Ángyán János, 1910-től vörösberényi
orvos, belgyógyász
Született: 1886. március 9. Budapest
Meghalt: 1969. július 19. Pécs
Temetés: 1969. július 23. Pécs
Temetési hely: Központi Temető
Család
Sz: Ángyán Béla (1845–1920) orvos, belgyógyász, hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Testvére: Ángyán Béla (1885–1959) politikus, zeneszerző, Ángyán Géza (1890–1936) cs. és kir. udvari titkár, huszár főhadnagy és tordai Drasche-Lázár Alfrédné Ángyán Aranka. F: Zsedényi Klára. Fia: Ángyán András (1922–1993) orvos, a POTE egy. docense, Fittler Dezsőné Ángyán Klára (1925–), a Zeneműkiadó Vállalat munkatársa, Krassó Sándorné Ángyán Hanna (1928–) jogász és Ángyán Zsuzsanna (1931–) zenész.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1908), a vérkeringési zavarok tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1919).
Életút
A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1907–1909), a II. sz. Belgyógyászati Klinikán Jendrassik Ernő gyakornoka (1909–1912), egy. tanársegéde (1912–1921), magántanára (1919–1923) és egy. adjunktusa (1921–1923), egyúttal az Intézet mb. igazgatója (1921–1923) Az I. világháború alatt, a VII. hadsereg bakteriológiai és kórtani osztályának, majd a budapesti helyőrség szívbeteg-állomásának vezetője (1914–1918). A berlini Koch Intézet állami ösztöndíjas vendégkutatója (1909).
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, ill. a Pécsi Tudományegyetem a belgyógyászat ny. r. tanára és a Belgyógyászati Klinika igazgatója (1923–1950); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1935–1936) és az egyetem rektora (1943–1944). A POTE Belgyógyászati Klinika klinikaigazgató és tanszékvezető egy. tanára (1951–1959).
Munkássága a belgyógyászat minden területét felölelte, különösen a tuberkulózis és a szilikózis kérdéseivel foglalkozott. Vizsgálta a gyógyfürdők hatását, gyógyászati alkalmazását, kezdeményezte a szanatóriumok és a tüdőgyógyintézetek elterjedését, Harkányfürdő fejlesztésének egyik szorgalmazója. Diabéteszes ambulanciát, tüdőgondozót, szilikózis-szakrendelést szervezett.
Emlékezet
Budapesten született, Budapesten és Pécsett tevékenykedett, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
Elismertség
A Magyar Belorvosi Egyesület titkára.
Elismerés
Tóth Lajos-érem (1931).
Szerkesztés
A Pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Közleményeinek szerkesztője (1926-tól).
Főbb művei
F. m.: Az agyféltekék részarányos kiterjedésű gliomatosisa. (Orvosi Hetilap, 1911; németül: Symmetrische Gliomatose der Grosshirnhemisphären. Zeitschrift für die gesammte Neurologie und Psychiatrie, 1911)
Untersuchungen zur Blutgerinnung beim Menschen. van den Velden, Reinharddal. (Biochemische Zeitschrift, 1912)
Der Einfluss der Vagi auf die automatisch schlagende Kammer – auf den idio-ventrikulären Rhythmus. (Archiv für die gesammte Physiologie, 1912)
A vagusok hatása az atrioventrikularis szívverésre. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
Automatás kamaraműködés és pitvarfibrillálás. (Orvosi Hetilap, 1913)
A belorvostan tankönyve. Egy. tankönyv. I–II. köt. Szerk. Jendrassik Ernő. Írta. Többekkel. (Bp., 1914)
Der Einfluss des Vagusdruckversuches bei atrioventrikulärer Schlagfolge. (Zentralblatt für Herz- und Gefässkrankheiten, 1914)
Digitalis-mérgezés. (Orvosi Hetilap, 1919)
Belorvosi diagnosztika. Egy. tankönyv. Szerk. Jendrassik Ernő. Írta. Többekkel. (Bp., 1921; 2. jav. kiad. 1923; 3. jav. és bőv. kiad. 1932)
A szanatóriumok jelentősége a tüdővész elleni küzdelemben. (Pécs, 1930)
Harkány gyógyfürdő. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1931)
A tüdőtuberkulózis sebészi kezelése. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete kiadványa. Bp., 1932)
A tüdőtuberkulózis diétás kezelése. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete kiadványa. Bp., 1932)
A gyomor működészavaraival összefüggő károsodásokról. (A pécsi Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Belklinikájának Munkálataiból. 2. Pécs, 1933)
A tüdő és a szív kölcsönös kapcsolatainak klinikai jelentősége. (A pécsi Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Belklinikájának Munkálataiból. 3. Pécs, 1933)
A pécsi belklinika szervezete és működésének tanulságai. (Magyar Kórház, 1934 és külön: Bp., 1934)
A colitis probléma. (A Magyar Belorvosok Egyesülete Nagygyűlésének Referátumai, 1935)
A tüdőtuberculosis klinikájának mai állása. (Orvosképzés, 1936)
A fertőző bajok kóros életjelenségei. (Egészség, 1937)
A gastroentitis acuta. – Pseudoperitoneitis. (Orvosképzés, 1939)
A gümőkór elleni védekezés törvényjavaslatáról. 1–3. (Dunántúl, 1940)
A vérkeringés zavarainak kutatásáról. (Orvosképzés, 1941)
Pneumonia-problémák. (Az 1941. évi balatonfüredi Orvoshét előadásai. Balatonfüredi Orvosi Tanács kiadványa. Balatonfüred, 1942)
A hashajtásról. (Orvosképzés, 1943)
A felnőttkori meningitis tuberculosa gyógyítása. Háber Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1955. 3.)
Jendrassik Ernő emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1958. 51.)
Az orvosi hivatás az emberi kultúrában 1937-ben írták… (Kórház [folyóirat], 1997).
Irodalom
Irod.: Trencsényi Tibor: Köszöntés. Á. J. 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1966. 15.)
Barta Imre: Búcsú Á. J. professzortól. (Orvosi Hetilap, 1969)
Farádi László: Á. J. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1979. 46.)
Burger Tibor: Á. J. születésének centenáriumára. (Orvosi Hetilap, 1986. 36.).
Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
Megjegyzések
Gulyás: I. köt. téves születési adat: ápr. 9.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
