Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Ábrahám Ambrus Andor

    biológus, zoológus, premontrei szerzetes, római katolikus pap

    Ábrahám Andor 


    Született: 1893. november 20. Tusnád, Csík vármegye
    Meghalt: 1989. január 10. Szeged, Csongrád megye
    Temetés: 1989. február 3. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Nagyszülei: Nagy Ábrahám István és Gábor Terézia, ill. tusnády Kóródy Péter és Kovács Klára.

     

    Szülei: Ábrahám István, tusnádi Kóródy Teréz. Tízen voltak testvérek, közülük kettő kisgyermekkorukban meghalt; Ábrahám Ambrus volt a legidősebb fiúgyermek.

     

    Testvérei, nővére: Ábrahám Adél, Ábrahám Márta, Ábrahám Róza, Ábrahám Amália, húga: Ábrahám Terézia; öccse: Ábrahám István (†1918. jún. 15. Asiago, Olaszország) és Ábrahám Antal (†1921).

    Ábrahám István az I. világháború végén hősi halált halt, Ábrahám Antal nyolcadikos gimnazista korában vesztette életét.

    Iskola

    Elemi iskoláit Tusnádon végezte, az erdélyi r. k. státus csíksomlyói (1905–1910) és csíkszeredai gimnáziumában tanult (1910–1913), Csíkszeredán éretts. (1913). Belépett a jászói premontrei rendbe (1913), pappá szentelték (1917. szept. 14.). A budapesti tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári (1919) és bölcsészdoktori okl. (1922), a gerincesek szövettanából magántanári képesítést szerzett (1927. febr. 26.).

     

    Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Anatómiai Intézete mb. tanársegéde (1917. szept. 1.–1918. aug. 31.), tanársegéde (1918. szept. 1.–1920. aug. 31.), első tanársegéde (1920. szept. 1.–1921. aug. 31.), egy. adjunktusa (1921. szept. 1.–1936. febr. 29.) és magántanára (1927. febr. 26.–1940. okt. 19.), az állattan és az állatrendszertan c. ny. rk. tanára (1936. febr. 29.–1940. okt. 19.).

     

    A Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1934. aug. 1.–1940. okt. 19.) és az Állattani Tanszék vezetője (1934. aug. 1.–1940. okt. 19.), egyúttal a Főiskola igazgatója (1939. júl. 19.–1940. okt. 19.).

     

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen a gyógyszerészeti állattan és az állatrendszertan ny. r. tanára (1940. okt. 19.–1952), egy. tanára (1952–1967. júl. 31.) és az Általános Állattani és Biológiai Tanszék vezetője (1940. okt. 19.–1967. júl. 31.), nyugdíjazták (1967. aug. 1-jétől). A szegedi Állattani Intézet és Gyűjtemény megalapítója (1934-től). Tanügyi főtanácsos (1940-től).



    Az idegrendszer összehasonlító vizsgálatával, összehasonlító idegszövettannal, idegélettannal, az idegszövetek tanulmányozásának mikrotechnikai eljárásaival, az intrakardiális idegek és hallóidegek összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Elektronmikroszkópos kutatásai korszakos jelentőségűek a gerinces és a gerinctelen állatok idegrendszerével kapcsolatban. Fő műve, a gerincesek szívének és véredényrendszerének mikroszkopikus vizsgálatairól szóló nagymonográfiája német és angol nyelven jelent meg (Die mikroskopische Innervation des Herzens und der Blutgefässe von Vertebraten, 1964; ill. Microscopic Innervation of the Heart and Blood Vessels in Vertebrates, Including Men, 1969). Több mint ezeroldalas összehasonlító állatszervezettani tankönyve a magyar biológiai irodalom klasszikusa.

    Emlékezet

    Ábrahám Ambrus Tusnádon született, elemi és középiskoláit Csíksomlyón és Csíkszeredán végezte, tanulmányai befejezése után belépett a jászói premontrei szerzetesrendbe (VI. Pál pápa felmentette egyházi kötelmei alól, 1967-ben). 1929-től jelentek meg tudományos dolgozatai, az egyik első a barna medve nyelvében felfedezett új érző idegvégtestekről szólt, a másik a kutya orrbőrének idegvégződéseit tárgyalta. Az 1930-as–1940-es években számos esszét, „nemzetvédelmi” publicisztikai dolgozatot is írt.

