Ambrózy Gyula, 1913-tól sédeni és remetei gr.
földbirtokos, politikus, jogász
Született: 1872. október 4. Bécs
Meghalt: 1934. július 20. Kápolnásnyék
Család
Sz: Ambrózy Gyula, br. (1833–1896), Ambrózy Mária, br. Testvére: Ambrózy Lajos gr. politikus, diplomata.
Iskola
A temesvári piarista gimnáziumban éretts. (1890), a kecskeméti jogakadémián végzett.
Életút
1897-től vett részt a Temes vm.-i politikai életben mint a Szabadelvű Párt elkötelezett híve. A Nemzeti Munkapárt temesvári szervezetének elnöke (1910–1918); a Főrendiház tagja (1900–1918). Gr. Tisza István javaslatára az ország koronaőre (1916–1934). Az I. vh. után fűteleki (Vas vm.) és kápolnásnyéki (Fejér vm.) birtokán élt, 1926-ban belépett az Egységes Pártba, koronaőrként az újjászervezett Felsőház tagja (1927–1934).
A román megszállás előtt a Temesvári Parcellázó Bank, a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank, majd a Temesvári Bank elnöke, a Fabank igazgatósági tagja.
Koronaőrként megírta a magyar szentkorona történetét.
Elismertség
A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének egyik vezetője, a Temesmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, majd tb. elnöke. Az Állatbiztosító Szövetkezet egyik alapítója és az igazgatóság tagja.
Szerkesztés
Cikkei a Délmagyarországi Közlönyben (1907-től) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1917-től).
Főbb művei
F. m.: A magyar szent korona története. (Bp., 1925).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
