Borzsák István
irodalomtörténész, klasszika-filológus
Született: 1914. december 24. Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2007. december 9. Budapest
Család
Sz: Maday Erzsébet.
Iskola
A budapesti református gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1936) és görög–latin szakos tanári okl. (1937), a római irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett (1941), a nyelvészeti (klasszika-filológia) tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1987. máj. 8.).
Életút
Az Eötvös Collegium szeniora (1937–1939), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa és az Országos Közoktatási Tanács előadója (1939–1940), a bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnázium r. tanára (1940–1945). A II. vh. végén frontszolgálatot teljesített, majd a Szovjetunióban hadifogolyként fizikai munkát végzett (1945–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem Latin Intézetének tanára (1947–1949) és a Magyar–Szovjet Társaság lektora (1948–1949), az ELTE BTK III. sz. Klasszika-Filológiai Tanszék intézeti tanára (1950–1953), a Történettudományi Kar Ókori Egyetemes Történelem Tanszék egy. docense (1953–1954), egy. tanára (1954. aug. 1.–1956) és a Tanszék vezetője (1953–1957). A forradalom idején az ELTE Történettudományi Kara Oktatói Forradalmi Bizottságának tagja (1956), a forradalomban való részvétele miatt elbocsátották (1957. jún. 15.; a Művelődésügyi Minisztérium az azonnali hatályú elbocsátás fegyelmi határozatának jogi következményeit hatályon kívül helyezte: 1962). Az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1957–1963), a KLTE BTK Klasszika-Filológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1963. júl. 30.–1978. jún. 30.), az ELTE Latin Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1978. júl. 1.–1985. dec. 31.), nyugdíjas tud. tanácsadója (1985-től) és emeritusz professzora (1986-tól).
Latin filológiával, ókori historiográfiával, vallástörténettel, az antikvitás utóéletével, ill. a magyarországi klasszika-filológia tudománytörténetével fogl. Műfordítói és szövegkiadói tevékenysége is jelentős: Horatius és Tacitus kritikai kiadásai a nemzetközi rangot jelentő lipcsei Teubner-cég kiadványsorozatában jelentek meg.
Emlékezet
Munkásságáról emlékkonferencián emlékeztek meg (a bp.-i Eötvös Collégiumban, 2009. ápr. 20–25.). Róla nevezték el a bp.-i Eötvös Collegium 4000 kötetes könyvtárát (Borzsák István Könyvtár, 2009. okt. 26-án).
Elismertség
Az MTA Klasszika-Filológiai Főbizottsága titkára (1952–1957), az Ókortudományi Komplex Bizottság társelnöke (1973–1976), a Klasszika-Filológiai Bizottság társelnöke (1976–1980), elnöke (1980–1990), a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság (1990–1998) és a Tudományetikai Bizottság elnöke (1995–1998). Az Eötvös Collegium Baráti Körének elnöke (1994–1998). A római Academia Latinitati Fovendae (1973-tól) és a Göttingeni Akadémia tagja (1990-től).
Elismerés
Akadémiai Díj (1971), ELTE Aranyérem (1985), Széchenyi-díj (1993), Herder-díj (1994), Akadémiai Aranyérem (1996), az Arany János Közalapítvány Nagydíja (2001), Magyar Örökség Díj (2002).
Szerkesztés
Az Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis szerkesztője (1965–1978), az Antik Tanulmányok felelős szerkesztője és a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.
Főbb művei
F. m.: Die Kenntnisse des Altertums über das Karpatenbecken. Egy. doktori értek. (Bp., 1936)
Az ókori világ ismeretei Magyarország földjéről. (Bp., 1936; hasonmás kiad. 1966)
A latin nyelv szelleme. (Bp., 1942)
Cicero-interpretációk. 1–2. (Bp., 1942–1944)
A római irodalom története. (Bp., 1944)
A magyarországi klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája. 1926–1950. (Bp., 1951)
Stygias detrusus in oras. Ovidius-interpretációk. (Acta Antiqua, 1953)
A hellénizmus és történeti szerepe. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1954)
Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. (Bp., 1955)
A középkori hónapábrázolások ikonográfiája. (Antik Tanulmányok, 1958)
Az antikvitás XVI. századi képe. Bornemisza-tanulmányok. Doktori értek. is. (Bp., 1960)
Decende caelo… Horatius III. ódájának interpretációja. (Acta Antiqua 1960 és Antik Tanulmányok, 1961)
P. Cornelius Tacitus der Geschichtsschreiber. (Stuttgart, 1968)
Ábel Jenő. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1981)
