Auer György
jogász
Született: 1888. augusztus 26. Budapest
Meghalt: 1958. április 25. Budapest
Család
Sz: Auer Mór tőzsdetanácsos, a Magyar Állami Hitelbank cégvezetője, Laczkó Hermin.
Iskola
A budapesti, a berlini és a lipcsei egyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1911), Budapesten egyesített ügyvédi-bírói vizsgát tett (1914), a bűnvádi eljárásjog tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1928).
Életút
Budapesten bírósági alkalmazott (1911–1917), ügyész (1917–1925), a budapesti ügyészség beosztott ügyésze (1925–1933), a budapesti főügyész helyettese (1933–1940), a főváros főügyésze és a kúria tanácselnöke (1945–1948).
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1928–1948), c. ny. rk. tanára (1938–1948).
Büntetőjoggal és büntetőeljárásjoggal foglalkozott. Magyarországot többször képviselte különböző nemzetközi jogi kongresszusokon.
Szerkesztés
A Magyar Köztársaság Törvénytára c. jogszabálygyűjtemény szerkesztője (1945–1946). A Kereskedelmi Jog c. lap szerkesztője (1915–1917); jogtudományi dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Jogállamban (1911–1913), a Jogtudományi Közlönyben (1912–1923), a Magyar Jogi Szemlében (1922-től) és a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben jelentek meg (1935-től).
Főbb művei
F. m.: Begriff und Wesen des Vorsatzes in den mittelalterlichen Strafgesetzen Ungarns. (Stuttgart, 1911)
Reform des ungarischen Strafgesetzbuches. (Berlin, 1915)
Die ungarische Strafgesetzreform. (Heidelberg, 1915)
Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség. (Bp., 1916)
Bűntettesek és bűncselekmények a háború alatt. (Bp., 1917)
A pornográfia leküzdése. (Bp., 1917)
Farhlässigkeit und Betriebsunfall. (Berlin, 1918)
Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség. (Bp., 1922)
Jog, igazságszolgáltatás és forradalom. (Bp., 1922)
A nemibeteg által történő fertőzés büntethetősége. (Bp., 1925)
A magyar bűnvádi eljárási jog rövid tankönyve. (Bp., 1927)
A becsület fogalma és védelme a büntetőjogban. (Bp., 1928)
A bűnvádi eljárási jog. Mendelényi Lászlóval. I–VI. köt. (Bp., 1930–1934)
Büntető törvény és kultúra. (Bp., 1935)
Javíthatunk-e büntetőbírósági eljárásunkon? (Kecskemét, 1935)
Magyar bűnvádi eljárási jog. (Bp., 1938)
Gróf Széchenyi István és a magyar jogrend reformja. (Bp., 1942)
Az első magyar büntetőtörvény-javaslat. (Bp., 1943)
szerk.: A hatályos büntetőjog szabályai. Összeáll. (Bp., 1947)
A hatályos bűnvádi eljárási jog szabályai. Összeáll. (Bp., 1948)
Büntetőjogi döntvénytár. (Bp., 1948–1949)
A hatályos büntetőjog anyagi és alaki szabályai. Összeáll. (Bp., 1949).
Megjegyzések
A lexikonok – pl. MÉL, UMÉL – adataival ellentétben a két Auer (György és Pál) nem voltak testvérek!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
