Ferenczi Zoltán
irodalomtörténész, műfordító, könyvtáros
Született: 1857. október 7. Borsa, Kolozs vármegye
Meghalt: 1927. május 31. Budapest
Család
F: Hubay (Huber) Aranka. Leánya: Ferenczi Sári (1887–1952) és Ferenczi Magda (1890–1913) írónők.
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar szakos tanári és bölcsésztudori okl. (1879), a magyar irodalom újkora tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1881). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.; r.: 1917. máj. 3.).
Életút
A kolozsvári polgári iskola igazgatója (1880–1884), az Állami Fa-, Fém- és Építőipari Szakiskola igazgatója (1884–1896). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1881–1895), c. ny. rk. tanára (1895–1899); közben a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület és az egyetemi könyvtár igazgatója (1891–1899). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1899–1903), c. ny. rk. tanára (1903–1925), c. ny. r. tanára (1925–1927); egyúttal a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója (1899–1925). Az MTA főkönyvtárnoka (1925–1927). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége könyvtárosképző tanfolyamainak rendszeres előadója (1902–1913).
Elsősorban a 17–19. sz. magyar irodalmával foglalkozott, különösen jelentősek Petőfi Sándor életére és költészetére vonatkozó kutatásai, ill. Kolozsvár irodalom- és művelődéstörténetével foglalkozó dolgozatai. Kiadta Petőfi, Faludi Ferenc, Garay János, Zrínyi Miklós műveit. Műfordítóként elsősorban Shakespeare szonettjeit, Dante és Edgar Allan Poe költeményeit tolmácsolta. Néhány színművet is írt, ill. az erdélyi magyar színjátszás múltját is vizsgálta. Indítványára ünnepelték meg az erdélyi magyar színművészet százéves jubileumát (1892-ben). Az egyik első könyvtártudományi szakíróként A könyvtártan alapvonalai (1903) c. munkájában elsőként tesz kísérletet a modern könyvtártudomány ismereteinek összefoglalására. Kezdeményezte, hogy valamennyi iskolát szereljenek fel könyvtárral, továbbá javasolta, hogy építsenek népkönyvtárakat előadásokra is alkalmas korszerű, tágas olvasótermekkel, valamint indítványozta vándorkönyvtárak felállítását is, amelyekkel elsősorban katonák gyári munkások és tanyasi lakosok könyvigényét kívánta megoldani. Különösen értékes, hogy Magyarországon elsőként tett javaslatot a könyvtári ismeretek egyetemi oktatására.
Emlékezet
Konzervatív irodalomszemlélete miatt a Nyugat és a folyóirat köré gyűlt írók részéről állandó támadások érték, de több művét hevesen bírálta Szabó Dezső is. Életrajzi monográfiái ugyanakkor a magyar irodalomtörténet igen értékes, pozitivista kötetei. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Petőfi Társaság tagja (r.: 1886), alelnöke (1907–1923). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1903).
Elismerés
Széher Árpád-jutalom (1896).
Szerkesztés
A kolozsvári Petőfi Múzeum (1888–1895), a Kisfaludy Társaság Költők és Írók c. sorozata (1907–1925), a Petőfi Könyvtár (Endrődi Sándorral, 1908–1918), a Magyar Shakespeare Tár szerkesztője (1919–1922).
