Barna Viktor

Született: 1911. augusztus 24. Budapest
Meghalt: 1972. február 28. Lima, Peru

Család

Sz: Braun Richárd (1879–1944) nyomdász, betűszedő munkás, Pollák Cecília. F: 1938-tól Barna Susie (Arany Zsuzsanna). Öten voltak testvérek. Testvérei: Barna Irén (1908–), Barna Berta; ill. Barna II. Ernő (1914. okt. 11. Bp.–1944 ? Arhangelszkoje) és Barna III. Tibor (1921. márc. 17. Bp.–1945. ápr. 25. Mauthausen) asztaliteniszezők. Édesapja és két öccse a holokauszt áldozata. 

Iskola

A budapesti felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1929).

Életút

Magyar színekben 22-szeres világbajnok (1929: férfi páros, csapat; 1930: egyes, férfi páros, csapat; 1931: férfi páros, csapat; 1932: egyes, férfi páros, vegyes páros; 1933: Baden bei Wien: egyes, férfi páros, csapat; 1933: Párizs: egyes, férfi páros, csapat; 1935: egyes, férfi páros, vegyes páros, csapat; 1938: csapat; 1939: vegyes páros). Hatszoros vb 2. (1931: egyes, vegyes páros; 1932: csapat; 1933: Párizs: vegyes páros; 1937: csapat; 1938: férfi páros); háromszoros vb 3. (1930: vegyes páros; 1933: Baden bei Wien: vegyes páros; 1938: egyes), vb 5. (1936: csapat). Hatszoros német bajnok (1930, 1931, 1933: egyes; 1931, 1933: férfi páros; 1931: vegyes páros. Négyszeres angol bajnok (1931: férfi páros; 1933: egyes, férfi páros, vegyes páros). Háromszoros osztrák bajnok (1930: férfi páros; 1931: férfi páros, vegyes páros). Kétszeres francia bajnok (1934: egyes, vegyes páros). 18-szoros magyar bajnok (1930, 1932, 1938: egyes; 1929, 1930, 1931, 1932, 1938: férfi páros; 1930, 1931, 1932, 1938: vegyes páros; 1929, 1930, 1932, 1934, 1935, 1936: csapat). Bécs bajnoka (1931: egyes, férfi páros, vegyes páros). Hétszeres Budapest-bajnok (1929: egyes, férfi páros; 1930: egyes, férfi páros, vegyes páros; 1931: egyes, férfi páros). Világválogatott (1935). 83-szoros magyar válogatott (1928–1938).

 

Angol színekben: vb 2. (1954: férfi páros), nyolcszoros vb 3. (1947, 1948, 1952, 1953: férfi páros; 1949, 1956: csapat; 1952, 1954: vegyes páros).

Budapesten született, az Erzsébetvárosban (VII. kerület) élt, a Gambrinus-pingpongteremben kezdett el játszani. A legenda szerint tehetségére akkor figyeltek fel, amikor kisdiákként sorra nyerte meg a kihívásos versenyeket. Alig tizennégy évesen az MTK leigazolta, 1927-ben már ifjúsági bajnok, 1928-tól rendszeresen szerepelt magyar válogatottban. Első világbajnokságát 1929-ben, Budapesten nyerte (állandó páros partnerével, Szabados Miklóssal), 1930-tól 1935-ig minden évben ő mérkőzhetett az egyéni világbajnoki címért (általában sikerrel). Legjobb teljesítményét Angliában, 1935-ben érte el, amikor valamennyi versenyszámban, amiben elindult aranyérmet szerzett (férfi egyes, férfi páros, férfi csapat, vegyes páros). Még ugyanebben az évben, Franciaországban telepedett le, ahol súlyos autóbalesetet szenvedett (jobb karja eltörött, a csontot ezüstkapoccsal kellett rögzíteni). Míg 1935-ben a magyar válogatott valamennyi versenyszámot megnyerte, egy évvel később a prágai vb-n, összesen egy 5. helyezés jutott a magyar versenyzőknek. Franciaország (1935–1938) után Angliában telepedett le (1938-tól), ám még évekig magyar színekben indulhatott. Az első zsidótörvény elfogadása után (1938) a magyar szövetség tkp. feloszlatta a válogatottat, s lemondta a két világháború között utolsó világbajnokságon (1939: Kairó) való részvételt is. Barna Viktor a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) engedélyével mégis elindult, sőt a lengyel színekben versenyző Richard Bergmann-nal megnyerte a féri párost is. Ez volt utolsó vb-aranyérme, ezt azonban nem magyarként, hanem „hontalanként” szerezte! A sportág legeredményesebb, 22-szeres világbajnok versenyzője egyúttal az asztalitenisz egyetlen hontalan világbajnoka is! A II. világháború után, angol színekben, még egészen 1956-ig versenyzett, világbajnokságot ugyan többé már nem szerzett, azért mégiscsak begyűjtött egy világbajnoki ezüst- és nyolc bronzérmet.