     

    Tudományos pályafutásának kezdetén Budapesten tevékenykedett, 1934-től Szegeden élt, ott is hunyt el, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán az MTA Elnöksége és Biológiai Osztálya nevében Szentágothai János akadémikus, a szegedi József Attila Tudományegyetem és Szeged városa nevében Csákány Béla, az egyetem rektora, a tanítványok nevében Hámori József, a biológiai tudományok doktora búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

     

    A JATE emlékére Ábrahám Ambrus-emlékérmet alapított (a neurohisztológia területén elért kimagasló eredményekért, 1993-tól). Emlékét bronz dombormű őrzi (Tóth Sándor alkotása a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületén, felavatták: 1993. nov. 19-én). Eredetileg Ábrahám Ambrus Andornak hívták, német nyelvű zoológiai dolgozatai Ambrosius Ábrahám néven jelentek meg.

    Elismertség

    Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya vezetőségi tagja. Az MTA Zoológiai Bizottsága tagja, elnöke, Morfológiai Főbizottsága tagja, Neuromorfológiai Témabizottsága elnöke. A Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1961–1989). A Szent István Akadémia r. tagja (1930-tól).

     

    A Magyar Biológiai Társaság tagja (1952-től), elnöke (1955–1959), tb. elnöke (1959–1962); a Szegedi Osztály elnöke (1954–1961). A Magyar Anatómusok, Hisztológusok, és Embriológusok Társasága vezetőségi tagja (1966–1989).

     

    Az agrai Indiai Zoológiai Akadémia (= Academy of Zoology) tagja (1955–1989), a londoni Királyi Orvosi Társaság (= Royal Society of Medicine) külső tagja (1958–1989). Az Európai Endokrinológusok Társasága tagja (1963–1989). A Nemzetközi Ideganatómiai Akadémia tagja.

    Elismerés

    JATE Emlékérem (1968), a JATE díszdoktora (1982).

     

    Munka Érdemrend (1963; arany, 1973 és 1978), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983).

     

    Kossuth-díj (1953), Gelei József-emlékérem (1981).

    Szerkesztés

    Az Acta Universitatis Szegediensis. Pars zoologica (1942–1944) az Annales Biologicae Universitatum Hungariae (1951–1958) és az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica szerkesztője (1955–1958).

     

    Az Acta Biologica (1952–1960), az Acta Zoologica szerkesztőbizottságának tagja (1965–1989). A Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung c. nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja (1955–1989). Az Excerpta Medica referálója (1954–1989).

    Főbb művei

    F. m.: önálló biológiai művei, tankönyvei és jegyzetei: Az Archeo- és Neolacerták combmirigyeinek bonc-, szövet- és élettani méltatása önálló vizsgálatok alapján. Egy. doktori értek. (Bp., 1922)
    Az állati szervezet őrei a környezetben. Székfoglaló előadás. (A Szent István Akadémia Mennyiségtan- és Természettudományi Osztályának előadásai. Bp., 1931)
    Receptorok a véredények falában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. máj. 20.; megjelent, angolul: Receptors in the Wall of the Bloodvessels. Hungarica Acta Biologica, 1949 és külön: Bp., 1949)
    Állatélettani anatómia. Egy. jegyz. (Szeged, 1950 és utánnyomások, 1951–1954)
    Bevezetés az állatok szervezettanába. Egy. jegyz. Mödlinger Gusztávval. (Szeged, 1950 és utánnyomások, 1951–1954)
    Összehasonlító állatszervezettan. Egy. jegyz. (Bp., 1952 és utánnyomások: 1953–1960)
    Anatómia-élettan. Főisk. és egy. tankönyv. Bende Sándorral és Megyeri Jánossal. A rajzokat Gunda Antalné készítette. (Bp., Tankönyvkiadó, 1958; 2. jav. és bőv. kiad. 1971; 3. jav. és bőv. kiad. 1973; 4. kiad. 1979; 5. kiad. 1987)
    A szív beidegződése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1960. dec. 14.; megjelent: MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1961. 3.)
    Összehasonlító állatszervezettan. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1964)
    Állattípusok. (Bp., Tankönyvkiadó, 1965).