A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1983. jan. 24.; megjelent, mint tanulmány: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984; monográfia: Bp., 1984)
A római történeti hagyomány kialakulása. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1988. jan. 28.; megjelent, mint tanulmány: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984; monográfia: 1990)
Dragma. Vál. tanulmányok. I–VI. (Bp., 1994–2003)
Eine Handvoll. Ausgewählte kleine Schriften. (Bp., 1998)
szerk.: Görög történeti chrestomathia. (Bp., 1960; új kiad. 1997)
Római történeti chrestomathia. (Bp., 1963; új kiad. 1997)
Tacitus. Vál., ford. is. (Bp., 1961)
Horatius összes versei. Devecseri Gáborral, Szepessy Tiborral. (Bp., 1961)
A görög irodalom világa. Összeáll. (Bp., 1966)
Horatius: Epistolae. (Bp., 1969)
Lucretius: De rerum natura. (Bp., 1969)
Tacitus: Annales. 1–3. (Bp., 1970)
Horatius: Szatírák. (Bp., 1972)
Horatius: Ódák és epódoszok. (Bp., 1975)
Tacitus: Iulius Agricola életrajza. (Bp., 1979)
Horatius: Opera. (Leipzig, 1984)
Cornelii Taciti libri qui supersunt. Tom. 2. Wellesley, K.-val. (Leipzig, 1989)
Kell-e latin? Összeáll. (Bp., 1990)
Régi magyar iskolai Georgica-fordítás. Kecskeméti Gáborral. (Bp., 1993)
A korai keresztény himnuszköltészet „antihősei”. – Ovidius legújabb keservei. (Antik Tanulmányok, 2001)
A Piso-per tanulságai. – A bibliai paradicsomtól Mozart Pásztorkirályáig. (Antik Tanulmányok, 2002)
Habent sua fata libelli. Adalék Csokonai kéziratos hagyatékához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
A rétorika szerepe az antik történetírásban. (Antik Tanulmányok,. 2004)
ford.: Misulin, A. V.: Az ókori világ története. (Bp., 1949)
Vinogradov, A. K.: Stendhal élete. Reg. (Bp., 1949)
Arkin, J. A.: Szülőknek a nevelésről. (Bp., 1950)
Koszven, M. O.: Matriarchatus. Az anyajog kérdésének története. (Bp., 1950)
Kungurov: Arany sztyeppe. Mongóliai elbeszélések. (Bp., 1950)
Maskin, N. A.: Az ókori Róma története. Harmatta Jánossal. (Bp., 1951)
Blagoj, Gy.: A klasszikus orosz irodalom világraszóló jelentősége. (Bp., 1951)
Gracianszkij, N. P.–Szkazkin, Sz. D.: Középkori történeti chrestomathia. Gyóni Mátyással, Mezey Lászlóval. (Bp., 1952)
Barg, M. A.: Cromwell és kora. (Bp., 1952)
Ranovics, A. B.: A hellénizmus és történeti szerepe. (Bp., 1952)
Maskin, N. A.: Augustus principatusa. Kialakulása és társadalmi lényege. (Bp., 1953)
Garnics, N. F.: Az 1812-es honvédő háború. (Bp., 1953)
Gyakov, V. N.–Nyikolszkij, N. M.: Az ókori világ története. (Bp., 1954)
Lipin, L.–Bjelov, A.: Az ékírás regénye. (Bp., 1955)
Az ókori Kelet világából. Szerk. Sztruve, V. V. (Bp., 1956)
Ranovics, A. B.: A római birodalom keleti tartományai. (Bp., 1956)
Koszven, M. O.: Vázlatok az őskori kultura történetéből. (Bp., 1956)
Sztruve, V. V.: Ókori keleti chrestomathia. (Bp., 1956)
Doblhofer, E.: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. (Bp., 1962)
Ceram, W.: A hettiták felfedezése. (Bp., 1962)
Szamosközy István: Erdélyi történet. (Bp., 1963)
Oertwig, S.: Elsüllyedt városok. Kirándulás a régészet birodalmába. (Bp., 1963)
Jacobi, B.: Templomok és paloták. Séta elsüllyedt városokon keresztül. (Bp., 1966)
Tacitus összes művei. 1–2. (Bp., 1970; új kiad. 1980)
Cicero válogatott művei. Többekkel. (Bp., 1974)
A Báthoriak kora. Szilágyi Jánossal, Novák Józseffel. (Bp., 1982)
Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinand, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. (Bp., 1982)
Tacitus: Sorsfordulatokban gazdag kor. (Bukarest, 1984).
Irodalom
Irod.: Stephano Borzsák sexagenario… (Acta Classica, 1974)
Az Akadémia új levelező tagjai. B. I. (Magyar Tudomány, 1982)
Kabdebó Lóránt: B. I. hetvenéves. (Népszabadság, 1984. dec. 24.)
B. I.: Visszatekintés és számvetés. (Antik Tanulmányok, 1993)
Harmatta János: Horatius Noster – Magyar Horatius. (Magyar Tudomány, 1993). B. I.: Visszaemlékezés 1956-ra. (A bölcsészkar az 1956-os forradalomban. Szerk. Vadász Sándor. Bp., 1994)
Szentgyörgyi Zsuzsa: Nem utoljára: kell-e latin? (Magyar Tudomány, 1996)
Antik ünnep, keresztény ünnep. B. I. klasszika-filológus, professzor emeritusz akadémikussal Thullner Zsuzsanna beszélget. (Szépirodalmi figyelő, 2004)
Török László: B. I. köszöntése. (Antik Tanulmányok, 2005)
B. I. (Antik Tanulmányok, 2008)
Ritoók Zsigmond: B. I. (Magyar Tudomány, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
