Batthyány Ervin, németújvári gr.

Született: 1877. október 15. Bögöte
Meghalt: 1945. június 9. Stroud, Gloucestershire grófság, Nagy-Britannia

Család

Sz: Batthyány Ferenc gr. (1845–1877) politikus, nagybirtokos, Trefort Edit (1849–1939), Trefort Ágoston és barkóczi Rosty Ilona leánya. F: 1913-tól Nuellens, Alice Sybille (1857–1933).

Iskola

Londonban és Cambridge-ben folytatott egyetemi tanulmányokat.

Életút

Rendhagyó nézetei és magatartása miatt arisztokrata családja – attól tartva, hogy felosztja birtokait a béresek között – gondnokság alá helyeztette. Egy bécsi idegszanatóriumban (Holländer Intézet) helyezték el (1901-ben; csak 1903-ban hagyhatta el a klinikát, s csak ezt követően kapcsolódott be a magyar szellemi életbe). 1904-ben részt vett a Társadalomtudományi Társaság A társadalmi fejlődés iránya című vitasorozatán (1904-ben). A felolvasó- és vitaüléseket négy téma köré szervezték: a liberalizmusról Gratz Gusztáv; az anarchizmusról Batthyány Ervin; a szocializmusról Szabó Ervin; a keresztényszocializmusról Geöcze Sarolta tartott előadást. Bögötén élt, hogy elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósíthassa (1905–1910), majd Londonba költözött (1910). Lemondott magyar állampolgárságáról (1913), majd bögötei birtokát is eladta. Az I. vh. idején pacifista propagandát fejtett ki, de kapcsolatban állt londoni anarchista körökkel is (1914–1918). Az összeomlás után visszavonult a politikától (bár 1931-ben még egyszer hazalátogatott). Utolsó éveit Lyme Regisben és Stroud melletti birtokán töltötte.

Az orosz Pjotr Alekszejevics Kropotkin herceg kommunista anarchizmusának követője (londoni tanulmányai során személyesen is megismerkedtek), majd az érdeklődése az anarchoszindikalizmus felé fordult, s annak (Szabó Ervin mellett) legjelentősebb magyar elméleti képviselője. Célja a felvilágosult társadalmi eszmék iránti fogékonyság felkeltése, a nép intellektuális felemelése. 1907-től ismét a „tiszta” anarchizmus felé közeledett, s fokozatosan kivonult a magyar mozgalomból. Vas vármegyei birtokán, Bögötén angol és orosz példák nyomán ún. szociális reformiskolát hozott létre (parasztgyermekek számára, a megnyitó 1905. okt. 29-én volt; a nyitóünnepségen Szabó Ervin mondott beszédet). Az iskola különlegessége az ingyenes tanítás (beleértve a tankönyveket, a ruházatot és az étkeztetést), a tanulmányi kirándulások és a koedukáció volt. Az iskola vezetésével Tarczai Lajost bízták meg, a titkári teendőket Nadler Herbert látta el. Az iskolát a katolikus egyház, a helyi földbirtokosok és a vármegyei hatóság is hevesen támadta. Az iskola körüli vitában Ady Endre is többször megszólalt a Budapesti Napló hasábjain. Bögötei birtokán továbbá szocialista nyomda- és lapkiadó felállítását, politikai napi- és hetilap, tudományos folyóirat és egy néplexikon kiadását is tervezte. Saját pénzén és szellemi irányításával jelent meg a Testvériség című szombathelyi szociáldemokrata pártszervezet lapja, amelynek első vezércikkeit is ő írta (1906).

Emlékezet

Szülőfalujában, Bögötén emlékművét (mészkő, 1994) és emléktábláját is felállították (bronz és gránit, 2006. aug. 5-én; mindkettő Gaál Tamás szobrászművész alkotása). Az ő nevét vette fel a bögötei Batthyány Ervin Művelődési Ház.

Szerkesztés

A szombathelyi Testvériség (1906) és a Társadalmi Forradalom című lapok alapító szerkesztője (1907). Novellái az Ország–Világban (1896), írásai Magyarországon elsősorban a XX. Században (1903–1905), A jövő című lapban (1906), a Világszabadságban (1906) és a Budapesti Naplóban jelentek meg (1906).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013