törvényszerűségei és védekezés a szélerózió ellen. Doktori értek. (Debrecen, 1974)
Attritional Studies on Blownsand Grains. (Acta Geographica Debrecina, 1974)
Periodic Changes in Blownsand Migration in Hungary. (Birmingham, 1976)
A magyarországi futóhomok-területek felszínfejlődése. (Debrecen, 1978)
Csillagászati földrajz. Egy. tankönyv. Szabó Józseffel. (Bp., 1980; 2. kiad. 1986; 3. kiad. 1987; 4. kiad. 1988; 5. kiad. 1989; 6. kiad. 1991; 7. kiad. 1994)
A futóhomok mozgásának periódusai az Alföld észak-keleti részén. Többekkel. (Debrecen, 1982)
A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópikus vizsgálata. Félszerfalvi Jánossal, Lóli Józseffel. (Alföldi tanulmányok. 7. köt. Békéscsaba, 1983)
Tiszafüred természeti viszonyai. Szabó Józseffel. (Tiszafüred-Szolnok, 1985)
Újabb adatok a Tapolcai-medence kialakulásához. Többekkel. (Debrecen, 1986)
Bodrogköz: ember, táj, mezőgazdaság. Szerk. Fehér Alajos. Írta. Többekkel. (Miskolc, 1988)
Magyarország természeti földrajza. (Bp., 1988)
Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. (Nyíregyháza, 1987)
A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai. Félegyházi Enikővel, Csongor Évával. (Alföldi Tanulmányok, 1989)
Adatok a magyarországi típusos (valódi) löszök képződéséhez. (Debrecen, 1989/90)
Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetrajz köréből. Szerk. Többekkel. (Bp., 1992; 2. kiad. 1994; 3. kiad. 1995; 4. kiad. 1998; 5. kiad. 2002; 6. kiad. 2004; 7. kiad. 2007).
Irodalom
Irod.: Szabó József: B. Z. professzor 60 éves. (Acta Geographica Debrecina, 1987/88)
In memoriam B. Z. (Földrajzi Közlemények, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
