Batizfalvy János
orvos, szülész-nőgyógyász
1935-ig Batisweiler
Született: 1895. november 30. Fehétemplom, Temes vármegye
Meghalt: 1960. november 22. Szeged
Család
Sz: Batisweiler János, Heim Etelka.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1920), a hamburgi és a kieli nőklinikákon folytatott tanulmányokat (1926– 1927), a szülészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán asszisztense (1918– 1922), a II. sz. Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1922–1926), egy. tanársegéde (1926–1929), egy. adjunktusa (1929–1939) és magántanára (1932–1939), egyúttal a Klinika mellett létrehozott Szövettani és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1926–1939). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem ny. rk. (1939–1940), ny. r. tanára (1940–1951) és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója (1939–1959). A II. vh. után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, de Tanszékét visszakapta (1945).
A szülészet és a nőgyógyászat minden jelentős kérdésével, különösen nőgyógyászati urológiával fogl. A szegedi klinikán bevezette a posztoperatív osztályt, az ún. izolált újszülött osztályt, továbbá ingyenes terhesambulanciát alakított ki. Alapvetően új eredményeket ért el a méhrák műtéti úton történő gyógyításában, a női nemiszervi tuberkulózis patogenezise és klinikuma vizsgálatában.
Emlékezet
Igen jelentős orvostörténeti éremgyűjteménye. Az orvosi numizmatikai Batizfalvy-éremgyűjteményt a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti éa Nőgyógyászati Klinika őrzi.
Elismertség
A Magyar Nőgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja, alelnöke (1947–1959).
Szerkesztés
A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1939–1959). A Délvidéki Szemle alapítója, felelős kiadója és a szerkesztőbizottság tagja (1942–1944).
Főbb művei
F. m.: A terhességi anaemia pathológiája és therápiája. (Orvosi Hetilap, 1932)
Az uteroplacentáris apoplexiával járó korai lepényleválás pathológiája és sebészi therápiája. (Orvosképzés, 1936)
A kürtcsonk terhessége. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
Női munka és női betegségek. (Orvosképzés, 1939)
A veseelégtelenség szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. (Magyar Urológia, 1940)
A császármetszés javallatainak és műtéti módjainak újkori fejlődése Szegeden. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
Szülészeti műtéttan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A női genitalis tuberculosis pathológiája és therápiája. Bukovinszky Lászlóval. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1952)
A petefészektályog, mint önálló kórkép. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1952)
A kezdődő méhnyakrák felismerése és kezelése. (Orvosi Hetilap, 1955)
A hólyagsipolyok gyógyítása. Boros Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
A női genitális tuberkulózis. (Orvosi Hetilap, 1957; németül, franciául és angolul: Therapia Hungarica, 1958;)
A méhnyakrák gyógyulási eredményei a szegedi női klinikán 1940–1952. Palánkai Gellérttel. (Magyar Onkológia, 1959)
Kísérletes méhtuberkulózis nyúlban. Többekkel. (Tuberkulózis, 1960).
Irodalom
Irod.: Novák István: B. J. (SZOTE Évkönyv, 1960/61)
Bársony János: B. J. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
Bóna Endre: Az első szegedi orvos numizmatikus. B. J. centenáriuma. (Az Érem, 1996)
Kovács László–Zallár Andor: Emlékezés B. J. professzorra, halálának 40. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
