Báttaszéki Lajos
újságíró, újságíró, jogász
1870-ig Hoffmann
Született: 1844. szeptember 20. Bátaszék, Tolna vármegye
Meghalt: 1921. február 15. Budapest
Család
F: Biencz Róza újságíró, az egyik első magyarországi divattudósító, a Magyarország (1894–1897) és a Pesti Napló munkatársa (1897–1901). Fia: Báttaszéki Lajos, ifj. (1875–).
Iskola
A gimnázium első öt osztályát Baján végezte, majd a bp.-i piarista gimnáziumban tanult. A jogot a pesti és a bécsi tudományegyetemen végezte (1862-1866), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1866), Nagyváradon ügyvédi vizsgát tett (1869).
Életút
Nagyváradon (1869–1872), Békéscsabán ügyvéd (1873–1885), Aradon ügyvéd és nyomdatulajdonos (1885–1889), Budapesten Edvi Illés Károllyal közösen tartott fenn ügyvédi irodát (1889-től).
Nagyszámú hírlapi cikke mellett jogi cikkeket, verseket és elbeszéléseket is írt. A női egyenjogúság egyik első képviselőjeként számos publicisztikában foglalt állást a nők munkavállalása, továbbtanulása mellett. A tiszaeszlári vérvádper (1883) idején országos visszhangot keltő filoszemita propagandát folytatott.
Szerkesztés
A Nagyvárad című napilap (1870–1871), a Biharmegyei Közlöny (1871), a Nagyváradi Lapok (Sipos Árpáddal, 1871–1872), a Békés (Zsilinszky Mihállyal, Elek Lajossal, 1872–1875), a Békésmegyei Közlöny (1874–1876 és 1877–1885), a Büntető Jogtudományi Szemle (1880), az Alföldi Lapok (1883), a Filosemita Füzetek (I–V., 1884), az Aradi Közlöny (Hindy Árpáddal, 1885), a Gombostű (1886), az Alföldi Képes Ujság (1887), az Alföldi Ujság (1888–1889) és a Pénz és Föld című lapok szerkesztője (1894. febr.–ápr.). A 12 ellenröpirat című Istóczy-ellenes folyóirat főmunkatársa (főszerkesztő: Hegyesi Márton, Nagyvárad, 1880).
Főbb művei
F. m.: Nők könyve. Hasznos és mulattató olvasmányok hölgyek számára. (Pest, 1863)
Hitregetan. Aegyptomiak, phoenicziek, perzsák, rómaiak és görögök hitregéje. Iskolai és magánhasználatra. (Pest, 1864)
Fővárosi genreképek. (Nagyvárad, 1867)
Polgári házasság vagy szerelem gőzzel. Elbeszélés. (Nagyvárad, 1870)
A nők a magyar jogban. (Nagyvárad, 1872)
A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. I. rész. Általános meghatározások. A személyekről, a dolgokról, a cselekményekről. (Bp., 1874)
Mindenféle antisemiták és zsidókról. (Arad, 1888; németül is)
Alföldi képes emlékkönyv. Szerk. (Arad, 1888)
Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédben a magyar nép számára. (Bp., 1893)
Az állami tisztviselők ügye. (Bp., 1899)
A vérvád. (Bp., 1900)
Az orvos a jogéletben. (Bp., 1901)
ford.: Mackeldy, Ferdinand: A római jog tankönyve. 1–3. A 14., Fritz János Ádám által tetemesen jav. és bőv. kiadás után magyarra áttette Lőw Tóbiással, Wagner Gézával. (Pest, 1863–1864; 2. kiad. 1870).
Irodalom
Irod.: Láng József: A Nagyvárad huszonhat éve. (Nagyvárad, 1896)
B. L. (Ország–Világ, 1900).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
