Antos István
közgazdász, gazdaságpolitikus
Született: 1908. június 28. Nagyszombat, Pozsony vármegye
Meghalt: 1960. január 5. Budapest
Temetés: 1960. január 9. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Antos Pál államvasúti mérnök, Molnár Ilona. Testvére: Antos László (1903–) mérnök, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese, főosztályvezetője. F: Tóth Erzsébet.
Iskola
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon közgazdász okl. (1931) és doktori okl. szerzett (1932), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (védés nélkül, 1959).
Életút
Tanulmányai befejezése után Budapesten könyvelői és revizori munkákat vállalt (1931–1933), majd nyomdaüzemet alapított (1933-tól), amelyet könyvkiadóval bővített (1938-tól). Az MKP tagja (1945-től), a II. világháború után a Pénzintézeti Központ egyik megszervezője és az Országos Gazdasági Tanács főtitkára (1945). A Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára (1945. nov. 23.–1951. jan. 27.), a pénzügyminiszter első helyettese (1951. jan. 27.–1955. jan. 10.), az MDP KV Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztálya vezetője (1954. okt. 1.–1956. okt. 30.), a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány pénzügyminiszterének első helyettese (1956. nov. 16.–1957. máj. 9.), pénzügyminiszter (1957. máj. 9.–1960. jan. 5.).
Az MKKE Szocialista Pénzügyi és Hitelrendszertani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1954. aug. 1.–1960. jan. 5.).
Az MSZMP KB póttagja (1957. jún. 29.–1959. dec. 5.), tagja (1959. dec. 5.–1960. jan. 5.).
Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront országos lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Magyar Függetlenségi Népfront, ill. Hazafias Népfront budapesti lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1960. jan. 5.), az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága elnöke (1953–1960).
Tudományos pályafutásának kezdetén üzemgazdasági és számviteli kérdésekkel és a jegybank kamatpolitikájával foglalkozott, később érdeklődése elméleti közgazdaság-tudományi és általános gazdaságpolitikai kérdések felé fordult. Jelentős szerepet játszott az 1945 utáni pénzügyi stabilizáció megteremtésében, a tervgazdálkodás, valamint a szocialista pénzügyi és hitelrendszer kidolgozásában. 1953 után egyik szervezője volt a gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban elkövetett hibák kijavítására irányuló előkészítő munkálatoknak. A kádári konszolidáció első éveiben pénzügyminiszterként legfontosabb feladatának a külgazdasági egyensúly megteremtését tekintette, kezdeményezte a gazdasági irányítás egyszerűsítését, a vállalati önállóság növelését és az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazását. Néhány művét Nagy István álnéven írta.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. Az MTI jelentése szerint hosszú évek óta súlyos gyomorfekélyben szenvedett, 1960. jan. 4-én el nem állítható gyomorvérzés miatt kellett megoperálni. A műtétet legyengült szervezete nem tudta elviselni, jan. 5-én délután fél négykor elhunyt. A Minisztertanács napirend előtti ülésén jegyzőkönyvben örökítette meg Antos István emlékét és a Magyar Közgazdasági Társaság választmánya is megemlékezett a pénzügyminiszterről (mindkettő: 1960. jan. 7-én). Temetésén, ravatalánál díszőrséget állt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Nemes Dezső és Rónai Sándor, az MSZMP PB tagjai. A gyászszertartáson Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP PB tagja, Hunor János, a Pénzügyminisztérium pártszervezete titkára és Háy László, az MKKE egyetemi tanára búcsúztatta.
Emlékére a Magyar Közgazdasági Társaság Antos István-emlékpályázatot írt ki (1960-ban). Nagyzuglóban (Budapest XIV. kerület) róla nevezték el a 926-os utcát (1970-től Antos István utca; 1990-től Bagolyvár utca), az 1/a sz. házon emléktábláját is elhelyezték. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (PSZF) Antos István-emlékkiállítást rendeztek (1972. nov.-ben), a PSZF budapesti kollégiuma Antos István nevét vette fel (1987. jún. 4-én). Róla nevezték el továbbá az Antos István Közgazdasági Szakközépiskolát. Arcképét Gábor Móric festőművész örökítette meg (az MKKE Pénzügyi Tanszékén volt látható 1990-ig…)
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend II. és V. fokozata (1950 és 1951), Munka Érdemrend (arany, 1951), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955 és 1958).
