Esterházy Pál, galántai hg.
politikus, nagybirtokos
Született: 1901. március 23. Kismartonváralja, Sopron vármegye
Meghalt: 1989. május 25. Zürich, Svájc
Család
Sz: Esterházy Miklós Pál (1869–1920) politikus, Sopron vm. örökös főispánja, az MTA tagja, gr. Cziráky Margit (1874–1910). F: 1946-tól Ottrubay Melinda (1921–) operaénekesnő.
Iskola
A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1919), müncheni és bp.-i tanulmányait követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori okl. szerzett (1924), ill. egy évig a bécsi kereskedelmi akadémián is folytatott tanulmányokat. Az MTA tagja (ig.: 1940. máj. 15.–1945. ápr. 26.).
Életút
Apja halála után 19 évesen nagykorúsították, s az ausztriai és a magyarországi Esterházy-hitbizomány tulajdonosa (az ország legnagyobb földbirtokosa) és Sopron vm. örökös főispánja lett (1920-tól).
Politikai szerepet nem vállalt (nem volt hajlandó részt venni az Országgyűlés 1927-ben megalakult Felsőházának munkájában sem), elsősorban birtokai és különböző vállalkozásai ügyeivel foglalkozott. Felszámolta költséges eszterházai udvartartását, és Budapestre költözött. Birtokain korszerű és könnyen áttekinthető számviteli rendszer bevezetésével egyszerűsítette és olcsóbbá tette az adminisztrációt. Saját kezelésbe vette az addig tartós bérletben volt gazdaságait, ugyanakkor növelte a kishaszonbérletek számát. Alkalmazottai részére az országos átlagot meghaladó fizetést és különböző szociális juttatásokat biztosított. Sokat áldozott művészeti és tudományos célokra: 10 millió papírkoronát adományozott a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének (1924), 300 ezer koronás alapítvánnyal támogatta az orvosi kutatást (1938). Saját költségén kiadatta gr. Esterházy Miklós nádor magyar és török iratait, kormányzattörténeti munkáit. Elkészíttette Eszterházán a Haydn-domborművet, Kismartonban a Haydn- síremléket. Személyesen kezdeményezte egy nemzeti park kialakítását a Fertő-tó ausztriai részén, amelyhez saját birtokait ajánlotta fel. Az MTA-nak előbb 250 000 koronát (1920–1921), majd újabb 1500 pengőt adományozott (1929).
Emlékezet
A II. vh. után a baráti figyelmeztetések ellenére sem hagyta el Magyarországot. Koholt vádak alapján letartóztatták (1948. dec. 26- án), a Mindszenty-per másodrendű vádlottjaként első- (1949. febr.), majd másodfokon is (1949. júl.) 15 év fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején szabadult (1956. nov. 2-án), Ausztriában élt, később Svájcban telepedett le. A rendszerváltozás után rehabilitálták (1991. máj.-ban).
Irodalom
Irod.: R. Bergmann Endre: Búcsú E. P.-tól. (Magyar Nemzet, 1989. júl. 18.)
Molden, Hanna: Griff és rózsa. E. P. és Ottrubay Melinda – egy hercegi pár története. (Szeged, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013