Alpár László
matematikus, tudománypolitikus, szerkesztő
Született: 1914. január 29. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1991. szeptember Budapest
Iskola
Budapesten, reálgimnáziumban éretts. (1932), tanulmányai idején az Eötvös Loránd Országos Középiskolai Matematikai Verseny 2. helyezettje és a legjobb versenydolgozat szerzője (1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója (1932–1933; a kommunista diákmozgalomban való részvétele miatt kizárták: 1932), a párizsi Sorbonne hallgatója (1937–1939), az ELTE Matematikai–fizikai–kémiai Karán alkalmazott matematikus okl. szerzett (1957), a matematika tudományok kandidátusa (1961), doktora (1978).
Életút
Az illegális kommunista mozgalom tagja (1931-től), többször letartóztatták (1931–1937); rendőri felügyelet alá is került (1935). Franciaországba emigrált (1937), ahol, mint „kommunista gyanús elemet” internálták, különböző táborokban raboskodott (1939–1944), a II. világháború végén megszökött és csatlakozott a francia partizánokhoz (1944–1945), a francia nemzeti ellenállás tagjaként több sikeres partizánakcióban (pl.: a Durance folyó feletti cadanet-i híd felrobbantása) vett részt. 1945-től ismét Magyarországon élt.
Budapesten alkalmi munkákból élt (1933–1937): a Polgár–Lefkovits–Fekete Szállítmányozási Iroda tisztviselője (1934), házitanító (1934–1935), a Klopfer & Társa Tejgazdasági Gépek és Felszerelések Kereskedelmi Vállalat kifutója (1936), Jászai Sándor szűcsnél kifutó (1937). Franciaországban az arles-i Amis de Franc-tireurs et Partisans Francais szervezője (1944–1945). Hazatérése után a Textil- és Ruházati Dolgozók Szakszervezete Nevelési Osztályának vezetője, egyúttal a Textilmunkás és a Vörös Fonal c. szaklapok szerkesztője (1946–1949). A Rajk-per kapcsán letartóztatták és kizárták a pártból (1949), Kistarcsára, majd Recskre internálták (1949–1953), szabadulása után a Híradástechnikai Ktsz bérelszámolója, gyártás-előkészítője (1953–1956), rehabilitálták (1956).
Az MTA Matematikai Kutatóintézete Komplex Függvénytani Osztálya tud. segédmunkatársa (1956–1958), tud. munkatársa (1958–1964), tud. főmunkatársa (1964–1980), tud. tanácsadója (1980–1991). Az Intézet tud. tanácsának tagja (1957–1970), tud. titkára (1958–1975) és az Igazgatótanács tagja (1970–1975).
A Textil- és Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete titkára (1946–1949). A Párizsi Magyar Diákegyesület titkára és a párizsi Békét és Szabadságot Védő Bizottságok tagja (1937–1939).
Komplex függvénytannal foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a hatványsorok ún. konform transzformáció nyomán bekövetkezett változásainak vizsgálata terén, ill. ezeket elsőként terjesztette ki abszolút konvergens hatványsorok, Faber- és Fourier-sorok analitikus transzformációira. Vizsgálta még a hézagos hatványsorok és Fourier-sorok kérdéseit, bizonyos egész függvények értékeloszlásait, az ún. kvázikonform leképezések elméletét és a többváltozós hatványsorok Tauber-típusú tételeit. Tudománypolitikai és -szervezői tevékenysége is értékes, több matematikát népszerűsítő munkát és matematikatörténeti dolgozatot írt. Öngyilkos lett.
Elismertség
Az MTA Matematikai Bizottsága tagja (1970–1976). A Bolyai János Matematikai Társulat tagja (1956-tól), titkára (1960–1969), választmányi tagja (1969-től).
Elismerés
Munka Érdemérem (1960), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Partizán Emlékérem (1974), Munka Érdemrend (arany, 1975).
Szerkesztés
A Magyar Tudomány szerkesztője (1957–1991).
