Baráth Zoltán
biológus
Született: 1924. március 1. Pestújhely
Meghalt: 1982. október 2. Nagykanizsa
Család
Sz: Baráth Béla tanító, Fogarasi Teréz. F: 1950-től Novák Jolán. Leánya: Baráth Ildikó (1951. máj. 11.) és Baráth Zsófia (1953. szept. 12.) előadóművész. Testvére: Baráth Erzsébet könyvelő és Baráth Sándor műszaki technikus.
Iskola
A bp.-i Református Gimnáziumban éretts. (1943), az ELTE TTK-n biológia–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1950), doktorált (1966), a biológiai tudományok kandidátusa (posztumusz, 1990).
Életút
Az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Növénytani Tanszék, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénytani Tanszék tanársegéde (1950–1957); közben az MTA–TMB-n Kárpáti Zoltán aspiránsa (1953–1957). A forradalom idején a főiskolai fegyveres őrség tagja és a nemzetőrség parancsnoka (1956. okt. 31.–nov. 4.), a forradalom bukása után elbocsátották (1957. júl. 15.), internálták (1957. júl. 17.–1958. ápr. 23.), szabadulása után rendőri felügyelet alatt állt (1958. ápr. 23.–1960. febr. 27.). Kandidátusi vizsgáját letette, dolgozatát benyújtotta, de aspirantúráját törölték (1957). Fizikai munkás (1958–1965), az MTA vácrátóti Botanikai Kutatóintézetének ügyintézője (1965–1966), tud. munkatársa (1966–1975), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nagykanizsai Mezőgazdasági Főiskolai Kar Növénytani és Növényélettani Tanszék tanszékvezető főisk. adjunktusa (docensi kinevezését megtagadták, 1975–1978).
Növényrendszertannal és -cönológiával foglalkozott. Elsőként írta le Magyarországon a parlagi íva (Iva xanthiifolia) előfordulását (1951), majd a kecskerágó (Euonymus) nemzetség magyarországi fajairól írt rendszertani feldolgozást (1956). A lapos korpafű (Diphasium complanatum) új termőhelyét fedezte fel a Zempléni-hegységben (1963). Részt vett a csucsor (Solanum) nemzetség rendszertani-farmakológiai feldolgozásában (1973), ill. a Bükk-hegység vegetációtérképezési, cönológiai munkálataiban. Elsőként írta le 13 bükki erdőtársulás tabelláris cönológiai jellemzését.
Szerkesztés
Tíz éven át közreműködött a vácrátóti botanikus kert által évente megjelentetett Index Seminum et Sporarum összeállításában (1966–1975).
Főbb művei
F. m.: Növények rendszerezése. – Növénytársulások. (Bartossik Béla: Növénytan. Átd. is Görgényi Lászlónével, Terpó Andrással. (Mezőgazdasági Szakkönyvtár. 3. Bp., 1953; 4. kiad. 1957)
A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdőgazdasági vonatkozásai. 1–3. Horánszky Andrással, Jakucs Pállal, Zólyomi Bálinttal. (Az Erdő, 1954)
A növényföldrajz alapjai. (Bp., 1956)
Hazai Euonymusainkról. (Botanikai Közlemények, 1956)
A botanikus kert jelentősége a biológia oktatásában. (A Biológia Tanítása, 1968)
Növénytakaró-vizsgálatok felhagyott szőlőkben. Egy. doktori értek. is. (Földrajzi Értesítő, 1963)
A Solanum genus Morella szekciójának vizsgálatáról. 1–2. Máthé Imrével. (Botanikai Közlemények, 1973)
A Bükki Nemzeti Park flóra és vegetáció jellemzése. Kézirat. (Bp., 1978).
Irodalom
Irod.: Simon Tibor–Koltay Albert: B. Z. emlékére. (Botanikai Közlemények, 1984). *Valamennyi lexikonban (MÉL I., UMÉL I., RÚL I.) téves születési adat: márc. 21.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
