Csáki Frigyes
gépészmérnök
Született: 1921. március 11. Budapest
Meghalt: 1977. augusztus 29. Budapest
Temetés: 1977. szeptember 9. Budapest
Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás
Család
Sz: Csáki Róbert kereskedő, Hay Margit. F: Berényi Zsuzsanna. Leánya: Csáki Judit (1953–); fia: Csáki Gábor (1956–).
Iskola
Budapesten éretts. (1939), gimnáziumi tanulmányai idején az Eötvös Loránd Matematikai versenyen 2. (1939), egyéves textiliskolai tanfolyamot végzett (1942). A BME-n gépészmérnöki okl. szerzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (1954), doktora (1960). Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A Mechanikai Szövőgyár pestszenterzsébeti fonóüzemének fonómunkása, gépkezelője (1939–1942), munkaszolgálatos (1942– 1945). A bp.-i Laub Elektromos Gyár (1946), a Ganz Villamossági Gyár gyakornoka (1947–1948), a BME Villamosmérnöki Kar Villamos Művek és Vasutak Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1949–1951), az MTA–TMB aspiránsa (1951–1954). A Villamos Energetikai Kutató Intézet (VILENKI) tud. osztályvezetője (1954. máj. 21.–1956. jan. 31.), a BME Villamosmérnöki Kar Különleges Villamos Gépek Tanszék egy. docense (1956–1960), a Különleges Villamos Gépek és Automatika, ill. az Automatizálási Tanszék egy. tanára (1960. febr. 14.–1977. aug. 29.) és a Tanszék vezetője (1961. okt. 1-jétől); közben a BME oktatási rektorhelyettese (1963–1964), rektora (1964–1969). Az MTA Automatika Kutató Laboratóriuma tud. munkatársa (másodállásban, 1956–1961), Automatizálási Kutató Intézete (AKI) igazgatóhelyettese is (másodállásban, 1962-től). A Gazdasági és Műszaki Akadémia (1951– 1953), a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem előadó tanára (1951-től).
Az MTA Elnökség tagja (1970. febr. 5.–1973. máj. 11.), alelnöke (1976. máj. 7.–1977. aug. 29.).
Az irányítástechnika tudományág egyik magyarországi megalapítója, terminológiájának és jelölésrendszerének kialakítója, az erősáramú ipari elektronika, az automatizálás, a folyamatszabályozás és az irányításelmélet nemzetközileg is jelentős tudósa. Kiemelkedő eredményeket ért el a vezérléstechnika és a szabályozástechnika területén.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Pugwash Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. A World Organization of Generation Systems and Cybernetics magyar nemzeti bizottságának elnöke.
Elismerés
A moszkvai Energetikai Intézet tb. doktora (1971). Állami Díj (1973), Kruspér István-emlékérem (1977).
Szerkesztés
A Problems of Control and Information Theory c. nemzetközi folyóirat társfőszerkesztője. Az Elektrotechnika szerkesztője. A Magyar Tudomány szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Természettani ismeretek az ipari tanuló iskolák 1–2. osztálya számára. Szovjet tankönyv alapján írta Turchányi Györggyel. (Bp., 1950)
Komplex számok és vektorok elektrotechnikai alkalmazása. (Bp., 1953)
Soros kondenzátorok alkalmazásának néhány kérdése. Kand. értek. (Bp., 1954)
Rövidzárlati áramok gyakorlati számítása. (Bp., 1954)
Szinkron generátorok gyorsrágerjesztése. 1–2. (VILENKI Közlemények, 1955)
Különleges villamosgépek. 1. Többekkel. (Bp., 1957)
A soros kondenzátor hatása a szinkron gép üzemére. (MTA Műszaki Osztálya Közleményei, 1957)
Változó szlip meghatározása turbógenerátorok aszinkron üzemében. Doktori értek. (Bp., 1960)
Gyakorlati módszer turbógenerátorok aszinkron üzemének vizsgálatára. (Elektrotechnika, 1960)
Szabályozástechnika. (Bp., 1962)
Vezérléstechnika. (Bp., 1963)
Jel–folyamábrák. (Elektrotechnika, 1963)
Egyenáramú gépek. – Kommutátoros váltakozóáramú gépek. – Tranziens jelenségek. (Pattantyús gépészeti zsebkönyv. VII. köt. Bp., 1964)
Egy- és többváltozós szabályozási rendszerek statisztikus szintézisének módszerei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. jan. 18.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1966)
Ipari elektronika. Szerk. (Bp., 1966)
Nemlineáris szabályozási rendszerek. Lehoczky Jánossal. (Bp., 1966)
Szabályozások dinamikája. Lineáris szabályozáselmélet. (Bp., 1966)
Automatika. Bars Ruth-tal. (Bp., 1969)
Korszerű szabályozáselmélet. Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek. (Bp., 1970; angolul: Bp., 1972; oroszul: Moszkva, 1975)
Fejezetek a szabályozástechnikából. Állapotegyenletek. (Bp., 1973)
Bevezetés az automatikába. (Bp., 1973)
Vezérléstechnika. Barki Kálmánnal. (Bp., 1973)
Die Zustandraum-Methode in der Regelungstechnik. (Bp., 1973)
Power Electronics. Szerk. (Bp., 1975)
Bevezetés a digitális technikába. (Bp., 1977)
Irányítástechnikai kézikönyv. Főszerk. (Bp., 1977)
State–Space Methods for Control Systems. (Bp., 1977)
Power Electronics. Problems Manual. Többekkel. (Bp., 1979)
ford.: Dolin: Városi villamos hálózatok transzformátorainak javítása. Ford., lektorálta. (Bp., 1952)
Mejerov: Villamos gépek önműködő szabályozása. (Bp., 1954).
Irodalom
Irod.: V. F.: Alkotóműhelyben. Az automatizálásról, a szabályozáselméletéről és a vezérléstechnikáról Cs. F. akadémikussal. (Tudományos Magazin, 1971)
Hajduska István: A gép mozgásának sztenogramja. Beszélgetés Cs. F. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1976. máj. 14.)
Geszti P. Ottó: Cs. F. emlékére. (Magyar Nemzet, 1977. szept. 8.)
Salgó Rózsa: Cs. F. emlékére. (A Jövő Mérnöke, 1977. okt. 7.)
Szentágothai János: Cs. F. (Magyar Tudomány, 1977)
Bognár Géza: Cs. F. Művei bibliográfiájával. (Műszaki Tudomány, 1977)
Szepessy Sándor: Cs. F. (Villamosság, 1977).
Megjegyzések
Váratlan halála miatt csak egy székfoglalót kapott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