    F. m.: zoológiai írásai: A gyíkok bőrének idegvégződései. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
    A gyíktüdő idegvégződései. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
    Az Opisthodiscus diplodiscoides nigrivasis Méhelÿ idegrendszere. 3 táblával. (Studia Zoologica, 1929)
    Blutgefässte im Epithel der Harnblase des Kaninches. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1929)
    A kutya orrabőrének idegvégkészülékei. 3 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
    Az Archeo- és Neolacerták combmirigyeiről. 3 táblával. (Studia Zoologica, 1930)
    Beiträge zur Chlorologie der Planaria alpa. Mödlinger Gusztávval. – Die Planarien des Mátra-Gebirges. Mödlinger Gusztávval. – Über das sensible Nervensystem der Amphipoden. (Zoologischer Anzeiger, 1930)
    Die Geruchsorgane der Landisopoden. Wolsky Sándorral. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1930)
    Adatok a bolharákok érző idegrendszerének ismeretéhez. 2 táblával. (Studia Zoologica, 1931)
    Die Nervenorgane der Hundeschnauze. (Archivio Zoologico Italiano, 1931)
    Az állatok szerepe a gyógyászatban. 3 táblával. (A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1932. 6.)
    A compó bélcsatornájának mikroszkopikus beidegződése. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
    Adatok az édesvízi csontoshalak fali dúcsejtjeinek ismeretéhez. 4 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1933. 1-2.)
    Állati mérgek és mérges állatok. 1–2. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1933. 2.–1933. 4. és külön egyben: Bp., 1933)
    Az alpesi planária előfordulása a Pilis-hegységben. Térképvázlattal. Mödlinger Gusztávval. (Állattani Közlemények, 1933. 1-2.)
    Egyes csontoshalak bélcsatornájának beidegzéséről. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1933)
    Újabb adatok az idegvégtestek mellékrostjainak ismeretéhez. 2 szövegközti ábrával. (Állattani Közlemények, 1933. 3-4.)
    A vér szerepe a gyógyászatban. 1 táblával. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1934. 4.)
    Az automatikus bélmozgások eredete. (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1934. 7.)
    Újabb adatok az elefántormány idegvégszerveinek ismeretéhez. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1934)
    Adatok a madárbélcsatorna beidegzésének ismeretéhez. 3 szövegközti rajzzal. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
    Az ember szájpadmandolájának beidegződése. Adatok a szájpadmandola alak- és élettanához. 4 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1935. 1-2.)
    A madárkloáka idegeiről. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1936)
    Beiträge zur Kenntnis der Innervation des Vogeldarmes. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1936)
    A gerincesek intracardialis idegrendszere. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
    A békák szájpad-nyálkahártyájának mikroszkopikus beidegződése. 4 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1937. 1-2.)
    A gerincesek intracardialis idegrendszere. 10 szövegközti ábrával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
    A neurontan mai állása. 3 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1938. 3-4.)
    Über die mikroskopische Innervation der Gaumenschleimhaut der Frösche. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1938)
    A békák bőrének mikroszkopikus beidegzése. 4 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1939. 3-4.)
    A csigák bélcsatornájának mikroszkopikus beidegzése. 5 szövegábrával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
    Über die Innervation von Carcinom. (Zeitschrift für Krebsforschung, 1939)
    Van-e ideg a rákos daganatban? (A Magyar Pathológusok Társasága füzetei, 1939)
    Az emberi hasiagy – ganglion coeliacum – szerkezete. 4 szövegábrával. (Állattani Közlemények, 1940. 3-4.)
    Az emberi szív sinustájéka és az idegrendszer. 6 szövegközti ábrával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
    Die Sinusgegend des menschlichen Herzens und ihr Nervensystem. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1940)
    Adatok a Hering-féle sinusreflexek érző talpainak ismeretéhez. 10 szövegábrával. (A jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának Évkönyve 1940/41. Gödöllő, 1941)
    Adatok a hüllők légzőszerveinek mikroszkopikus beidegzéséhez. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet munkái, 1941)
    Receptorok az emberi sinus caroticus falában. 2 szövegábrával. Á. A. előadása az Állattani Szakosztály 1941. jún. 6-án tartott 414. ülésén. (Állattani Közlemények, 1941. 3-4.)
    Az emberi glomus carioticum idegrendszere. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Zoologica, 1942. 1-4.)
    Az ember nyelvének érző idegvégszervei. 4 szövegképpel. (Állattani Közlemények, 1943. 1-2.)
    Idegvégtestek az arteria renalis falában. 3 szövegképpel. (Állattani Közlemények, 1943. 3-4.)
    Pressoreceptorok az aortaívben. Á. A. előadása az Állattani Szakosztály 1944. okt. 13-án tartott 442. ülésén. (Állattani Közlemények, 1945. 1.)
    Teendőink az Alföld állattani feldolgozása terén. (Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 1945)
    Beiträge zur Kenntnis der sensiblen Endorgane der Sinusreflexe von Hering. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1949)
    A vérerek beidegzése. (A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve, 1950 és külön: Szeged, 1950)
