Basch Andor
festőművész
Született: 1885. május 19. Budapest
Meghalt: 1944. június 23. Budapest
Család
Sz: Basch Gyula (1851–1928) festőművész.
Iskola
A bp.-i mintarajziskolában Zemplényi Tivadarnál, majd Karlovszky Bertalannál tanult (1903–1904). Párizsban a Julian Akadémián J. P. Laurens-nál, majd egy évig Henri Matisse magániskolájában képezte magát (1904–1909).
Életút
A nyarakat Nagybányán, Ferenczy Károlynál töltötte, a nagybányai iskolán kívül alkotott, de a jubiláris kiállításon részt vehetett (1912). Az I. vh.-ban haditudósító, hadifestőként szolgált (1914–1918). Az összeomlás után Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1920–1924), majd Párizsban telepedett le (1925), utóbb Dél-Franciaországban élt (1931–1935; 1935-ben tért haza).
A Könyves Kálmán, az Előítéletek legyőzéséhez elnevezésű szabadkőműves páholy tagja.
Franciás hatást tükröző, felfokozott temperamentumú művei a színek és formák ellentéteire épülnek, a feszültséget sugárzó, felbomló körvonalak, a sajátos szálkás festésmód ellenére kiegyensúlyozott hatást keltenek. Legismertebb alkotásai izgatott hangulatú enteriőrjei és csendéletei utolsó, 1935 utáni alkotó korszakából származnak. A magyarországi zsidóság deportálása idején öngyilkos lett.
Elismertség
A Szinyei Társaság alapító tagja (1920-tól), a KUT tagja.
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Rudnay Gyulával és Lux Elekkel. Ernst Múzeum (Bp., 1919)
Salon des Tuileries (Párizs, 1932)
Fränkel Szalon (Bp., 1938)
emlékkiállítása: Magyar Nemzeti Galéria (Bp., 1965)
csoportos: az OMKT kiállításai Műcsarnok (Bp., 1914–1942)
a császári és királyi sajtóhadiszállás kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1916; 1917)
Műcsarnok (Bp., 1918)
Amszterdam (1921)
Helsingfors és Stockholm (1922)
Ernst Múzeum (Bp., 1922; 1924; 1933)
Salon d’Autumne. Salon des Indépendents (Párizs, 1925)
Zürich (1931)
Párizs (1931; 1935)
Tamás Galéria (Bp., 1941; 1943).
Főbb művei
F. m.: képei: Mediterrán tér. (1923)
Telefonpóznák. (1932)
Hatvany Ferenc műterme. (1935)
Gyümölcs és paprika. (1936)
Csendélet gallérokkal. (1937)
Erzsébet híd csendélettel. (1938)
Csendélet almákkal. (1939)
Virágcsendélet (1940)
Férfiarckép. (1940)
Almás kancsós csendélet. (1941)
Csendélet őszi gyümölcsökkel. (1941)
Csendélet kaláccsal és almákkal. (1941)
Önarckép. (1944).
Irodalom
Irod.: Herman Lipót: B. A. művészete. (Magyar Művészet, 1936)
Oltványi (Artinger) Imre: B. A. művészete. (Nouvelles Revue de Hongrie, 1941)
Farkas Zoltán: B. A. művészete. (Tér és Forma, 1944)
B. A. emlékkiállítása. Kat. A kiállítást Wertheimer Klára rendezte, az előszót Farkas Zoltán írta. (Bp., 1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
