Borszéky Soma
jogász
1868-ig Pintye
Született: 1828. március 25. Almásmező, Csík vármegye
Meghalt: 1913. január 17. Nagyszeben
Család
Sz: Pintye Péter vámtisztviselő. Unokaöccse: Borszéky Károly (1875–1933) orvos, sebész.
Iskola
Középiskoláit Nagyszebenben és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári piarista gimnáziumban éretts. (1847), a nagyszebeni jogakadémián bírói és közigazgatási vizsgát tett (1851).
Életút
A nagyszebeni királyi kincstár gyakornoka (1847–1849), a forradalom és szabadságharc idején a 11. zászlóaljban, mint honvéd harcolt (1849. márc.–aug.). A forradalom bukása után Barcsay Zsigmond családjának nevelője (Nagyszebenben, 1850–1851). Kovásznán és Szászrégenben ügyész (1852–1861), a bukaresti magyar főkonzulátus tisztviselője (1861–1867). A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium referense, a Szabadalmi Osztály vezetője (1867–1889), minisztériumi osztálytanácsosként nyugdíjazták (1889). Budapesten élt (1889–1910), élete utolsó éveiben Nagyszebenbe tért vissza (1910).
Pályája kezdetén szépirodalmi dolgozatokat írt a Hölgyfutárba és fürdői leveleket küldött a Székelyföldről (névtelenül, 1850-es években). Később elsősorban jogi kérdésekkel foglalkozott, a magyarországi szabadalmi és védjegyjog úttörője. Írásaiban kezdeményezte a külföldi magyar főkonzulátusok felállítását, a bukaresti főkonzulátus létrejötte után – ahol ő vezető tisztviselőként működött – pedig több tanulmányt tett közzé a romániai (főleg a bukaresti) magyarság helyzetéről. Sokat tett Erdély vasúthálózatának fejlesztéséért.
Szerkesztés
A Wegweiser c. német nyelvű gazdasági lap szerkesztője (1868). Vezércikkei a Pesti Hírlapban jelentek meg (1868-tól).
Főbb művei
F. m.: A Romániában lévő ausztriai consularis hatóságok és starostiák ismertetése. (Pest, 1868)
A szabadalmi ügy. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
Vélemény és indítvány B. S. ministeri titkártól Budapesten a magyar jogászgyűlés állandó bizottsága által kitűzött azon kérdés felett, hogy „A tanulmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény milyen elvekre fektettessék.” (Bp., 1885)
Gesetz über den Markenschutz. Az új védjegytörvény német fordítása. (Bp., 1888)
Székely vasutat a székelységnek. (Bp., 1905).
Irodalom
Irod.: B. S. (Magyar Ipar, 1913)
B. S. (Köztelek, 1913)
László Gyula: Emlékbeszéd B. S. felett. (Marosvásárhely, 1913).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
