Duka Tivadar, dukafalvi és kucsini
orvos, jogász, műgyűjtő
Született: 1825. június 22. Dukafalva, Sáros vármegye
Meghalt: 1908. május 5. Bournemouth, Anglia
Család
Sz: Duka Ferenc földbirtokos.
Iskola
A sárospataki és az eperjesi kollégiumban tanult (1833–1844), a pesti egyetemen jogot végzett (1844–1846), Pesten ügyvédi vizsgát tett (1846), a londoni egyetemen, a St. George’s College-ban orvostudori okl. szerzett (1853). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; t.: 1900. máj. 4.).
Életút
Eperjesen jurátus (1844–1846), ügyvéd, egyúttal a magyarországi nehézipar megteremtésén fáradozó Trangous Lajos magántitkára (1846–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Pénzügyminisztérium írnoka (1848. márc.-tól), majd önkéntes szolgálatra jelentkezett a nemzetőrségnél. Részt vett a schwechati csatában (1848. okt. 30.), majd a világosi fegyverletételig (1849. aug. 13.) Görgei Artur titkáraként és parancsőrtisztjeként szolgált. A bukás után Gräfenbergbe menekült, Drezdában bujdosott (1849–1850), utóbb hosszabb időt töltött Párizsban, ahol lakásán találkozott gr. Teleki Lászlóval és a magyar légió szervezőjével, Türr Istvánnal. Elkísérte Türrt Londonba, ahol megtanult angolul, és elvégezte az orvosi egyetemet. Tanulmányai befejezése után megismerkedett Sir George Pollock-kal, akinek kezdeményezésére a Brit Kelet-Indiai Társaság tábori orvosává nevezték ki (1854-től), brit kir. katonaorvosként a bengáliai angol hadseregben szolgált (1854–1874), alezredesi rangban nyugdíjazták (1874).
Angliában, ill. Kelet-Indiában elsősorban a nagy nyelvész, orientalista, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának teljes feltárásával és összegyűjtésével foglalkozott. Elzarándokolt sírjához (1855), majd megírta az első, tudományos igényű Kőrösi Csoma-munkát (megjelent magyar nyelven: 1885-ben). Különösen értékesek indiai tapasztalatait összefoglaló útleírásai, orvosi és néprajzi dolgozatai. Semmelweis Ignác munkásságát is ő ismertette először Angliában. Szenvedélyes gyűjtőként több mint 1000 darabból álló kollekcióját a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) ajándékozta. 1897-ben 2000 koronát adott az MTA-nak. – A dél-angliai Bournemouth Boscome nevű temetőjében nyugszik. Sírját – két fiának sírjával – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felújíttatta.
Elismertség
A Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland tagja (1884-től), a Brit és Külföldi Biblia Társaság választmányi tagja (1884-től) és alelnöke (1904-től).
Elismerés
A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1900).
Főbb művei
F. m.: Life and Works of Alexander Csoma de Körös. (London, 1855; magyarul: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. Bp., 1885; hasonmás kiad. 1984)
Két levél a Ganges partjáról. (Akadémiai Értesítő, 1858)
Adalék Kőrösi Csoma Sándor életiratához. (Budapesti Szemle, 1864)
Alsó-Bengál physikai és éghajlati tekintetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. máj. 9.; megjelent: Budapesti Szemle, 1867)
Néhány megjegyzések a Keletindiában, különösen a Himalayák tájain előforduló lázak jelenségeiről. (Orvosi Hetilap, 1881)
Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1881)
Kossuth és Görgei. (Hertford, 1898)
Kőrösi Csoma Sándor. (Budapesti Szemle, 1898)
Levelek a bour–angol háborúról. (Bp., 1901)
Life and Works of Alexander Csoma de Körös. (New Delhi, 1972)
A világosi fegyverletétel. Kiadta, a kísérő tanulmányt írta Pelyach István. (Aetas, 1992)
D. T. visszaemlékezése. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Hermann Róbert. (Fons, 1997).
Irodalom
Irod.: Jakab Elek: D. T. könyve Kőrösi Csoma Sándorról. Ismertető értekezés. (Bp., 1888)
Szász Károly: D. T. (Protestáns Képes Naptár, 1892)
D. T. aranylakodalma. (Vasárnapi Ujság, 1905)
Stein Aurél. D. A. t. tag emlékezete. (Bp., 1913; S. A.: Ázsia halott szívében. Vál. írások. Szerk. Szörényi László. Bp., 1985)
Terjék József: Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményében. (Bp., 1976)
Vida Mária: D. T. Két nemzet szolgálatában. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
Pelyach István: Egy korszakzáró és árumítoszt teremtő fegyverletétel. (Aetas, 1992)
Kosáry Domokos: Klapka György és D. T. (Benda Kálmán Emlékkönyv. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Horváth Géza: Megemlékezés D. T. t. tagról. (Akadémiai Értesítő, 1925)
Paczolay Gyula: D. T. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1998)
Karasszon Dénes: Két nemzet orvosa. A világjáró D. T. emlékezete. (Zempléni Múzsa, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
