Basch Árpád
festőművész, grafikus
Született: 1873. április 16. Budapest
Meghalt: 1944. Budapest
Család
Sz: Basch Károly, Pintschof Róza. F: Reich Margit.
Iskola
Az állami technológiai iskola I. osztályának befejezése után Hollósy Simon müncheni magániskolájában tanult, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan növendéke. Párizsi tanulmányútja során megfordult a Julien Akadémián és Kádár Gábor litográfus műhelyében. Olaszországi és angliai tanulmányútjai után Budapesten telepedett le (1896).
Életút
Plakátokat, egyéb reklámgrafikai műveket alkotott, a magyarországi alkalmazott grafika külföldön is elismert, nemzetközi színvonalú megalapítója. Első, nagyobb alkalmazott grafikai megbízásai a millenniumi ünnepségek rendezvényeihez kötődtek (1896), majd az 1900-as évek elején kereskedelmi plakátokat, prospektusokat és hirdetéseket tervezett – többek között – a pöstyéni Gyógyfürdőnek, a Gottschlig Rt.-nek, a Dortrecht Életbiztosítónak, az Adria Hajózási Társaságnak és Biztosítónak. Az I. vh. alatt hadifestőként szolgált (1914–1918), ismert alkotása a Nemzeti Áldozatkészség Szobra (alkotó: Sidló Ferenc) felavatási albumának és plakátjának tervezése (utóbbi Barta Ernővel, 1915) és A Kárpátok védői című panorámaképe (1917). Grafikájában az Art Nouveau sajátos, naturalisztikus elemekkel kevert változatát alakította ki. Tájképeket és portrékat is festett, műveit finom, kissé stilizált naturalizmus, később akadémikusabb stílus jellemzi.
Szerkesztés
A Magyar Géniusz szerkesztője (1898–1902), a Magyar Salon rajzolója, címlapot tervezett az Otthonnak (1898) és album-naptárat Az Ujság című lapnak (1907).
Kiállítások
F. kiállításai: gyűjteményes: Műcsarnok (Bp., 1922)
Nemzeti Szalon (Bp., 1925; 1927)
csoportos: Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete állandó műkiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1894)
Ezredéves Országos Kiállítás Képzőművészeti Osztálya (Bp., 1896)
Tavaszi Nemzetközi Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1897)
Rendkívüli kiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1897)
Tavaszi Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1900)
Az önarckép. Művészház (Bp., 1923)
Budapesti gyűjtők és művészek érem- és plakátkiállítása. Iparművészeti Múzeum (Bp., 1924)
Nemzetközi Alpin Képkiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1930).
Főbb művei
F. m.: plakátjai: Kühne Mezőgazdasági Gépgyár. (1901)
Rennerit azbeszt pala. (1900 k.)
könyvillusztrációi: Lenkei Henrik–Velszi Bárd [Wallesz Jenő]: A mulató Budapest. (Bp., 1896)
Út a halhatatlanság forrásához. Az MKE jelmezestélye. Szerk. (Bp., 1897)
Krúdy Gyula: Ifjúság. Rajzok és elb.-ek. (Bp., 1899)
Herczeg Ferenc: Szelek szárnyán. Útirajz. (Bp., 1905)
Papp Zoltán: Rekviem. Iza emlékezete. Versek. (Bp., 1918).
Irodalom
Irod.: A plakátművészet Magyarországon. (Magyar Iparművészet, 1901)
; Lyka Károly: B. Á. képei. (Esti Kurír, 1925. jan. 25.)
; e. a. [Elek Artúr]: A két Basch és Szentgyörgyi István. (Az Ujság, 1927. febr. 27.)
; Undi Imre: Látogatás a Százados úti művésztelepen. (A Nép, 1921. aug. 20.)
; Eltűnt festők és szobrászok. (A Mai Nap, 1945. jún. 16.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
