Franzenau Ágoston
mineralógus, paleontológus
Született: 1856. szeptember 2. Kolozsvár
Meghalt: 1919. november 29. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Család
Sz: Franzenau József magyar kir. bányatanácsos, Zechentmayer Emília. Testvére: Franzenau Félix (1844–1867) csillagász.
Iskola
Elemi iskoláit Nagyszebenben és Bécsben, a középiskola négy alsó osztályát a piarista rend máramarosszigeti gimnáziumában végezte. A bp.-i főreáliskolában éretts. (1874), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.).
Életút
A József Műegyetem Ásvány–Földtani Tanszék tanársegéde (1877–1883). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Ásványtani és őslénytani Osztályának (= Ásványtár és őslénytár) segédőre (1883–1894), őre (1894–1902), igazgatóőre (1902–1918), c. osztályigazgatója (1918–1919; osztályigazgatói állását betegsége miatt nem tudta elfoglalni!). A bp.-i tanárképző intézetben az ásványtan és a kristálytan ún. repetitora (1904–1919). Hosszabb tanulmányúton és gyűjtőúton járt Oroszországban (az Urálban, 1897), Franciaországban (a Pireneusokban, 1900), Ausztriában (1903 és 1912), Németországban (1912).
őslénytannal, ásványtannal foglalkozott, elsősorban kristálymorfológiai kutatásai jelentősek. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi kalcitok és piritek vizsgálata terén, nemzetközileg is jelentősek az ún. foraminiferák kutatásában elért eredményei. Ásványtani és őslénytani gyűjtéseinek anyagát a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.
Emlékezet
Rákospalotán hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005- ben).
Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1877-től), titkára és választmányi tagja (1904–1914).
Főbb művei
F. m.: Adatok a rákosi [Budapest] felső mediterrán emelet foraminifera faunájához. (Földtani Közlöny, 1881; németül is)
Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyi hegyi amphibolon. (Értekezések a természettudományok köréből. 15. köt. 5. Bp., 1882; németül is)
A felsővissói Anglesit. – Heterolepa, egy új genus a foraminiferák rendjében. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1884; mindkettő németül is)
Adalék néhány foraminifera héjszerkezetének ismeretéhez. – Letkés felsőmediterrán faunájáról. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1885; mindkettő németül is)
Vizsgálatok a seissi havas Datolith szögértékeinek állandóságáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887; németül is)
Adalékok a borsodmegyei Apátfalva környékének geológiájához. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1887/88; németül is)
A budaörsi út mellett feltárt márga foraminifera faunájáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1889; németül is)
Bujtur fossil foraminiferái. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1890; németül is)
A Brád környéki nagy termésarany leletről. (Földtani Közlöny, 1891; németül is)
A romhányi tályag. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1892; németül is)
A hunyadmegyei Kisalmás néhány ásványa kristálytani tekintetben. (Bp., 1894)
Adatok Letkés faunájához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1894)
Semseya. Új nem a foraminiferák rendjében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
A zsupaneki felső-mediterránkorú tályag foraminiferái. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1894)
A baranyamegyei Hidas pontusi faunájáról (Természettudományi Közlöny, 1894)
Nummulitek. Szent László dénárjai. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Kristálytani vizsgálatok a bélabányai pyritről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 18.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A békés-gyulai artézi kút geológiai szelvénye. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906)
Magyarországi kalcitokról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
A diósgyőri kalcitról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
A Szeben megyei Rekitánál előforduló mediterránkorú foraminiferák. (Földtani Közlöny, 1920; németül is).
Irodalom
Irod.: F. Á. halála. (Földtani Közlöny, 1919)
Zimányi Károly: F. Á. l. tag emlékezete. (MTA Emlékbeszédek Bp., 1930)
Majzon László– Tokody László: Zum Gedenken an Ágoston Franzenau aus Anlass der hundertsen Wiederkehr seines Geburtstages. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. Series Nova, 1956)
Csiky Gábor: F. Á. és Gesell Sándor emlékezete. (Földtani Közlöny, 1970)
Szendrei Géza: F. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
