Bárdos Lajos
zeneszerző, zenetudós
Született: 1899. október 1. Budapest
Meghalt: 1986. november 8. Budapest
Család
Sz: Bárdos Lajos fémkohászmérnök, Kauffmann Anna. F: Walliczky Irén. 11 gyermeke született.
Iskola
A bp.-i I. ker.-i Attila utcai Gimnáziumban éretts. (1917), a József Műegyetemen gépészmérnök-hallgató (1919–1920), a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést Kodály Zoltántól, Siklós Alberttől, egyházzenét Harmat Artúrtól tanult (1920– 1925); a zenetudomány doktora (életművéért, 1985).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918), a Tanácsköztársaság idején vörös katonaként a felvidéki hadjáratban vett részt (1919). A bp.-i I. kerületi Attila utcai Gimnázium énektanára (1925–1929); egyúttal a városmajori kápolna Cecília Kórusának karnagya (1925–1942), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakán a zeneelmélet és a magyar népzenetan r. tanára (1929–1951), a Zenetudományi Tanszakon a zeneelmélet főtan ny. r., ill. egy. tanára (1951–1966). A Népművelési Intézet karnagyi tanfolyamának előadója (1950–1966). A Palestrina Kórus (1923–1933), majd a Budapesti Kórus néven egyesített Cecília és Palestrina énekkar karnagya (1941–1947), a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) Templom karnagya (1942– 1962).
A Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége (1939–1949), a Bartók Szövetség zenei vezetője (1949–1950), a KÓTA elnökségi tagja (1972-1979).
A magyar zeneelméleti kutatás és oktatás kiemelkedő személyisége, pedagógiai és kutatási tapasztalatait összegző művei a magyar zeneelmélet-oktatás alapvető jelentőségű munkái. Számos kórusmű, oratórium bemutatóját vezényelte, gyakran vendégszerepelt külföldön is. Színpadi műveket, hangjátékokat, kamarazenét, vokális egyházi műveket írt, magyar költők verseit zenésítette meg. A Magyar Cserkészszövetség zenei irányítója (1923–1933), majd az ifjúság népi szellemű zenei nevelésére megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat (1934).
Emlékezet
80. születésnapját a magyar zenetudomány tudományos konferenciával ünnepelte (1979). Életművének gondozására, emlékének őrzésére alakult meg a Bárdos Lajos Társaság (1987. dec. 19.). Egykori lakóházában (1024 Margit krt. 64/b) emléktáblát helyeztek el (Búza Barna alkotása, 1989), és itt nyílt meg a Bárdos Lajos Múzeum (2002) is. Szobrát Dunakeszin, a róla elnevezett általános iskolában állították fel (Czinege István alkotása, 1989), de emléktábláját elhelyezték Tapolcán (Marton László alkotása, 1990) és Lénárddarócon is. Halála után 1989-ben már három általános iskola is felvette a nevét: a Dunakeszi 3. sz. Általános Iskola, a bp.-i XI. ker. Baranyai úti Általános Iskola és a Tapolcai Általános Iskola. Azóta – többek között – Mezőtúron, Mezőkövesden és Fehérgyarmaton is iskolát neveztek el róla, ill. évente megtartják a Bárdos Iskolák Országos Találkozóját (2007-ben a IX.-et Dunakeszin rendezték).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1969), Magyar Népközt.ársaság Zászlórendje (1979). Szent Gergely Lovagrend (1948), Erkel Ferenc-díj (1953), érdemes művész (1954), Kossuth-díj (1955), kiváló művész (1970).
Szerkesztés
A Magyar Kórus című hangjegyes folyóirat szerkesztője (Kertész Gyulával, Kerényi Györggyel, 1931–1950).
Főbb művei
F. m.: írásai: 101 magyar népdal. Kodály Zoltán előszavával. (Bp., 1929; 9. módosított kiad. 1993)
Hangzatgyakorló. 1. Hármashangzatok. (Bp., 1953; 2. kiad. 1976)
Natürliche Tonsysteme. (Studia Memoriae Belae Bartók Sacra. Bp., 1956)
Modális harmóniák. Tankönyv. (Bp., 1961; 2. kiad. 1979)
Életet az énekbe! (Bp., 1966)
Liszt Ferenc „népi” hangsorai. (Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., 1968)
Zenei prozódia. Tankönyv. (Bp., 1968)
Harminc írás a zene elméletének és gyakorlatának különböző kérdéseiről. 1929–1969. Tanulmányok. (Bp., 1969)
Hozsanna! Teljes kottás énekeskönyv. Szerk. Harmat Artúr alapján Werner Alajossal. (Bp., 1973; a liturgikus reform alapján átd. és bőv. kiad. 1997)
Tíz újabb írás. Tanulmányok. (Bp., 1974)
Kodály 333 gyakorlatáról. (Az ének-zene tanítása, 1974)
Romantikus harmóniák. B. L. előadásai alapján összeáll. Póczonyi Mária. (Bp., 1975)
Liszt Ferenc, a jövő zenésze. (Bp., 1976)
Zenei prozódia. (Bp., 1977)
Bartók-dallamok és a népzene. (Bp., 1977)
Népdalcsokrok. (Bp., 1977)
Chopin népi skálái. (Parlando, 1978)
Egy „szomorú” hangnem. Kodály zenéje és a lokrikum. (Kecskemét, 1979)
Kodály Ady-darabjainak prozódiája. (Kecskemét, 1979)
Bartók és Palestrina. Modális elemek Bartók zenéjében. (KÓTA, 1981)
Tizenkétféle kvartszexthangzat. 1–4. (Parlando, 1982)
Hangzatgyakorló. 2. Négyeshangzatok. (Bp., 1982)
Selected Writings on Music. (Bp., 1984)
Himnuszok. (Bp., 1989)
The Legacy of Zoltán Kodály. Hein, M. A.-val. (Bp., 1992)
közread.: Harmonia sacra (1934)
Magyar Cantuale (1935). kórusművei hangszerkísérettel: Körtánc (1952)
Somogyi kalászok (1954)
Fújd a sípot! (1956)
Csángó leánytánc (1956)
Kis kacsa (1959)
Menyecske (1978)
Múló pillanat. Lukin Lászlóval. (1981)
vokális művei: 14 vegyeskar (1959)
20 egyneműkar (1964)
12 vegyeskar (1976)
13 egyneműkar (1977)
14 gyermekkar (1978).
Irodalom
Irod.: Mátyás János: Beszélgetés B. L.-sal, a „Magyar Kórus” zenemű- és lapkiadó vállalkozásról. (Magyar Zene, 1972)
Mátyás János: „Pályámról, munkámról”. Beszélgetés B. L.-sal. – Breuer János: B. L. köszöntése. (Magyar Zene, 1974)
Kárpáti János: B. L. 80 éves. (Élet és Irodalom, 1979)
ők hozzánk tartoznak. Korách Andor és B. L. beszélgetése. (Kritika, 1984)
Mátyás János: Énekeljenek – de kik? Beszélgetés B. L.-sal. (Muzsika, 1984)
Lukin László: In memoriam B. L. (Vigilia, 1987)
Nádor Lajos: B. L. és Pécs-Baranya. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1988)
Mátyás János: „Hány színe van az életnek?” Beszélgetések B. L.-sal. – Dokumentumok. – Művei bibliográfiájával. (Bp., 1996)
Kárpáti János: Tudós vagy tanár? B. L. születésének 100. évfordulójára. (Muzsika, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