 

Visszavonulása után a világ legjobb asztaliteniszezője a Dunlop-sportcég munkatársaként helyezkedett el, ahol megvalósíthatta ifjúkori álmait: ütőborításokat, pingponglabdákat és egyéb asztalitenisz-felszereléseket tervezett. Az ő találmányai voltak – többek között – a Barna- és a Super Barna-labdák és a Dunlop-asztalok. 

Emlékezet

Budapesten született, az Erzsébetvárosban (VII. kerület) nőtt fel: családja épp születése évében, 1911-ben költözött a Rákóczi út 64-be. A Gambrinus étterem, kávéház és sörház pingpongtermében (Budapest VII. kerület Erzsébet körút 25–27/Wesselényi utca 5.) kezdett el játszani, majd pályafutását az MTK szakosztályában (Nyugati pályaudvar, Westend Kávéház pingpongterme, Budapest VI. kerület Teréz körút 45–47.) folytatta. Utolsó klubja a Duna SC volt (Budapest V. kerület Sas utca 15.). 1935-től 1938-ig Franciaországban, 1938-tól Angliában, Londonban élt. Egy üzleti útja során Peruban, Limában hunyt el. Hamvai részben a Kozma utcai zsidó temetőben, családi sírban nyugszanak. A sírt néhány éve megrongálták, a Barna Viktor emléktábla is eltűnt.  

 

Eredetileg Braun Győzőnek hívták, 1933-ban kérelmezte magyarosítását (hivatalosan 1935. máj. 3-ától Barna Viktor, de BarnaGyőzőként is versenyzett). Angol színekben Victor Barna névváltozatot használta, ezen a néven jelentek meg szakkönyvei is. Eredményei miatt Mr. Table-Tennis-nek, Mr. Ping Pongnak és Mr. King Pongnak is hívták. Tiszteletére, felesége, Susie Barna, 1973-ban trófeát alapított. A Victor Barna Best Player Awardot a világbajnokságon a legtöbb pontot szerzett versenyző kapja (1975-ben, a sportág történetében egyszer egy magyar sportoló, Jónyer István is elnyerte). Emlékére, az ITTF, az 1970-es években Barna Viktor-emlékversenyeket rendezett.

 

Eredményeivel, munkásságával a legalaposabban Polgár László – a sakkolimpiai bajnok Polgár lányok édesapja – foglalkozott (A kis Brauntól a nagy Barnáig, 2013). Életéről angol nyelvű életrajz (Read, Philip: Victor Barna, 1974) is született. 

Elismerés

Az International Jewish Hall of Fame (1981-től) és az Asztalitenisz Hírességek Csarnoka (International Table Tennis Foundation Hall of Fame) tagja (elsőként, 1993-tól).

Szerkesztés

A World Sport című nemzetközi sportlap asztalitenisz-szakírója.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016