    Az aortaideg szerkezete és végződésformái a kutya arteriás törzseiben. – Adatok Putnok környékének hidrobiológiai viszonyaihoz. Bende Sándorral, Horváth Andorral, Megyeri Jánossal. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1951 és mindkettő külön: Bp., 1951)
    Die intramuralen Nerven der Kranzgefässe. A koszorús erek intramuralis idegrendszere. (Acta Universitiatis Szegediensis. Acta Zoologica, 1951. 1-4.)
    Further Investigations on the Structure and the Endings of the Nervus Depressor in Man. (Acta Biologica, 1951)
    The Endings of the Nervus Acusticus in the Labyrinth of the Carp. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1951)
    A Goltz-féle átkaroló reflex receptorainak helye és szerkezete. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952. 1.)
    Pressorezeptoren in der Wand der Schwimmblase. Stammer Arankával. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1952 és mindkettő külön: Bp., 1952)
    Vérnyomás és periférikus idegrendszer. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952. 4.; angolul: Blood Pressure and Peripheral Nervous System. Acta Biologica, 1953)
    Die Innervation der Blutgefässe. (Acta Biologica, 1953)
    A madarak szemmozgató izmainak beidegzése, tekintettel a ganglion ciliare szerkezetére. 10 táblán 24 ábrával. Stammer Arankával. (Állattani Közlemények, 1954. 3-4.)
    Microscopic Innervation of Fixed Vascular Grafts. Sin, L.-lel. (Acta Morphologica, 1955)
    Microscopic Innervation of the Cornea with Reference to the Neural Connections of the Fibrocytes. (Acta Biologica, 1955)
    Über die Stelle und Struktur der Rezeptoren im Aortenbogen des Rindes. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1955. 1-4.)
    Hidrobiológiai vizsgálatok a Szilvás patak vízgyűjtő területén. 2 táblával. Horváth Andorral és Megyeri Jánossal. (Állattani Közlemények, 1956. 3-4.)
    Hydrobiologische und faunistische Studien im südwestlich Teile des Bükk-Gebirges. Biczók Ferenccel, Horváth Andorral, Megyeri Jánossal. – Über die Probleme in der Histologie des vegetativen Nervensystems. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1956. 1-4.)
    Über die Struktur und die Endigungen der Aorticusfasern im Aortenbogen des Menschen mit Berücksichtigung der Cholinesterase Aktivität der Pressorezeptoren. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1956)
    Hydrobiologische Untersuchungen am östlichen Teile des Bükk-Gebirges. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1957. 1-2.)
    Über die Struktur und die Innervation des Reizleitungssystems im Herzen der Säugetiere. Erdélyi Lajossal. – Die mikroskopische Innervation des Vogelherzens. Stammer Arankával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1957. 3-4.)
    Az orvosi pióca bélcsatornájának beidegzése. 10 táblával. Minker Emillel. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958. 2.)
    A pusztai varánusz [Varanus griseus Daud.] veséjének mikroszkopikus beidegzése. 15 táblával. – Az afferentatio morphológiai alapjai az emlősök veséjében. 11 táblával. Ill. Dános Erzsébet és Mráz Géza. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958. 3.)
    A magyar biológia problémái. – Beszámoló a Londonban tartott XV. Nemzetközi Zoológiai Kongresszusról. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958. 4.)
    Vagotomische Untersuchungen an Katzen. Minker Emillel. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1958. 1-2.)
    Beiträge zur Kenntnis der Interozeptoren im Bereiche des cardiovaskulären Sytems. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1958. 3-4.)
    Die mikroskopische Innervation der Niere des Varanus. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1958)
    Über die Innervation des Darmkanales des medizinischen Blutegels. Minker Emillel. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1958)
    A vese mikroszkopikus beidegzése. 8 táblával. (Állattani Közlemények, 1959. 1-2.)
    Experimentell-morphologische Untersuchungen über die Innervation der Schliessmuskeln von Süsswassermuskeln. – Zur Frage der interneuronalen Synapsen in den vegetativen Ganglien. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1959)
    Localization of Acethylcholinesterase in the Cardiac Conducting System of Ungulata. Erdélyi Lajossal. (Acta Morphologica, 1959)
    Untersuchungen über die Struktur die mikroskopische Innervation und die Cholinesteraseaktivität der Nebenniere von Vögeln. Stammer Arankával. – Vergleichende Anatomie und mikroskopische Innervation der Augenmuskeln von Reptilien. Stammer Arankával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1959. 1-2.)
    Vergleichende faunistische Untersuchungen in den Kleingewässern des Bükk-Gebirges. Biczók Ferenccel és Megyeri Jánossal. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1959. 3-4.)
    Über die mikroskopische Innervation des Herzens von Süsswasser-Knochenfischen. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1959)
    A gümős tengerimalac tuberkulinnal kezelt külső genitális szerveinek és bőrének idegszövettani vizsgálata. (Tuberkulózis, 1960)
    Összehasonlító faunisztikai vizsgálatok a Bükk hegység kisvizeiben. Biczók Ferenccel és Megyeri Jánossal. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
    Adatok a retina szerkezetének ismeretéhez, tekintettel az idegsejtek rétegére és a központi kapcsolatokra. Á. A. előadása az MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának 1960. febr. 24-én tartott felolvasó ülésén. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960. 2-3.)
    Die mikroskopische Innervation des Herzens der Amphibien. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1961. 1-2.)