Főbb művei
F. m.: A népies versalakok története műköltészetünkben. Bölcsésztudori értek. is. (Bp., 1879)
A kuruczvilág énekei. (Bp., 1880)
Észrevételek a magyar irodalomról. (Bp., 1882)
Gyulai Pál gyermekverseiről. – Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen. (Család és Iskola, 1882)
Br. Eötvös József. (Magyar Könyvesház. 125–127. Bp., 1884)
Adalék Fáy András nevelői munkásságához. (Család és iskola, 1885)
Adalék Jósika Miklós írói működéséhez. (Erdélyi Múzeum Egylet kiadványai. Kolozsvár, 1886)
Cserei Mihály néhány ismeretlen verse 1690–1698-ból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Az erdélyi magyar játékszín kezdete. (Erdélyi Múzeum, 1892)
Kriza János, mint erdélyi költő. (Kriza Album. Bp., 1892)
Cserei Mihály feljegyzései. 1–2. (Történelmi Tár, 1893)
A modern könyvtárak szervezéséről. (Magyar Könyvszemle, 1894)
Br. Wesselényi színjátszó társasága Magyarországon. 1806–1808. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1894)
A kolozsvári nyomdászat története. (Kolozsvár, 1896)
Petőfi életrajza. I–III. köt. (Bp., 1896)
A „Salamon és Markalf” czímű népkönyv kiadásairól. A szöveg között egy. hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1896)
Adatok az iskolai színjáték és Felvinczi György életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
A kolozsvári színészet és színház története. Kiadta a kolozsvári színészet százéves jubileumát rendező bizottság. (Kolozsvár, 1897)
A Bocskor-daloskönyv énekei. 1–3. (Erdélyi Múzeum, 1898)
Petőfi halálának emlékezete. (Erdélyi Múzeum, 1899)
Br. Kemény Zsigmond levelei br. Wesselényi Miklóshoz és br. Jósika Miklóshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1900)
Petőfi és az Alföld. – Br. Wesselényi Miklós levelei br. Kemény Zsigmondhoz. 1–2. – Arany kisebb történeti költeményei. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
Kossuth Lajos kiadatlan levelei br. Wesselényi Miklóshoz. 1–2. (Történelmi Tár, 1902)
Petőfi és a nő. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1902)
Kossuth és Wesselényi s az úrbér ügye 1846–1847-ben. (Századok, 1902)
Báró Eötvös József. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1903)
A könyvtártan alapvonalai. (Múzeumi és könyvtári kézikönyvek. Bp., 1903)
Kölcsey Ferenc levelei br. Wesselényi Miklóshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
Br. Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenchez. (Történelmi Tár, 1904)
Deák követi működése 1833-1836-ban. (Budapesti Szemle, 1904)
Deák Ferenc élete. I–III. köt. (Bp., 1904)
Csokonai. (Költők és Írók. 3. Bp., 1907)
Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az esteli könyvtárak kérdése. (Népmívelés, 1907)
Petőfi és a socialismus. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1907. febr. 4.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 20. köt. 1. Bp., 1907; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
Szabadság, szerelme. (Petőfi Könyvtár. 6. Bp., 1909)
Petőfi élete a főbb adatok szerint. (Petőfi Almanach. Szerk. is. Bp., 1909)
A könyvtárak, mint a nemzeti művelődés eszközei. (Múzeumi és könyvtári értesítő, 1909 és Könyvtári Figyelő, 2007)
Petőfi eltűnésének irodalma. (Petőfi Könyvtár. 24. Bp., 1910)
Rimay János. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1911)
Petőfi és a szabadság eszméje. (Szeged, 1911)
Kemény Zsigmond emlékezete. 1–2 (Budapesti Szemle, 1914)
A háború és a tudomány. (Budapesti Szemle, 1915)
Bessenyei Sándor Milton-fordítása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
Petrovay Miklós énekeskönyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
Zrínyi és Busbequius. (Bp., 1916)
Egy elfeledett regényről. Petrichevich Horváth Lázárnak „Az elbújdosott” c. regénye. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1917. máj. 7.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 23. köt. 9. Bp., 1918; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1917)
Jegyzet Petőfi Úti jegyzeteihez. (Irodalomtörténet, 1918)
Tompa Mihály első megjelent versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918)
