Bory Jenő
építész, szobrász
Született: 1879. november 9. Székesfehérvár
Meghalt: 1959. december 20. Székesfehérvár
Család
Apja géplakatos mester volt. Heten voltak testvérek. F: Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész.
Iskola
A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1903), tanulmányai befejezése után Stróbl Alajosnál három évig mintázni tanult, majd a bp.-i Mintarajziskolában Székely Bertalan festőnövendéke. Németországban (1905), ösztöndíjjal Olaszországban tanult (1906–1907), Carrarában, Pablo Triscorinál a márványfaragást sajátította el.
Életút
Kiállító művész (1906-tól). Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat r. tanára (1911–1946) és a Főiskola rektora (1943–1944), egyúttal a József Műegyetemen a szobrászat előadó tanára (1920-tól).
Épülettervek mellett számos épületplasztikát, emlékművet, hősi emléket, síremléket, egyházi jellegű szobrot készített. Az I. vh. alatt főhadnagyként szolgált, amikor zászlóalját Szarajevóba vezényelték, ahol megbízást kapott a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös emlékművének elkészítésére (felavatták: 1917. jún. 28-án, a merénylet 3. évfordulóján. A két vh. között számos hősi emlékművet, emlékkutat, épületdíszt, szobrot és emlékérmet készített. Műveinek stílusát a klasszikus hagyományokon alapuló kiegyenlített szerkezet, valamint érzékeny mintázás jellemzi. Néhány székesfehérvári vonatkozású érme is ismert, kötetbe rendezte verseit. Heine műfordításai a Székesfehérvári Hírlapban jelentek meg (1904).
Emlékezet
Nevéhez fűződik a Székesfehérvár melletti Máriavölgyben, saját tervei alapján felépített, neoromán stílusú, klasszikus királyszobrokkal díszített Bory-vár. A romantikus lovagvárat 40 nyáron át építette feleségével (a fehérvári Öreg-hegy oldalában, 1912–1951). Az épület és a szobrászati munkák Bory Jenő munkái, a várat ugyanakkor felesége festményei díszítik. Kutatóként a beton alkalmazási lehetőségeivel fogl., feltalálta a pirobazalt nevű fekete kerámiát, amelyből több kisebb szobrot is készített. – Születésének 130. és halálának 50. évfordulóján Székesfehérvárott emlékkonferenciát rendezett a Szent István Király Múzeum (a Hiemer-házban, 2009. nov. 11-én) és emlékkiállítást tartott (a Budenz-házban, 2009–2010-ben).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Székesfehérvár (1908)
gyűjteményes: Műcsarnok (Bp., 1922)
Fényes Adolf Terem (Bp., 1955)
emlékkiállításai: Fekete Sas Patikamúzeum (Székesfehérvár, 2008)
Budenz-ház (Székesfehérvár, 2009–2010).
Főbb művei
F. m.: építészeti tervei: Ferenc Ferdinánd-fogadalmi templom (Szarajevó)
Jézus szíve-templom (Székesfehérvár)
szobrai: Bölény (bronz, 1905)
Horgoló leányka (bronz, 1910)
Bosnyák ló (bronz, 1916)
Monna Vanna (bronz, 1910-es évek)
Férfiképmás (pirobazalt, 1926)
Gulyás Sándor (bronz, 1933)
érme: Prohászka Ottokár-emlékérem (1933)
köztéri munkái: Petőfi-család síremléke (mészkő, Budapest, Kerepesi temető, 1911)
Batthyány-szobor (kő, Ikervár, 1913)
Gelléri Szabó János síremléke (bronz, Budapest, 1914)
Ferenc Ferdinánd-emlékmű (gránit, Szarajevó, 1917; lebontották)
Hősi emlékmű (Dunaújváros, 1922)
Sebzett hős. I. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, Budapest, Műegyetemi park, 1927)
Püspökkút (bronz, Székesfehérvár, 1929)
Toldy Ferenc, Szalay László, Horváth Mihály, mellszobrok (pirobazalt, Szeged, 1929–1930)
Társadalombiztosítás (műkő dombormű, Budapest, 1930 k.)
Polykás gyerek (műkő, Budapest, 1930. k.)
Ilosvay Lajos, Hauszmann Alajos, Szily Kálmán, Wartha Vince, mellszobrok (bronz, Budapest, 1926–1937)
Piarista Gimnázium épületszobrai (beton, műkő, Kecskemét, 1933)
Blaha Lujza (bronz és kő, Székesfehérvár, Árpád-fürdő, 1934)
Huszár születik (bronz és kő, Budapest, Szent János-kórház, 1937)
Asztrik érsek (dombormű, relief, Kalocsa, Főszékesegyház, 1938)
Szent István-díszkút (Kaposvár, 1938)
Székely Bertalan (mészkő, Szada, 1943)
Szűz Mária (mészkő, Bonyhád, 1948)
írásai: A beton, a művészet szolgálatában. (Technika, 1931)
Márványszilánkok B. J. szobrászvésője alól. Versek. (Bp., 1938).
Irodalom
Irod.: Chroniqueur: B. J. (Képzőművészet, 1929)
Szokolay Béla: B. J. szobrászművész. (Élet, 1924)
H. L.: A székesfehérvári Bory-vár. (Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1940)
Ágoston Béla: B. J. és a székesfehérvári Bory-vár. (Székesfehérvár, 1978; 1982; 2. jav. kiad. 1996)
Köpöczi Rózsa: Szubjektív kísérlet B. J. művészi pályakezdésének rekonstruálására. (Árgus, 1998)
B. J.: Művek. B. J. művei, szerk. Péntek Imre, fotók őri Tóth István. A kísérőtanulmányt Köpöczi Rózsa írta. (Székesfehérvár, 2001)
P. Szabó Ernő: A várépítő szobrász. (Árgus, 2002)
Prohászka László: B. J. Prohászka-érmei. (Árgus, 2003)
Prohászka László: A Nagy Háború B. J. alkotásain. (Emlékjelek a Hadak Útján. II. köt. Szerk. Ravasz István. Bp., 2007)
Entz Géza: B. J. Kat. (Székesfehérvár, 2009)
Kovács Gréta: Séta a Bory-várban. B. J. munkássága. (Honismeret, 2009)
Kovács Péter: A Bory-vár. (Székesfehérvár, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
