Bartalos Gyula, bogyai
régész, történész, műgyűjtő
Született: 1839. június 15. Szepsi, Abaúj vármegye
Meghalt: 1923. december 24. Eger
Iskola
Középiskoláit Rozsnyón végezte, majd az egri papnevelő intézetben tanult (1854–1861), pappá szentelték (1861), a római San Apollinare Főiskolán kánonjogból doktori okl. szerzett (1879), ill. uo. régészetet is hallgatott.
Életút
Hevesen káplán, Egerben hitoktató (1861–1871), majd betegsége miatt hosszabb ideig Olaszországban tartózkodott (1871–1879). Az Angolkisasszonyok Egri Intézetének gyóntatója (1879–1882), a Szeminárium lelki igazgatója (1882–1884) és Markazon lelkész (1883–1884). Az Egri Főszékesegyház sekrestyeigazgatója (1883–1905), egyúttal az egri líceum és az elemi iskola hitoktatója (1884-től) és főszékesegyházi gyóntató (1888-tól). Az egri főkáptalan hiteleshelyi levéltárának jegyzője (1905-től), tb. kanonok (1909-től), az Egri Érseki Líceum Múzeumának című őre (1921-től).
Régészként ásatásokat folytatott Jászdózsán (1893), Tardon, Tatárdombon (1893), a szabolcsi (1894) és a borsodi földváron (1896), Kápolnahalomon (1895). Egerben, a Szépasszony-völgy határában honfoglalás kori sírokat tárt fel (1898–1899). Néhány történeti színművet is írt (többet Bogyai B. Gyula álnéven), ill. irodalomtörténettel is fogl.
Emlékezet
Az egri líceum földszintjén lévő lakásában helyezte el több mint 8000 db-ból álló régiséggyűjteményét, amelyet 1909-ben az Egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozott. Gyűjteményébe tartozott – többek között – Pyrker János László egri érsek több mint 500 db, különböző nyelvű kéziratos levele és költeménye, az általa feltárt honfoglalás kori leletek egy része, Antonio Canova Keresztelő Szent János-szobrocskája, ill. Aszalay Ferencnek, II. Rákóczi Ferenc titkárának Egerben megtalált levelezése. A millenniumi kiállításon gyűjteményéből 51 db tárgyat mutattak be (1896). Egerben emlékét utca őrzi.
Elismertség
Az Országos Régészeti és Embertani Társulat (1891-től) és a Magyarországi Kárpát Egyesület egri Bükk Osztálya Régész-Történelmi Alosztályának választmányi tagja (1893–1898).
Szerkesztés
Olaszországi tartózkodása során a Religio, a Jelenkor, a Katholikus Hetilap, a Magyar Állam és a Magyar Korona című lapok tudósítója (1870-es évek). Az Adatok az egri egyházmegye történetéhez című sorozat belső munkatársa, szerkesztője. Régészeti tárgyú írásai az Egri Egyházmegyei Közlönyben, a Népiskolai Tanügyben, az egri Irodalmi Szemlében és az Archaeológiai Értesítőben jelentek meg. Samassa József egri érsek megbízta az Egri Rituálé újabb átdolgozásával, munkálatairól az Egyházmegyei Közlönyben vitázott Zsasskovszky Józseffel.
Főbb művei
F. m.: Betlehem. Pásztorjáték 3 felvonásban. Bogyai B. Gyula néven. (Eger, 1882; 3. kiad. 1913)
Az egri rituálé kérdései. Zsasskovszky Józseffel. (Eger, 1892)
Eger látóhatára turista szempontból. (Eger, 1899)
A szarvas tragoediája. Színmű. (Eger, 1905)
Rózsa és liliom. Szűz Szt. Tekla. Történeti színmű 5 felvonásban. (Eger, 1907)
Dobó István diadala. (Eger, 1907)
Elmúlt az éj, feljött a nap. Mikulás kora. Történeti színmű. (Eger, 1908)
Heves vármegye őskora. (Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1909)
Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása 1074 és 1075-ben, a csörszárok, mint haditényező felhasználása által. (Eger, 1910)
Az olasz irodalom és művészet arany korszaka. (Eger, 1913)
Harangok. (Eger, 1906).
Irodalom
Irod.: Szecskó Károly: B. Gy. élete és munkássága. (Az Egri Vár Híradója, 1990)
Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig. (Eger, 1993)
Baráz Csaba: B. Gy. régészeti-történeti kutatásai. (Agria, 1997)
Kiss Péter: B. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Megjegyzések
Szinnyei: Bogyai B. Gyula alatt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
