Batthyány Vilmos, németújvári gr.
római katolikus püspök
Született: 1870. március 14. Zalaszentgrót, Zala vármegye
Meghalt: 1923. november 24. Körmend, Vas vármegye
Család
Sz: Batthyány Zsigmond (1829–1906), gr. Erdődy Johanna (1835–1915). Testvére: Batthyány Tivadar (1859–1931) politikus, nagybirtokos, Batthyány Zsigmond (1856–1939) politikus, nagybirtokos, ill. Batthyány Ernesztina (1864–1947) és Batthyány Jusztina (1866–1923).
Iskola
Innsbruckban bölcseletet és teológiát, Rómában diplomáciát és jogot tanult, kánonjogi doktori okl. szerzett (1894), pappá szentelték (1894. júl. 7.).
Életút
Nyitrai kanonok (1900–1904), a nyitrai püspök koadjutora (1904–1910), apostoli kormányzó (1910–1911), nyitrai megyés püspök (1911. márc. 26.–1919. márc. 26.), e minőségében a Főrendiház tagja (1911–1918). Haláláig cirrhusi c. érsek.
A Szuverén Máltai Lovagrend tagja.
ő volt az utolsó magyar nyitrai megyéspüspök. Miután az Egyházi Törvénykönyv értelmében törvénytelennek és jogilag érvénytelennek nyilvánította a zsolnai szlovák gyűlésnek a vallási életet érintő határozatait (egyúttal a kiközösítés terhe mellett megtiltotta, hogy az egyházmegyében ilyen gyűlést tartsanak) az új, cseh-szlovák hatóságok letartóztatták (1919. jan.), püspökségéről való lemondásra kényszerítették és az országból kiutasították (1919. márc. 26.).
Emlékezet
Körmenden hunyt el. Kegyurak, mecénások, főpapok – a Batthyány család és az egyház címmel kiállításon emlékeztek meg gr. Batthyány József (1727–1799) esztergomi érsek, gr. Batthyány Ignác (1741–1798) erdélyi püspök és gr. Batthyány Vilmos nyitrai püspök munkásságáról (a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeum és a Körmendi Kulturális Központ rendezésében, 2009. máj.-ban. – A Szuverén Máltai Lovagrend tagja.
Főbb művei
F. m.: Töredékek a modern római életből. (Nyitra, 1899).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
