Gáspár Rezső
fizikus
Született: 1921. február 7. Érsekvadkert, Nógrád vármegye
Meghalt: 2001. december 1. Debrecen
Család
Sz: Gáspár Rezső, Rácskay Ilona (1891–1949). F: 1943-tól Kósa Szabó Hedvig. Fia: Gáspár Rezső (1944–) biológus, biofizikus; leánya: Gáspár Hedvig (1946–).
Iskola
A pestszenterzsébeti Kossuth Lajos Reálgimnáziumban éretts. (1938), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika– fizika szakos tanári okl. (1942), bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1979. máj. 11.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének tanársegéde (1941–1943), a Pápai Református Kollégium r. tanára (1943–1945). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE), ill. a BME Fizikai Intézet tanársegéde, egy. adjunktusa (1945–1951), egy. docense (1951–1953). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Elméleti Fizikai Intézet intézetvezető, ill. tanszékvezető egy. tanára (1953–1989), egy. tanára (1989–1992), emeritusz professzora (1992-től); közben a KLTE rektorhelyettese (1975–1978). Az MTA KFKI Elméleti Fizikai Osztály osztályvezető-helyettese (1953-tól). A boulderi Colorado Egyetem Laboratóriumi Asztrofizikai Intézete (1963–1964), a Göttingeni Egyetem Fizikai Kémiai Intézete vendégprofesszora (1978–1979).
Tudományos pályafutásának kezdetén atomfizikai többtestproblémákkal foglalkozott, Gombás Pállal továbbfejlesztették az atom statisztikus elméletét, ill. új, nagyobb rendszámú elemekre vonatkozó variációs modellt adtak meg. Később, a fémes alumíniummal kapcsolatos kutatásaiban a Gombás által felállított fémelméletet általánosította több valenciaelektronos fémekre. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a molekulák kötelékének elmélete, ill. a szilárdtestek elméletére vonatkozó módszerek kvantumkémiai módszerekkel való egyesítése terén. Egyik jelentős cikke (Über eine Approximation des Hartree– Fokschen Potentials durch eine universelle Potentialfunktion, 1954) a magyar természettudományos irodalomban az idézettség klasszikusává vált. Nevéhez fűződik az I. Nemzetközi Kvantumkémiai Iskola megszervezése (1967-ben).
Emlékezet
Gyermekkorát Pestszenterzsébeten (Baross utca 4/a) töltötte, később Debrecenben (Dóczy József utca 5.) élt és tevékenykedett. Debrecenben hunyt el, a Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottsága tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) tagja. A párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (1981-től). A franciaországi mentoni Kvantummolekuláris Tudományok Akadémiája és az Európai Fizikai Társaság tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1981). Schmid Rezső-díj (1953), Állami Díj (1965).
Főbb művei
F. m.: Intenzitáseloszlás az AgH-molekula 1∑–1∑ perturbált sávrendszerében. Egy. doktori értek. is. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1943)
Fénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Fizika. Hőtan elemei, mechanika 1. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Fizika – Atomfizika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Az alumínium fémkötéséről. (MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1952)
Röntgen és nagysebességű elektronsugarak koherens szóródása atomokon. (Fizikai Szemle, 1952)
Über ein analytisches Nährungsverfahren zur Bestimmung der Eigenfunktionen und Energieeigenwerte von Atomelektronen. Gombás Pállal. – Zur Theorie des H–J-Moleküls. Kónya Alberttel. (Acta Physica, 1953)
A statisztikusosan meghatározott elektronsűrűségeknek az atommagok közelében való viselkedéséről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954)
Über das Verhalten der statistisch berechneten Elektronendichten in der Nähe der Atomkerne. (Acta Physica, 1954)
