Főbb művei

F. m.: Régi magyar deákének. – Pókainé. – Adalék Sajnovics János életéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)
Illei János élete és működése. Egy. doktori értek. is. (Nagyszombat, 1908)
Jósika Miklós mint nevelő. (Magyar Paedagogia, 1910)
Magyar nyelvemlék 1565-ből. (Magyar Nyelvőr, 1910)
A magyar Bebecus-dráma. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
Virág Benedek költészete. (Katholikus Szemle, 1910)
Az esztétikai szemléletről. (Gyöngyös, 1911)
Magyar tárgyú latin jezsuitadrámák. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Iskoladráma a mohácsi vészről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1912)
Garay János Kun László drámája. (Philologiai Dolgozatok, 1912)
Tóth Kálmán drámaköltészete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
Petőfi és az ötvenes évek magyar lyrája. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1913–1914. Bp., 1914)
Tóth Kálmán lyrájának fejlődése. 1–2. – Az „Actio Curiosa” ismeretlen kézirata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
Majthényi Flóra. (Irodalomtörténet, 1915)
A magyar reformáció és antireformáció temetési énekei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
K. Fráter István versei Teleki Mihályhoz 1684-ből. – Epigon lírikusaink a XIX. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
Verseghy forrásaihoz. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1917)
Szentessy Gyula. (Magyar Helikon, 1920)
Sajó Sándor. (Új Magyar Szemle, 1920)
Berzsenyi estéje. (Irodalomtörténet, 1921)
Komjáthy Jenő. – Vajda János önéletrajza. (Magyar Helikon, 1921)
Magyar lírikusok. Vörösmarty, Komjáthy, Ady, Harsányi. Négy tanulmány. (Bp., 1921)
Két tragédia Mohácsról. (Irodalomtörténet, 1922)
A művészeti alkotás. A művészet irányai. (A Zászlónk diákkönyvtára. 51. Bp., 1922)
A XIX. század magyar irodalma. Kismonográfia. (Szent István Könyvek. 7–8. Bp., 1923)
A magyarországi líra friss hajtásai. – A magyarországi széppróza friss hajtásai. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924)
Vázlatok. Írók és költők. Portrék. (Bp., 1925)
A Zalán futása. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1925)
A lírai költészet művészete. 1–2. (Élet, 1927; és külön: Bp., 1927)
A modern magyar líra. 1–2. (Vasárnap, 1927)
Dézsi Lajos tudományos pályája. – Az Ady-kérdés újabb irodalma. (Irodalomtörténet, 1927)
Sík Sándor. – Badics Ferenc munkái. (Irodalomtörténet, 1928)
Reményik Sándor. – Bársony István munkái. (Debreceni Szemle, 1928)
Tóth Árpád. – Krúdy Gyula. – Zoltvány Irén. (Irodalomtörténet, 1929)
A magyar középkor irodalma. – Benedek Elek. (Debreceni Szemle, 1929)
Adalék a magyarországi iskoláskönyvek történetéhez. (Magyar Középiskola, 1930)
Jakab Ödön. – Móra Ferenc. (Irodalomtörténet, 1930)
György Lajos. (Vasárnap [Arad], 1930)
A katolikus kritika. (Vasárnap [Arad], 1932)
Magyar irodalomtörténet. A. Zs. előadásai alapján jegyezte Gergely István. (Bp., 1933)
Az Ember tragédiájának félszáz esztendeje. (Katholikus Szemle, 1934)
Ismeretlen magyar dráma a XVII. század elejéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1935)
A XVII. század. (A magyar irodalom története. 3. Sorozatszerkesztő is. Bp., 1935)
A XVII. század magyar lírai költészete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. okt. 1.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 25. köt. Bp., 1935; kivonatosan: Katholikus Szemle, 1935)
Városi István költeményei. – Surányi Miklós Széchenyi-regénye. – A németség mai katolikus irodalma. (Katholikus Szemle, 1936)
Egy barokk iskoladráma kora. (A Színpad, 1936)
A katolikus líra újdonságai. (Katholikus Szemle, 1937)
Szent István a magyar egyházi költészetben. (Szent István-emlékkönyv. Bp., 1938)
Pázmány Péter, az író. (A Szent István Akadémia Értesítője. Bp., 1939)
A könyv és olvasója. (Magyar Művelődéstörténet. IV. köt. Bp., 1941; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991–1993)
Nemzetietlen-e irodalmunk úgynevezett „nemzetietlen kora”? (Az Irodalomtörténet füzetei. Bp., 1942)
Középkori költészetünk. (Budapesti Szemle, 1942)
Faludi Nemes emberének magyar rokonai. (Az Irodalomtörténet füzetei. Bp., 1943)
Szakolczai István daloskönyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943)
A Judith-dráma problémája. (Irodalomtörténet, 1944)
Gvadányi József. Részlet „A 18. század magyar irodalma” című készülő monográfiából. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. okt. 4.)
