Bátky Zsigmond, felsőbátkai
etnográfus, geográfus, térképész
Született: 1874. január 5. Kocs, Komárom vármegye
Meghalt: 1939. augusztus 28. Budapest
Család
Sz: Bátky Zsigmond, Bándits Eszter.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz tárgyakból szakvizsgát tett (1897), bölcsészdoktori okl. szerzett (1900).
Életút
A karcagi református gimnázium helyettes tanára (1894–1895), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tára (1896–1909), a Könyvtári Osztály munkatársa (1909–1919), mint kormánybiztos a Néprajzi Osztály vezetője (1919–1920), majd igazgatója (1919– 1934), mint címzetes főigazgatót nyugdíjazták (1934).
A magyar néprajztudomány kiemelkedő személyisége. Alapvetőek a népi építkezésre vonatkozó kutatásai, rendszerezte a magyar parasztház típusait és tüzelőberendezéseit. Behatóan fogl. még gazdaság- és településföldrajzzal, egyetemes néprajzi és nyelvészeti kérdésekkel is. Tudományszervezői tevékenysége is jelentős. Elkészítette az első néprajzi múzeumi tárgykatalógust, a gyakorlati muzeológia kézikönyvét, amelyen nemzedékek egész sora nevelkedett. Az MNM Néprajzi Osztályának igazgatójaként elintézte, hogy az intézmény a budapesti városligeti Iparcsarnokból a népligeti tisztviselőtelepi gimnázium épületébe költözzön (1924–1925), ahol 30 teremből álló etnológiai és néprajzi állandó kiállítást valósított meg (1929). Vezető szerepet játszott A magyarság néprajza című nemzetközileg is kimagasló jelentőségű kiadvány létrejöttében (I–IV. 1933–1935). Kartográfusként számos iskolai földrajzi térképet állított össze, majd részt vett a trianoni béketárgyalásokon, ahol több etnikai térképet szerkesztett.
Emlékezet
A karcagi református gimnáziumban tanítványa volt Györffy István. Emlékére szülőtelepülése iskolájának falán a Magyar Néprajzi Tárasaság és Kocs lakossága emléktáblát helyezett el (1984-ben). Utcát neveztek el róla – többek között – Székesfehérvárott.
Elismertség
Az MTA Néptudományi Bizottsága meghívott tagja (1931–1939), a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke (1932–1934), t. tagja (1935- től). A Magyar Nemzeti Népművészeti Bizottság tagja (1928).
Elismerés
A Földrajzi Gyakorlatok (1912–1913), a Földrajzi Közlemények (1913–1918), a Zsebatlasz társszerkesztője (1915–1926), a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője szerkesztője (1926–1934), a Néprajzi Emlékek című sorozat társszerkesztője (1932–1939). A Kogutowitz Károly-féle földrajzi Zsebatlasz-sorozat megindítója és egyik szerkesztője (1915–1926).
Főbb művei
F. m.: Néhány adat a Magyar Nagy Alföld klimatográfiájához. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1900)
Magyarország néprajza. (Föld és népei. 6. köt. Bp., 1905; hasonmás kiad. 1990)
Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. (Bp., 1906; hasonmás kiad. 1992)
A Magyar Szent Korona országainak néprajzi és fali térképe. (Bp., 1909)
Népiskolai atlasz. Kogutowicz Károllyal, Littke Auréllal. (Bp., 1914)
Bulgária. (Bp., 1915)
A moldvai csángótelepek térképe. (Bp., 1917)
Magyarország néprajza. (A Magyar Szent Korona országainak leírása. Szerk. Lóczy Lajos. Bp., 1918)
Rábaközi hímzések. (Bp., 1924)
Kalotaszegi varrottasok. Összeáll. (Bp., 1924)
Kocs és Tekevár. (Föld és ember, 1926)
Magyar népművészet. Györffy Istvánnal, Viski Károllyal. (Bp., 1928)
The Ethnography of Hungary. (View of Trianon’s Hungary. Szerk. Yolland Arthur, Agorasztó Tivadar. Bp., 1928)
Pásztor ivópoharak. (Bp., 1928)
Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményeiben. (Bp., 1929)
Condizioni etnographiche dell’Ungheria. (Róma, 1930)
Kecskemét és Kecskeszáraz. (Szeged, 1930)
A magyar ház eredetéhez. (A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1930)
Táplálkozás. Építkezés. Mesterkedés. (A magyarság néprajza. 1. köt. A magyarság tárgyi néprajza, Bp., 1934; 3. átd. kiad. 1943; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Házvidékek és kultúrmozgalmak Kelet-Középeurópában. (Bp., 1934)
Das ungarische Bauernhaus. (Ungarische Jahrbücher, 1938)
ford.: Supan, Alexander: A fizikai földrajz alapvonalai. 1–2. Ford. Kogutowicz Károllyal, Littke Auréllal. (Bp., 1910)
von den Steinen, Karl: Közép-Brazília természeti népei között. A második Singu-expedíció. Ford., átd. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára. 16. Bp., 1913).
Irodalom
Irod.: Gunda Béla: B. Zs. (Magyar Nyelv, 1939)
Gunda Béla–Krompecher Bertalan–Szendrey Ákos: B. Zs. irodalmi munkássága. (A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1939)
Viski Károly: B. Zs. (Ethnographia, 1940)
Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. (Bp., 1948)
Gunda Béla: A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája. (MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954)
Korompay Bertalan: A magyar ház hátteréből. (Nyelvtudományi Közlemények, 1954)
Balogh István: B. Zs. és a néprajztudomány. (Ethnographia, 1974)
Filep Antal: B. Zs., a kutató. (Ethnographia, 1974)
Kisbán Eszter: A problémalátás B. Zs. munkásságában. (Ethnographia, 1974)
Gunda Béla: B. Zs. (Bp., 1978)
Szilágyi János: Jankó János és B. Zs. gyűjtőútja Tolna megyében. (Ethnographia, 1984)
Gunda Béla: B. Zs. emléktáblája előtt. (Komárom Megyei Néprajzi Füzetek, 1985)
Sztrinkó István: B. Zs. levelei Bellosics Bálinthoz. (Cumania, 1986)
Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. Szerk. Gunda Béla, Lukács László, Paládi-Kovács Attila. (Székesfehérvár, 1989).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: aug. 28.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