Egy, a Hartree–Fock potenciált jól közelítő univerzális potenciálfüggvényről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954; németül: Über eine Approximation des Hartree–Fokschen Potentials durch eine universelle Potentialfunktion. Acta Physica, 1954)
Kristályrács és kémiai hatóerők, különös tekintettel a szelén kristályszerkezetére. (A Mérnöki Továbbképző Intézete előadásai. Bp., 1955)
Über die Theorie der Bindung von zweiwertigen zweiatomigen Ionenmolekülen. Bindung der Erdalkalimetaloxyde. Csavinszky P.-vel. – Zur Theorie der Elektronenaffinität der Na- und K-Atome. Molnár Bélával. (Acta Physica, 1955)
Die Berechnung der Elektronenverteilung des 02-Ions mit der Variationsmethode. Csavinszky P.-vel. – Über die Bindung des metallischen Silbers. Molár Bélával. (Acta Physica, 1956)
A félvezető szelén és tellur elektronszerkezete. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1956; megjelent, kivonatosan: Magyar Fizikai Folyóirat, 1958; angolul: Electronic Structure of Semiconducting Selenium and Tellurium. Acta Physica, 1957)
New Investigation of the H2 Molecule-Ion. Gyarmati Borbálával. – Theoretical Interpretations of the Optical and Electrical Properties of Tellurium, Selenium and Their Alloys. (Acta Physica, 1957)
Plane Wave Method with a Modified Potential Field. – The United Atom Model of the HF Molecule. Tamássy- Lentei I.-vel. (Acta Physica, 1958)
Determination of Electrostatic Potentials by Series. Gyarmati Borbálával, Tamássy-Lentei I.-vel. – Ein Vergleich der mit der Variationsmethod und mit der „self-consistent field” Methode durchgeführten. Szabó Évával. – United Atom Model of the Hybrid Molecules HO, HO and H2O. Tamássy-Lentei I.-vel. (Acta Physica, 1959)
Nemesgázatomok kölcsönhatási energiájának elméleti meghatározása. (MTA Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei, 1959)
Calculation of the Energies of the s-states in the H2 Molecule-Ion. – Über die Elektronenstruktur des Schwefelatoms. – Über die theoretische Bestimmung der Wechselwirkungsenergie von Edelgasatomen. – Zur Theorie der Elektronenstruktur des Au-Atoms. (Acta Physica, 1960)
Az elméleti fizika szerepe a középiskolai tanárok képzésében. (Fizikai Szemle, 1962)
The Hellmann–Feynmann Theorem in the Variational Method. – Zur Theorie der Elektronenstruktur des Br-Atoms und des Te-Atoms. (Acta Physica, 1963)
Energia-összefüggések a semleges atomok elméletében. (Fizikai Szemle, 1966)
Calculation of Slater-type One-electron Functions. Exhange approximation. Erdős-Gyarmati Gabriellával, Tamássy-Lentei Ilonával. (Acta Physica, 1968)
Atomi rendszerek explicit rendszám-függő elmélete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1970. dec. 14.; megjelent angolul: Explicit Atoms Number Dependent the Ories of Atomic System. Acta Universitatis Debreceniensis. Sectio Physica et Chimica, 1971)
Relativistic Corrections to the Universal Potential. Erdős-Gyarmati Gabriellával. (Acta Physica, 1972)
A biokibernetika néhány aktuális kérdése. Damjanovich Sándorral. (Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1978)
Calculations for Alkali Atoms with a Semiempirical Pseudopotential – s and p States. Molnár Líviával. (Acta Universitatis Debreceniensis. Sectio Physica et Chimica, 1980)
Modellek és modellpotenciálok az atomok és molekulák elméletében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. ápr. 16.)
Pszeudopotenciálok és sűrűségfüggő elméletek. (Fizikai Szemle, 1984)
Double Variational Method of the Scaling Parameters for Alkali Hydride Molecules with Pseud- and Approximate Polarization Potentials. Szabó Jánossal. (Acta Physica et Chimica Debrecina, 1994).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. dec. 4.)
Nagy Ágnes: G. R. (Fizikai Szemle, 2001 és Magyar Tudomány, 2002).
Megjegyzések
Magyar Nagylexikon és Ki kicsoda? 2000 téves születési adat: febr. 21.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