Főbb művei
F. m.: A szakszervezetek jelen feladatai. (Bp., 1947; 3. jav. kiad. 1947)
Egy számelméleti probléma. (Matematikai Lapok, 1955)
Remarque sur la sommabilité des séries de Taylor sur leurs cercles de convergence. 1–3. (MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1958)
Egyes hatványsorok abszolút konvergenciája a konvergencia körkerületein. Részben kand. értek. is. (Matematikai Lapok, 1960)
Sur la distribution des valeurs d’une fonction entière. Turán Pállal. (MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1961)
Sur certaines transformées des séries de puissances absolument convergentes sur la frontière de leur cercle de convergence. (MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1962)
Sur une forme symétrique des équations de Beltrami. (MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1963)
Adott háromszögbe írható állandó területű háromszögekről. (Matematikai Lapok, 1964)
Sur certains transformations des séries de Faber. – Convergence et représentation conforme. (MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1964)
Sur une classe particulière des séries de Fourier ayant de sommes partielles bornées. – Convergence absolue et représentation conforme. (Studia Mathematica, 1966)
Abszolút konvergens Fourier-sorok transzformáltjairól. (Matematikai Lapok, 1967)
Sur une classe et particulière de séries de Fourier à certaines puissances absolument convergentes. (Studia Mathematica, 1968)
A független változó bizonyos transzformációinak hatása a Fourier-sorok abszolút konvergenciájára. – Bizonyos hézagos Taylor- és Fourier-sorok konvergenciájáról. (Matematikai Lapok, 1968)
Az abszolút konvergencia egy közvetett Tauber-típusú feltételeiről. (Matematikai Lapok, 1969)
Sur certains thérorèmes de Carleman et de Hardy. – Convergence absolue et changement de variable. (Studia Mathematica, 1969)
A geometria alapjairól. 1–2. (Valóság, 1969)
Généralisation d’un théorème de Wiener et de Lévy. (Acta Mathematica, 1970)
A geometria alapjairól. (Valóság, 1970)
Convergence uniforme et représentation conforme. (Periodica Mathematica, 1971)
Egyenletes konvergencia és folytonossági modulus. (Matematikai Lapok, 1971)
Tauber-típusú tételek többváltozós hatványsorokra. 1–2. (Matematikai Lapok, 1973)
Emlékezés Fejér Lipótra. (Természet Világa, 1975)
Egyes függvénysorok összegfüggvényeik és analitikus transzformáltjaik kerületi viselkedésének kapcsolatairól, különös tekintettel a konform leképezésére. Doktori értek. (Bp., 1977)
Rényi Alfréd mint tudományszervező. (Matematikai Lapok, 1981)
On the Change of Variable of Absolutely Convergent Power and Lauent Series on the Unit Circle. (Studia Mathematica, 1986)
írásai a Magyar Tudományban: Tények és vélemények a matematika alkalmazásairól folyó vitában. (1963)
Két nevezetes matematikai problémáról. (1967)
Néhány tudományszervezési tapasztalat a szegedi Biológiai Kutató Telep beruházásának előkészítésénél. (1968)
Képletek. (1969)
Gondolatok Fejér Lipót életművéről. (1973)
A matematikusok fejedelme. (1978)
Az USA űrprogramja a Challenger után. – Vita a szupravezetés elméleti alapjairól. (1987)
Egy ember, aki a számok világában él. Beszélgetés Erdős Pál akadémikussal. (1988)
Max Planck és a fizika zűrzavara. (1989)
A kvázikristályok zenéje. (1990)
szerk.: Studies in Pure Mathematics. To the Memory of Paul Turán. Többekkel. (Bp.–Basel, 1983)
kéziratban: A magyar matematika nemzetközi kapcsolatainak helyzete, feladatok és lehetőségek. Tanulmány. (MTA, 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. szept. 21.–Magyar Nemzet, 1991. szept. 23.)
Halász Gábor: A. L. (Magyar Tudomány, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