Szerkesztés
A Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája. (Bp., 1932)
A Magyar Nemzeti Bank helyzete a pénzpiacon. (Bp., 1932)
A korlátolt felelősségű társaság könyvvitele, mérlege és adóügyei. Nagy István néven. (Magángazdasági Könyvtár. 1. Bp., 1932; 2. kiad. 1935; 3. bőv. kiad. saját néven, 1938)
Vezérfonal a hites könyvvizsgálókat képző vizsga mérlegtan, általános rész anyagához. (Magángazdasági Könyvtár. 7. Bp., 1936; 2. bőv. kiad. 1941)
Vezérfonal a hites könyvvizsgálókat képző vizsga ipari vállalatok üzemtana anyagához. (Magángazdasági Könyvtár. 8. Bp., 1936; 2. bőv. kiad. 1941)
Ipari vállalatok könyvvitele és kalkulációja. (Magángazdasági Könyvtár. 9–10. Bp., 1938)
Revízió. (Bp., 1939)
Elméleti közgazdaságtan. (Bp., 1941)
Pénzintézetek üzemtana és számvitele. (Bp., 1941)
Közgazdasági politika. (Bp., 1941)
Váltójog. – Csekkjog. (Bp., 1941)
Vezérfonal a hiteles könyvvizsgálókat képző vizsga mérlegtan anyagához. (Bp., 1941)
Közgazdaságtani kérdések. (Bp., 1942)
Infláció vagy jó pénz? A. I. előadása. (A Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiája. Bp., Szikra, 1946)
A pénzügyi kibontakozás útja. (Társadalmi Szemle, 1946. 3.)
A hároméves gazdasági terv pénzügyi problémái. (Társadalmi Szemle, 1947. 2.)
A magyar hároméves terv árpolitikai kérdései. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1947. 2.)
Az új költségvetés. (Társadalmi Szemle, 1948. 2.)
Az 1950. évi költségvetés. (Állam és Igazgatás, 1950. 1.)
Az 1952. évi költségvetés. (Állam és Igazgatás, 1951. 11–12.)
A pénzügyi rendszer szerepe a szocializmusban. Egy. jegyz. (Bp., 1951 és utánnyomások 1952–1956)
Szocialista pénzügy és hitel. 3. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Az 1951. évi költségvetés. Olt Károly és A. I. beszéde az Országgyűlésben. (A Pénzügyminisztérium kiadványa. Bp., 1951)
A pénzügyek és a hitel alapjai. Egy. jegyz. (Bp., MKKE, 1952 és utánnyomások 1952–1960)
Az 1951. évi költségvetés. Olt Károly és A. I. beszéde az Országgyűlésben. (Pénzügyi Könyvtár. 7. Bp., 1952)
A pénzforgalom és a hitel alapjai. Egy. jegyz. (Bp., MKKE, 1952 és utánnyomások 1952–1956)
Az 1955. évi népgazdasági terv. (Társadalmi Szemle, 1955. 2–3.)
Népgazdaságunk fejlődése a II. ötéves terv időszakban. A. I. előadása. (Az MDP Politikai Akadémiája. Bp., 1956)
Gazdaságpolitika és gazdaságirányítás az ellenforradalom után. (Társadalmi Szemle, 1959. 10.)
Felszabadultunk! (Sorsfordító évek Zalában. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre. Vál., szerk. Petrák Katalin és Tóth Lászlóné. Zalaegerszeg, 1985).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1960. jan. 6.)
A. I. (Magyar Horgász, 1960. 1.)
A. I. (Egyetemi Lapok, 1960. 2.)
A. I. (Figyelő, 1960. 2.)
A. I. (Magyar Ifjúság, 1960. 2.)
A. I. 1908–1960. (Közgazdasági Szemle, 1960. 2.)
Nyers Ilona: A. I. (Pártélet, 1978. 6.)
Ács Irén: A. I. 1908–1960. (Pártélet, 1983. 6.)
Scholcz Rezső: Emlékezés A. I.-ra. (Pénzügyi Szemle, 1983)
Bácskai Tamás: A. I.-ról, születésének 75. évfordulóján. (Népszabadság, 1983. jún. 25.).
Irod.: Berend T. Iván: Gazdaságirányítási-tervezési mechanizmusunk reformjának első fejezete 1956–1957-ben. (Valóság, 1981. 12.)
Berend T. Iván: Gazdasági útkeresés. 1956–1965. (Bp., 1983)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben. (Levéltári Közlemények, 2007. 2.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6M49-4PJ?i=7&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7N7F-JC2M (halotti anyakönyve)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
