Ambrozovics Béla
mérnök
Született: 1835. január 20. Zombor
Meghalt: 1905. március 9. Budapest
Család
Sz: Ambrozovics Nepomuk János mérnök, ügyvéd, Zombor város tanácsosa, a pozsonyi országgyűlés követe. F: Meszlényi Gizella, Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsanna leánya. Fia: Ambrozovics Dezső (1864–1919) újságíró, író, műfordító.
Iskola
A pesti tudományegyetemen bölcseleti tárgyakat hallgatott (1851-ig), a budai József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1857).
Életút
A strasburgi–kieli vasúti híd tervezésének egyik munkatársa (1857), a Ferenc József Keleti Vaspályatársaság, ill. a Déli Vaspályatársaság mérnöke (a nagykanizsai igazgatóságon, 1857–1864), a Déli Vaspályatársaság ún. osztálymérnöke (Budán, 1864– 1867). A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium vasúti felügyelője (1867–1871), osztálytanácsosa (1871–1882), miniszteri tanácsosa és a Vasúti Főfelügyelőség vezetője (1882–1890-es évek eleje).
A vasúti díjszabással, vasúti közlekedéssel fogl. Sokat tett „az amerikás kényelmű vasutak” magyarországi bevezetése érdekében, kedvezményes vasúti jegyeket honosított meg (pl. idényjegy, fürdőjegy, bérletjegy stb.). Kezdeményezte a vonatszakaszok bevezetését is, így a kisebb távolságokra olcsóbban lehetett utazni. Az első brüsszeli nemzetközi vasúti kongresszuson a magyar küldöttség tagja, és a kongresszus szakosztályelnöke (1885).
Emlékezet
A zombori temetőben díszes síremléke ma is áll.
Elismertség
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja (1866-tól) választmányi tagja (1867–1872), titkára (1872–1878), alelnöke (1885– 1888), tb. tagja (1904-től).
Szerkesztés
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője (1869–1878).
Főbb művei
F. m.: A vasutakból eredő közgazdasági haszon és kiszámítása. (Bp., 1887)
A magyar vasúti zónadíjszabás és elmélete. (Bp., 1893; franciául: Bruxelles, 1888; olaszul: Milan, 1895; németül: Teschen, 1898)
Az ár és a fogyasztás, illetőleg termelés közötti viszony. (Bp., 1895; németül: Teschen, 1898)
A tudomány érdekében. (Bp., 1896)
A technikus kérdéshez. (Bp., 1896)
Országok gazdasági erejének összeméréséről. (Bp., 1897; németül: Wien, 1898)
A vasúti alkalmazottak jutalmazása. (Bp., 1899)
A művészi ízlés fejlesztéséről. (Bp., 1902)
A fogyasztó haszonról. (Bp., 1902)
Vasútforgalmi együtthatók. (Bp., 1902).
Irodalom
Irod.: Ney Béla: A. B. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1905)
Kalapis Zoltán: A. S. (K. Z.: Életrajzi kalauz. 1. Újvidék, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