    Die mikroskopische Innervation des Herzens der Reptilien. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1961. 3-4.)
    Die intremurale Innervation des Vogelherzens. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1962)
    Über die Struktur der Ganglien des Säugetierherzens. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1962. 1-4.)
    A szív koszorús ereinek mikroszkopikus beidegződése. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1963. 1.)
    Rezeptoren in der Sklera. (Anatomischer Anzeiger, 1963)
    Über Lage und Struktur der Synapsen im Herzen der Sumpschildkröte. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1964. 1-4.)
    Die mikroskopische Innervation des Herzens und der Blutgefässe von Vertebraten. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1964; angol nyelven: Microscopic Innervation of the Heart and Blood Vessels in Vertebrates, Including Men. (Bp.–Oxford [et al.], Pergamon Press, 1969)
    The Structure of the Synapses in the Heart of the European Pond Turtle. Emys orbicularis. (Modern Trends in Neuromorphology. International Conference on Neuromorphology. Budapest, 1963. júl 5–6. Előadások. Szerk. Szentágothai János. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
    Az összehasonlító idegszövettani kutatások mai állása a József Attila Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Intézetében. (Magyar Tudomány, 1965. 10.)
    Endokrine Systeme im Gehirn des Schwimmkäfers. [Dytiscus marginalis.] (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1965. 3-4.)
    Mitosis of the Nerve Cells in the Brain. Preliminary Communication. Túry Gézával. – Die Struktur der Synapsen im Ganglion viscerale von Aplysia california. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1965)
    The Structure of Baroreceptors in Pathological Conditions in Man. (Baroreceptors and Hypertension. Proceedings of an International Symposium. Dayton, Ohio, 1965. nov. 16–17. Oxford, 1967)
    Silberverfahren zur Imprägnation der Elemente des Nervensystems. (Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie und mikroskopische Technik, 1966)
    The Influence of Environmental Factors on the Neurosecretory Activity of the Water Beetle. (Revue Romaine de biologie, 1966)
    Über die Struktur und die Innervierung der Augenmuskeln der Vögel unter Berücksichtigung des Ganglion ciliare. Stammer Arankával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1966. 1-2.)
    Die Struktur der Gehirnzentren des Gelbrandkäfers. (Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie und mikroskopische Technik, 1967)
    Electron Microscope Examinations on the Brain of Water Beetle. (Acta Biologica, 1967. 1-2.)
    Electron Microscopic Investigations on the Human Carotid Body. Preliminary Communication. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1968)
    Spezielle Synapsen im Mittelhirn des Karpfens. (Acta Anatomica, 1968)
    Electron Microscopic Observations on the Medial Neurosecretory Cells in the Brain of the Water Beetle. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1969)
    Elektronenmikroskopische Untersuchungen an menschlichen Karitiskörpers. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1970)
    A synapsisok szerkezete a fürgegyík [Lacerta agilis L.] nagyagykérgében. 5 táblával. (Állattani Közlemények, 1973. 1-4.)
    On the Nature of the Cell Divisions Adjacent to Electrolytic Lesion in the Brain of Marsh-Frog. Túry Gézával. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1973)
    Elektronmikroszkópos vizsgálatok a házikacsa ceromáján, különös tekintettel a Grandry-féle testekre. (Állattani Közlemények, 1976)
    Structure of Synapses in the Supraoesophageal Ganglion of the Water Beetle. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1976)
    Fifty-Five Years with the Neurons. (The Annals of Zoology. Agra [India], 1976)
    Ultrastruktúra-vizsgálatok Herbst–féle testeken. (Állattani Közlemények, 1977. 1-4.)
    Ultrastrukturelle Untersuchungen an der Wachshaut von Enten unter besonderer Berücksichtigung der Grandryschen und Herbstdchen Körper. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1978)
    A receptorok helye és szerepe a sündisznó [Erinaceus europaeus] orrabőrében fény- és elektronmikroszkóp alatt. (Állattani Közlemények, 1979. 1-4.)
    Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok emberi carotis testeken. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1980. 1-2.)
    Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok az éti csiga gastrointestinalis idegrendszerében. (Állattani Közlemények, 1981. 1-4.)
    Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok a mocsári teknős [Emys orbicularis] szívének elsődleges ingertermelő központján. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981. 1-2.)
    Összehasonlító fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok neuroszekréciós sejteken. 12 táblával. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981. 3-4.)
    Iconography of Sensory Nerve Endings. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1981)
    Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok a mocsári teknős [emy orbicularis] szívfalazatán. (Állattani Közlemények, 1982. 1-4.)
    Ultrastructure Investigations into the Impulse-Generating Centre in the Heart of the European Pond Turtle. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1982)
    Light- and Electron-Microscopic Investigations into the Gastro-Intestinal Nervous System on the Vineyard Snail. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1983).


