Förster Aurél
klasszika-filológus
Született: 1876. július 9. Budapest
Meghalt: 1962. július 7. Budapest
Család
Sz: Förster János, Csernák Anna.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen (1894–1898), a berlini egyetemen tanult (1898–1899), Budapesten bölcsészdoktori okl. (1900), görög– latin szakos tanári okl. (1902), a görög filozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915). Az irodalomtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
Budapesten gimnáziumi r. tanár (1902–1903), külföldön, elsősorban Németországban élt és csak tudományos kutatással foglalkozott (1903–1915). Hazatérése után a bp.-i tudományegyetem magántanára (1915–1928); egyúttal a bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet r tanára (1920–1928) és az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa (1925–1928). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára és az Ókori Történeti Intézet igazgatóhelyettese (1928–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára és a Klasszika-filológiai és Ókori Történeti Intézet igazgatója (1940–1942), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem ny. r. tanára (1942–1947).
Az ógörög irodalom történetével, elsősorban Arisztotelész munkásságával, műveinek szövegkritikájával, valamint ritmikai kutatásokkal foglalkozott. Nemzetközileg is kimagasló eredményeket ért el klasszikus auktorok modern kritikai kiadása terén: sikerült több Arisztotelész szöveget azonosítani különböző kommentárok segítségével. Magyarországról egyedül őt kérték fel a mai arisztotelészi szövegkritika alapját képező ún. leideni rendszer kidolgozásában.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismertség
Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága előadója (1923–1937), elnöke (1947–1949). A Budapesti Philologiai Társaság (1941-től), a Parthenon Egyesület t. tagja.
Szerkesztés
Az Egyetemes Philologiai Közlöny társszerkesztője (Thienemann Tivadarral, 1923–1924; Koszó Jánossal, 1924-től), a szegedi Acta Philologica szerkesztője (1935–1940).
Főbb művei
F. m.: A hexameter eredete. Egy. doktori értek. (Bp., 1899)
Symbolae criticae in librum Aristotelis de anima primum. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1906)
Magyar gimnázium. (Bp., 1915)
Thales és Apollodoros. (Bp., 1919)
Új görög auktorokról. 1–4. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1920–1924)
Herakleitos kosmológiája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. márc. 27.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1922)
A Magyar Tudományos Akadémia és a klasszikus ókor az Akadémia alapításától 1883-ig. (Bp., 1927)
Az aristotelesi ún. Parva Naturalia szerkezete és keletkezése. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 25. köt. 1. Bp., 1932)
A halhatatlan Horatius. (Parthenon, 1937)
Textkritische Betrachtungen zur Aristotelischen Schrift: De sensu. (Hermes, 1938)
Empedocleum. (Hermes, 1939)
A filológia fogalma. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1940. jan. 8.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 25. köt. 12. Bp., 1940)
Prolegomena metrica. Die rhytmischen Grundlagen des antiken Verses. (Acta Antiqua, 1956)
szerk.: Aristoteles: De anima libri III. Szerk., sajtó alá rend. (Editionis criticae. Bp., 1912)
Aristoteles: A lélekről. Ford., szerk., sajtó alá rend. (Filozófiai Írók Tára. Bp., 1915)
Aristoteles: De sensu et de memoria libri. Szerk., sajtó alá rend. (Editionis criticae. Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Trencsényi-Waldapfel Imre: F. A. (Antik Tanulmányok, 1962)
Maróti Egon: Ho koinos polemos. In memoriam Aurelii Förster. (Berlin, 1962).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
