Asbóth János
író, szerkesztő, politikus
Született: 1845. június 7. Szatumik, Krassó vármegye
Meghalt: 1911. június 28. Videfalva, Nógrád vármegye
Család
Sz: Asbóth Lajos (1803–1882) hadtörténész, hadtudományi író, honvéd tábornok, az MTA tagja. Nagybátyja Asbóth Sándor (1810– 1868) honvédtiszt, az emigrációban az USA tábornoka, majd diplomatája.
Iskola
A pesti József Ipartanoda hallgatója (1862–1863), összeesküvésben való részvétel miatt haditörvényszék elé állították, tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen fejezte be (1865). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.).
Életút
Párizsban parancsőri minőségben a Klapka-légió tagja (1866–1867), hazatérése után Krassó vm. szolgálatába lépett esküdt, aljegyző, főjegyző (1867–1870), a Pénzügyminisztérium fogalmazója (1870–1872), a Honvédelmi Minisztérium (HM) elnöki titkára (1872). A Kelet Népe (1872–1875), a Magyar Politika (1875), a Magyarország c. lapok főmunkatársa (1878–1880); egyúttal a kolozsvári Ébredés szerkesztője (1878–1881). Egyiptomba utazott (1880), majd Kállay Béni közös külügyminiszter állandó bosznia- hercegovinai kísérője (osztálytanácsosi rangban, 1882–1887).
A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Nagymartoni választóker., 1887–1896 és 1899–1901; közben pártonkívüli, 1896-1899; lemondott mandátumáról: 1901).
A 19. sz. végének egyik jelentős társadalomkritikusa; nézeteiben fellelhetők br. Eötvös József, J. S. Mill és A. Schopenhauer hatása. Több nagyobb utazást tett a Közel-Keleten és Afrikában, élményeiről népszerű útirajzokban számolt be (A ‘’Zaharától az Arábiáhig, 1883). Álmok álmodója (1878) c. regénye a század végén felnövő új nemzedék egyik legismertebb olvasmányélménye lett. Néprajzi és etnológiai kérdésekkel is fogl.
Szerkesztés
A Kelet Népe (1872–1875), a Magyar Politika (1875), a Magyarország c. lapok főmunkatársa (1878–1880); egyúttal a kolozsvári Ébredés szerkesztője (1878–1881).
Főbb művei
F. m.: Egy bolyongó tárcájából. I–II. (Pest, 1866)
Baloldal és szabadelvűség. X Y. név alatt. (Pest, 1868)
1849–1866. A kényuralomellenes mozgalmak történetéhez. Az Asbóth-család irataiból. (Pest, 1872)
A szabadság. A politikai és egyéni szabadság fejlődésének története. (Pest, 1872)
A m. kir. honvédelmi ministerium működése. 1867–1872. (Bp., 1873)
Három nemzedék. (Pest, 1873)
Magyar conservativ politika. (Bp., 1875)
Irodalmi és politikai arczképek. (Bp., 1876)
Álmok álmodója. Reg. (Bp., 1878; új kiad. Bev. Németh G. Béla. 1990; új kiad. Bev. Pozsvai Györgyi. 1994)
Új Magyarország. Magyar jelenről, magyar jövőről. Tanulmányok. (Bp., 1880)
A ‘’Zaharától az Arábiáhig. Utazás Egyptomban és Palaestinában. (Bp., 1883)
Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert. Írta egy magyar conservativ. (Bp., 1884)
Bosznia és Hercegovina. Úti rajzok és tanulmányok. I–II. (Bp., 1887; németül: Wien, 1888; angolul: London, 1890)
Beszédei és nyilatkozatai a munkáskérdéshez. (Bp., 1890)
Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetéhez. (Bp., 1892)
Valláspolitikai beszédei Csáky rendeletétől Wekerle programmjáig. (Bp., 1893)
Korunk uralkodó eszméi. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1895. okt. 14.; Értekezések a társadalomtudományok köréből. 11. köt. 11. Bp., 1896)
Társadalompolitikai beszédei. (Bp., 1898)
Ausgleich ider Auflösung. (Wien, 1898)
A föld mint társadalompolitikai és nemzetiségi kérdés. (Bp., 1900)
Az őslakók hatása a bosnyák faj alakulására. (Bp., 1901)
Vizsgálódások a Balkán-népek eredetéről. Kézirat. (Bp., 1903)
Munkapárt és választójog. (Bp., 1910).
Irodalom
Irod.: Borsodi Bevilaqua Béla–Agárdi Ferenc: Régi magyar világjárók. (Bp., 1969)
Illényi Domonkos: Konzervatív politika Magyarországon. A. J. konzervativizmusa. (Világosság, 1991)
Lánczi András: Eszmék kora. A. J. és a modernség. (Holmi, 1992)
Gángó Gábor: A. J. és Eötvös József. (Világosság, 1995)
Pozsvai Györgyi: Visszanéző tükörben. Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata. (Bp., 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