    F. m.: egyéb írásai: Angolországi tapasztalataim. (Bp., 1930)
    Haeckel eszmetörténeti és tudományos jelentősége. (Katholikus Szemle, 1934. 6.)
    A származástan és a mai biológia. (Az Esztergomi Nyári Egyetem 1934. évi előadásai. Bp., 1935)
    Székely ének – székely élet. (A szegedi m. kir. állami Klauzál Gábor Reálgimnázium Értesítője, 1936 és külön: Szeged, 1936)
    Az élet kifejlődése. Á. A. előadása az Aquinói Szent Tamás Társaságban. (Szent Tamás Könyvtár 2. Bp., 1936)
    Emlékezzünk! (Hargitaváralja Könyvei 2. Szeged, 1937)
    Visszatérnek… November 5. (Hargitaváralja Könyvei 9. Szeged, 1938)
    Élet és élettudomány. (Modern Kozmetika, 1938)
    Anyanyelv és nemzetvédelem. (Hargitaváralja Könyvei 11. Szeged, 1940)
    Hódolattal emlékezzünk… (Hargitaváralja Könyvei 13. Szeged, 1940)
    Vér, faj, nemzet. (Hargitaváralja Könyvei 14. Szeged, 1940)
    A katholikus Csíkország. (Katholikus Szemle, 1941. 2.)
    Székelyföldi fürdők. 2 táblával. (Hargitaváralja Könyvei 19. Szeged, 1942)
    Több bölcsőt, kevesebb koporsót. (Katholikus Szemle, 1942. 8.)
    A magyar föld a magyaroké. (Hargitaváralja Könyvei 23. Szeged, 1944)
    Életritmus. (Délvidéki Szemle, 1944. 1.)
    A szálfaember. Á. A. önéletírása. Sajtó alá rend. Annus József, a szómagyarázatokat összeáll. Farkas L. Gyula. (Szeged, 1993)
    „Életem a főiskoláért.” Á. A. önéletrajzi írásai. – Írások a főiskoláról. Szerk. Horváthné Szélpál Mária. (Írások a főiskola történetéről. Szeged, 1993).

