Báthory István
orvos, sebész, szülész-nőgyógyász
Született: 1835. december Pest
Meghalt: 1901. január 6. Budapest
Család
Testvére: Báthory Nándor (1833–1905) pedagógus. Leánya: Báthory Etelka, Bayer Antal (1860–1948) gyógyszerész felesége.
Iskola
Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd a pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1859).
Életút
A pesti Szent Rókus Kórház 2. sz. Sebészeti Osztályának gyakornoka (1859–1862), a pesti tudományegyetem Szülészeti Klinikáján Semmelweis Ignác tanársegéde (1862–1865), majd hosszabb tanulmányutat tett Párizsban, Prágában, Würzburgban és Bécsben (1865–1868). Pest, ill. Budapest IX. kerület (Ferencváros) tisztiorvosa (1868–1901), egyúttal a Victoria Biztosító Intézet főorvosa is (1871-től); közben többször is sikertelenül pályázta meg a Szent Rókus Kórház szülész-nőgyógyász főorvosi pályázatát.
Semmelweis Ignác közvetlen munkatársa volt: családtagjai mellett ő kísérte el Semmelweist Döblingbe (1865. júl. 31-én). Kutatóként elsősorban nőgyógyászati sebészettel, különböző petefészek- és méhbetegségek műtéti megoldásával fogl.
Szerkesztés
Írásai a Gyógyászatban (1861-től) és az Orvosi Hetilapban jelentek meg (1863-tól). Az Orvosi Hetilap lapszemle- és könyvbírálati rovatának állandó munkatársa (1868-tól).
Főbb művei
F. m.: Petefészek-tömlő egy esetének leírása. (Orvosi Hetilap, 1863)
Adalék a magzat zsigereinek művi eltávolításához. (Orvosi Hetilap, 1868)
ford.: Sims, Marion: Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett. (Pest, 1868).
Irodalom
Irod.: Dörnyei Sándor–Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede. I–III. (Orvostörténeti Közlemények, 1968–1970).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