A Rákóczi-eposz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Kozma Ferenc „Jekóniás”-ának forrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Magyar verses paszkvillus a XVIII. század közepéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Az Epitaphion Katastrophikon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Adalék a protestáns iskoladrámák XVIII. századi történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Babits költői arca. (Vigilia, 1980)
tankönyvei: Magyar nyelvtan. Alapismeretek gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1925; 2. átd. kiad. 1926; 4. kiad. 1939; Új átd. kiad. 1945 és 1946–1948)
Magyar olvasókönyv gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. I–III. köt. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1925–1926; Új átd. kiad. Brisits Frigyessel. Bp., 1938; 2. kiad. 1940; 4. kiad. 1945 és 1946–1948)
Magyar nyelvtan a polgári iskolák számára. (Bp., 1926; 3. bőv. kiad. Bp., 1930)
Stilisztika gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1927; 3. kiad. Bp., 1931)
A magyar irodalom története a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára. Brisits Frigyessel, Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1941; 3. kiad. 1943; Átd. Szetey András. 4. átd. kiad. 1945 és 1946–1948)
szerk. és kiad.: Csíksomlyói iskoladrámák. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Szlávik Ferenccel. (Régi magyar könyvtár. 32. Bp., 1913)
Illei János: Tornyos Péter. Farsangi játék. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Régi magyar könyvtár. 33. Bp., 1914)
Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. XVI–XVIII. század. Sajtó alá rend. (A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára. 9. Bp., 1914)
Vörösmarty-breviárium. Élete, tanítása, jelentősége. Összeáll. (A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége kiadványa. Bp., 1924)
Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. (Bp., 1931)
Az élet ritmusa. Katolikus költőink antológiája. Szerk. Kállay Miklóssal. (Magyar katolikus írók könyvei. Bp., 1933)
A magyar irodalom kincsesháza. Szerk. Baránszky-Jób Lászlóval. (Az európai irodalom kincsesháza. Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Bánhegyi Jób: A. Zs.: A XIX. század magyar irodalma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)
Brisits Frigyes. A. Zs.: A XIX. század magyar irodalma. (Katholikus Szemle, 1923)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Vajthó László: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. A. Zs. (Budapesti Szemle, 1932)
Vozáry Judit: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. A. Zs. (Századok, 1935)
Pedagógiai lexikon. (Bp., 1936)
Kerékgyártó Imre: A. Zs. (Magyar Kulturszemle, 1941)
Rónay György: A. Zs. nyolcvan éves. (Új Ember, 1968. 5.)
Holl Béla: A Zs. nyolcvan éves. (Vigilia, 1968)
Tarnai Andor: A. Zs. (Irodalomtörténet, 1970)
V. Kovács Sándor: A. Zs. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Fülöp Lajos: Két elfelejtett irodalomtörténész. A. Zs. és Bonkáló Sándor. (Módszertani Lapok, 1998)
Keszthelyi Bernadett: A. Zs. két levele Babits Mihályhoz. (Irodalomismeret, 1999)
Alszeghy Zsoltné Tési Edit: „Majd emlékezni jó lesz.” Visszaemlékezés Horváth Jánosra és A. Zs.-ra. (Irodalomismeret, 2002)