     

    F. m.: megemlékezései: Pavlov és a feltételes reflexek. (Acta Zoologica, 1951. 1-4.)
    Darwin Károly otthonában. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1959. 3-4.)
    Megemlékezés Herman Ottóról születésének 125 esztendős évfordulója alkalmából. (Biológiai Közlemények, 1960)
    Herman Ottó, a biológus. (Aquila, 1968)
    Kolosváry Gábor. (Magyar Tudomány, 1969. 7-8.)
    Megemlékezés Gelei Józsefről, halálának 25 éves évfordulója alkalmából. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1978. 1.)
    Megemlékezés Horváth Andorról. (Malakológiai Tájékoztató, 1984).

    Irodalom

    Irod.: források: Ábrahám Ambrus magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1927. febr. 26.)
    Ábrahám Ambrus egyetemi rk. tanári kinevezése, 1936. febr. 29. (Budapesti Közlöny, 1936. márc. 6.)
    Ábrahám Ambrus főiskolai igazgatói kinevezése, 1939. júl. 19. (Budapesti Közlöny, 1939. aug. 3.)
    Ábrahám Ambrus egyetemi ny. r. tanári kinevezése, 1940. okt. 19. (Hivatalos Közlöny, 1940. nov. 1.)
    Udvari Gábor: Látogatás Ábrahám Ambrus akadémikusnál. (Természet Világa, 1979. 6.)
    (kádár): Ábrahám Ambrus akadémikus 90 éves. (Magyar Nemzet, 1983. nov. 19.)
    Vekerdi László: Életem és tudományos tevékenységem. Interjú Ábrahám Ambrussal. (Tiszatáj, 1984. 6.)
    Ábrahám Ambrus. Nekrológ, művei bibliográfiájával. (Acta Biologica, 1989)
    Elhunyt Ábrahám Ambrus akadémikus. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. jan. 12.)
    Szentágothai János: Ábrahám Ambrus. (Magyar Tudomány, 1989. 7-8.)
    Ábrahám Ambrus születésének 100. évfordulója. (Magyar Tudomány, 1993. 11.)
    Farkas L. Gyula: Ábrahám Ambrus centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1994. 26.)
    Balogh Margit: Egyháziak a Magyar Tudományos Akadémia életében. (Magyar Tudomány, 1999. 5.)
    Laczó Katalin: A mikroszkópon innen és túl. Emlékezés Ábrahám Ambrus professzorra. (Szeged [folyóirat], 1999)
    Kardos István: Találkozások a világhírrel. Ábrahám Ambrus. (Bp., 2005).


    Irod.: lexikonok, feldolgozásak, névtárak: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    A jászóvári premontrei kanonokrendi prépostság névtára az 1944-ik évre. (Jászóvár, 1944)
    Természettudományi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. (Bp., 1964–1976)
    Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
    Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
    Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
    Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja. (Bp., 1988)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Szegedi egyetemi almanach. III. Szegedi Tanárképző Főiskola 1921–1997. (Szeged, 1998)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Incze Dénes: Erdély katolikus nagyjai. (Tusnádfürdő, 2003)
    Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

     

     

    neten:

     

     

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301894 (Ábrahám Ambrus gyászjelentése, 1989)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM41747

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=9977

    https://nevpont.hu/palyakep/abraham-ambrus-andor-67c6a

    http://www.nevpont.hu/view/47

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/47

    Megjegyzések

    1. Gulyás: Magyar írók élete és munkái téves születési adat: nov. 30.

    2. Lexikonok téves halálozási adat: jan. 11. Gyászjelentésén jan. 10-e szerepel!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2023

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu