Garay András
biológus, növényfiziológus
Született: 1926. május 20. Pécs
Meghalt: 2005. október 10. College Station, Texas, USA
Család
F: Szilvay Margit biológus.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1948), az ELTE TTK-n bölcsészdoktori okl. szerzett (1950), a biológiai tudományok kandidátusa (1956), doktora (1967). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; illegális külföldi tartózkodás miatt elnöki határozattal kizárták és minden tudományos fokozatától megfosztották: 1976; rehabilitálták: 1990; r.: 1993. máj. 10.).
Életút
Tanulmányai idején az Eötvös Kollégium tagja (1945–1948; kizárták: 1948); Bibó Istvánnal, Pilinszky Jánossal, Sík Sándorral és Sárközi Mártával a Válasz Kör és a Vigilia Kör tagja. Az ELTE TTK Növényélettani Tanszék tanársegéde (1949–1950), a Gyapottermesztési Kutató Intézet tud. segédmunkatársa (1950–1951), a Gyógynövénykutató Intézet tud. munkatársa és az Alkaloida Laboratórium vezetője (1951–1957), a Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet tud. munkatársa (1957–1963), laboratóriumvezető tud. főmunkatársa (1963–1968). A JATE TTK Növényszervezettani és Növényrendszertani Tanszék tud. főmunkatársa (1968–1971), az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Növényélettani Intézete igazgatóhelyettese (1971–1973), igazgatója (1973–1975). Az USA-ban telepedett le, a texasi A & M Egyetem Biokémia Tanszékének professzora (1975–1995). A JATE c. egy. tanára (1969. szept. 26.-ától). A vancouveri University of British Columbia (1964–1965), a Kairói Egyetem vendégprofesszora (1968–1969).
A növények növekedésének és szabályozásának vizsgálatával, az anyarozs fertőzéses élettanával, virágzás-élettani kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az élet molekuláris aszimmetriája eredetének vizsgálata terén, az ún. elektron és pozitron cirkuláris dichroizmus módszer kidolgozója.
Emlékezet
Budapesten, Szegeden élt, majd a biztonsági szervek sikertelen beszervezési kísérlete után az ország elhagyására kényszerült. A rendszerváltás után egyre több időt töltött Magyarországon: ilyenkor Dunakeszin (Berzsenyi utca 5/c.) lakott. Texasban hunyt el; hamvait Pécsett, családi sírboltban helyezték örök nyugovóra.
Elismertség
Az MTA Növényvédelmi Bizottsága (1963–1969), Biokémiai Bizottsága (1963–1969), Biofizikai Bizottsága tagja (1969–1975).
Szerkesztés
Az Acta Botanica szerkesztőbizottságának tagja (1963–1975).
Főbb művei
F. m.: A levélalakulás determinációjának vizsgálata. Többekkel. – Korrelációs vizsgálatok kukoricán. Többekkel. – A melaninképződés vizsgálata a növények fejlődésének egyes szakaszaiban és összefüggése a lélegzéssel. Többekkel. – Cukrok mérgező hatása a gyökér meristemáira. Többekkel. (Annales Biologicae Universitatis Budapestiensis, 1950)
Antociádok képződésének élettanáról. (Agrokémia és Talajtan, 1952)
Az anyarozstermelés kérdései. (Növénytermelés, 1955)
Über die Teilnahme des Trimethylamins in pflanzlichen Infectionsprozessen. (Naturwissenschaft, 1955)
A növények növekedésének szabályozása. Élettani vizsgálatok anyarozson. Kand. értek. (Bp., 1955)
Anyarozsoltási kísérletek különböző pázsitfűfélékkel. Boros Ádámmal. 2 táblával. (Botanikai Közlemények, 1955)
Role of Ergothioneine and Catalase in Infection by Ergot Fungus. (Nature, 1956)
Effect der photoperiodischen Induction auf die Aktivität der Auxinoxidase. Garay M.-mel. (Naturwissenschaft, 1959)
Matières spéciales jouant role dans les processus d’infection des plantes, particulièrement en ce qui concerne l’ergot de seigle. Claviceps purpurea. (Acta Biologica, 1957)
Az anyarozs. – Claviceps purpurea. Békésy Miklóssal. (Magyarország kultúrflórája. Virágtalanok. 10. füz. Bp., 1960)
Interaction of Indoleacetic Oxidase, Phenolcontent and Gibberellic Acid. Sági Ferenccel. (Physiological Plant, 1961)
Effect of Gibberellic Acid on Growth. Sági Ferenccel. (Nature, 1961)
The Importance of Phenols in the „Adaptive” Formation and Action of Auxin Oxidase. Sági Ferenccel. (Acta Botanica, 1962)
A növényélettani kutatások kialakulása és helyzete Magyarországon. 1902–1962. (Botanikai Közlemények, 1963)
The Role of Wilt Toxin in Inducing Apoplexy in Apricot. M. Zatykó Józseffel. (Acta Agronomica, 1963)
A növekedés szabályozása. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1964)
Changes of Arginase Activity and the Development of Adventitious Roots in Lupinus albus. Lukácsy S.-sel. (Acta Botanica, 1966)
A növények növekedésének szabályozása. Doktori értek. (Szeged, 1966)
Origin and Role of Optical Isomery in Life. (Nature, 1968)
A fotoszintézis és a növényi szervesanyag-produkció. Horváth Imrével, Szász Kálmánnal. (Botanikai Közlemények, 1969)
On the Accumulation of Starch in Red Light and the Possible Role of Chlorophyll-B in This Process. Többekkel. (Acta Botanica, 1969)
Changes in Phenolics during the Germination of Arcticum lappa with Special Respect to Arctiine. Szabó Margittal. (Acta Botanica, 1970)
Optikai forgatóképesség biológiai jelentősége és eredete. (Fizikai Szemle, 1970)
The Effect of Arctiine on Germination, on Root Tissuesand on Nucelic Acids. Többekkel. (Acta Botanica, 1973)
Az anyag gyenge kölcsönhatásokban megnyilvánuló aszimetriája és a molekuláris aszimetria. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 11.)
Differential Interaction of Chiral Beta-particles with Enantiomers. Ahlgren-Beckendorf, J. A.-val. (Nature, 1990)
Molecular Handedness and Chiral Strength Determined by Matter-Wave Circular Dichroism. Többekkel. (Physics Review A, 1994)
Theoretical and Experimental Studies on the Possibility of Chirality Dependent Time Direction in Molecules. (Chemical Evolution: Origin of Life. Hampton, 1993)
A fizikai szimmetria elvek alkalmazása a biológiában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1994. szept. 13.)
A bétabomlás sebességének megváltozása királis molekulakörnyezetben. (Fizikai Szemle, 2002).
Irodalom
Irod.: Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. (Cleveland, 1982)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Ormos Pál: G. A. (Magyar Tudomány, 2006)
Szabó László Gyula: G. A. emlékezetére. (Pécsi Szemle, 2006).
Megjegyzések
A texasi College Stationban hunyt el. Ifj. Garay András közlése.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
