Báron Jónás
orvos, sebész
Született: 1845. november 23. Gyöngyös
Meghalt: 1911. augusztus 17. Budapest
Család
Sz: apja hitközségi titkár. F: Deutsch Ilona (1860–1939). Fia: Báron Sándor (1886–) orvos, sebész.
Iskola
A pesti kir. r. k. főgimnáziumban éretts. (1864), a bécsi tudományegyetemen orvostudori okl. (1869), a sérvek kór- és gyógytanából magántanári képesítést szerzett (1879).
Életút
A Szent Rókus Kórház I. sz. Sebészi Klinika és a Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1869–1870), a pesti Izraelita Kórház alorvosa (1870–1873), a bp.-i tudományegyetem Sebészeti Kórházának műtőnövendéke (1873–1874), a bp.-i Izraelita Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1874–1911). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1879–1911).
Általános sebészettel, ortopédsebészettel fogl. A sérvek sebészetének nemzetközileg is ismert professzora volt.
Emlékezet
Anekdotái, az orvosi praxissal kapcsolatos élcei sokáig éltek a köztudatban. Síremléke a rákoskeresztúri Kozma utcai temetőben van.
Szerkesztés
Tud. dolgozatai elsősorban az Orvosi Hetilapban (1874-től), a Gyógyászatban (1879–1905), a Pester Medizinische-Chirurgische Pressében (1882–1884), a Wiener Medizinische Pressében (1889-től) és a Gyógyászatban jelentek meg (1891–1900).
Főbb művei
F. m.: A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai. Heitzmann K. alapján írta. (Pest, 1871)
A gyökeres sérvműtétekről. (Bp., 1891).
Irodalom
Irod.: Csillag István: B. J. (Orvosi Hetilap, 1966).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