Petőfi Sándor és a nemzetköziség. (A Kisfaludy Társaság évlapjai. 1920/21. Bp., 1921)
Petőfi. A költő születésének 100. évfordulójára. (Bp., 1923)
Petőfi szabadságeszméi. (Petőfi-könyv. Szerk. is. Császár Elemérrel. Bp., 1923)
szerk.: Petőfi ismeretlen költeményei 1847– 1848-ból. Bevezetéssel és jegyzetekkel kiadja. (Kolozsvár, 1890)
Lapok Petőfi Sándor naplójából. Híven az eredeti kiadáshoz, előszóval és jegyzetekkel kiadja. (Kolozsvár, 1891)
Emlékkönyv az Erdélyi Irodalmi Társaságnak Petőfi halálának 50-ik éve alkalmából tartott ünnepi üléséről. (Kolozsvár, 1899)
Vásárhelyi daloskönyv. XV–XVII. századi szerelmi és tréfás énekek. Az Erdélyi Múzeum Egylet Kézirattárában lévő eredetiből kiadta. (Régi magyar könyvtár. 15. Kolozsvár, 1899)
E. Kovács Gyula költeményei. A költő életrajzát írta. (Kolozsvár, 1900)
Petőfi Sándor összes költeményei. Magyar művészek rajzaival. I–II. köt. (Remekírók képes könyvtára. Kolozsvár, 1900–1901)
Faludi Ferencz versei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901)
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901; új kiad. 1936)
Petőfi Sándor költeményei. Barátság és szerelem. I–II. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Tull Ödön képeivel. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901)
Garay János munkái. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar remekírók. 29. Bp., 1902)
Régi magyar költészet. Antológia. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Remekírók képes könyvtára. Bp., 1904)
Deák Ferenc és Hertelendy Károly. Két követ jelentése az 1832/36. és az 1839/40-iki országgyűlésről. (Jeles írók tára. 85. Bp., 1904)
Deák Ferenc válogatott munkái. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Remekírók képes könyvtára. Bp., 1905)
Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sárvár, 1602. (Régi magyar könyvtár. 27. Kolozsvár, 1911)
A magyar irodalom története 1900-ig. (A műveltség könyvtára. Bp., 1913)
Mindentudó kislexikon. Szakférfiak közreműködésével szerk. (Bp., 1913)
Shakespeare: Coriolanus. Dráma. Ford. Petőfi Sándor. Szerk., a bevezető tanulmányt írta, a szöveget gondozta. (Bp., 1916)
Petőfi Sándor: Czipruslombok Etelke sírjáról. Versek. Az utószót írta. A Magyar Bibliophil Társaság kiadása. (Bp., 1921)
Tragoedia magiar nyelven az Sophokles Electraiból. 1558. Bornemisza Péter fordítása. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 1923)
Petőfi válogatott költeményei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1923)
Petőfi Sándor költeményei a költő születése 100. évfordulóján. Szerk. Az előszót Sipőcz Jenő írta. Széchenyi István: A Kelet népe. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1925)
List of the Translations of Jókai’s Works into Foreign Languages. A bevezetést Rákosi Jenő írta. (Bibliofil Könyvtár. 1. Bp. 1926)
ford.: Taine, Hyppolit Adolf: A görög művészet bölcselete. Ford., a jegyzeteket írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1888; 2. kiad. 1898; Kultúra és tudomány. 3. kiad. 1923)
Poe A. Edgar költeményei. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1895; 2. kiad. 1898)
Dante: Az új élet. Ford. A bevezetést Berzeviczy Albert írta. Rossetti Dante Gabriele képeivel. (Bp., 1921; új kiad. 2000).
Irodalom
Irod.: Gyalui Farkas: F. Z.: A könyvtártan alapvonalai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
Varjú Elemér: F. Z.: A könyvtártan alapvonalai. (Magyar Könyvszemle, 1903)
Váczy János: F. Z.: Deák élete. (Századok, 1905)
F. Z. halála. (Magyar Könyvszemle, 1927)
F. Z. (Irodalomtörténet, 1927)
Dézsi Lajos: F. Z. emlékezete. (Irodalomtörténet, 1928)
Sólyom János: F. Z. és a Petőfi- kultusz. (Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1929)
Császár Elemér: F. Z. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1930)
Léces Károly: F. Z. emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1958)
Hatvany Lajos: F. Z. (H. L.: Emberek és korok. Bp., 1964)
Boros Erika: F. Z. (Kolozsvár, 1985; románul: 1983)
Sonnevend Péter: Jegyzetek F. Z. könyvtárpolitikai írásához. (Könyvtári Figyelő, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
