Both Béla
színész, rendező, színházigazgató
Bot Béla
Született: 1910. november 21. Szerencs, Borsod vármegye
Meghalt: 2002. február 20. Budapest
Család
Sz: Bot Andor, Both Erzsébet. Testvére: Bot György (1917–1998) biológus, biokémikus. F: 1. Móricz Lili (1915–1999) színésznő, író, Móricz Zsigmond kisebbik leánya. Elvált. 2. 1961-től Varga Katalin.
Iskola
A Színművészeti Akadémián végzett (1932).
Életút
A Kamara Színház (1932–1933), a miskolci társulat (1934–1935), a Nemzeti Színház (1936–1941), a Madách Színház tagja (1941– 1942). A szegedi színház főrendezője (1943–1944), a Szabad Színház (1945) és a Magyar Színház igazgatója (1945), a Nemzeti Színház főrendezője (1946–1947), a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója (1947–1948). Az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője (1949–1951), az Úttörő Színház igazgatója (1951–1952), az Ifjúsági Színház főrendezője (1954–1955). A Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője (1955–1957), a debreceni Csokonai Színház igazgatója (1957–1958), a Madách Színház főrendezője (1958–1959), igazgatója (1959–1964), a Nemzeti Színház igazgatója (1964–1971). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a színészmesterség és a rendezés r. tanára (1946–1952), főisk. tanára (1952–1956).
Népszerűségét film- és tévészerepeinek köszönhette (amelyek közül kiemelkedik Bástya elvtárs alakja A tanúból, 1969), mégis életművéből elsősorban színigazgatói tevékenysége emelkedik ki. A II. vh. után először az ő rendezésében mutatták be ismét Madách Imre Az ember tragédiája c. főművét, valamint az ő nevéhez fűződő Bánk bán rendezése és bemutatása a magyar modern színháztörténet egyik jelentős eseménye volt. Igazgatása alatt a bp.-i Madách Színház az ország egyik legjobb színháza lett: olyan színháztörténeti előadásokat rendezett, mint pl. – többek között – G. B. Shaw Tanner John házassága; Shakespeare: Hamlet; Tennessee Williams: A vágy villamosa; John Milton: Az elveszett paradicsom.
Elismerés
Érdemes művész (1962), kiváló művész (1971).
Főbb művei
F. rendezései: Toller, Ernst: Géprombolók. (Szabad Színház, 1945)
Madách Imre: Az ember tragédiája. (Nemzeti Színház, 1946)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. (Nemzeti Színház, 1946)
Hemingway, Ernest: Ötödik hadoszlop. (Nemzeti Színház, 1946)
Shakespeare: Lear király. (Nemzeti Színház, 1948)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. (Ifjúsági Színház, 1952)
Ibsen: Kísértetek. (Magyar Néphadsereg Színháza, 1957)
Musset, Alfred de: Lorenzaccio. (Madách Színház, 1960)
Csurka István: Szájhős. (Vígszínház, 1964)
Gyurkó László: Szerelmem, Elektra. (Nemzeti Színház, 1968)
Miller, Arthur: Az ügynök halála. (Miskolc, 1969)
Katona József: Bánk bán. (Nemzeti Színház, 1970). F. filmjei: A tanú (1969)
Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
A legszebb férfikor (1971)
Reménykedők (1971)
Fekete gyémántok. 1–2. (1976)
Az utolsó kézirat (1987)
Titánia, Titánia. 1–2. (1988)
tv: Szomszédok (1987–1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013