Babinszky Mihály
mezőgazdasági mérnök
Született: 1924. augusztus 17. Nagyszénás, Békés vármegye
Meghalt: 1992. november 24. Kaposvár
Család
Sz: Vaskor Anna. Apja ács- és kőművessegéd volt. Fia: Babinszky László (1950–) mezőgazdasági mérnök, leányai: Babinszky Márta és Babinszky Ágnes.
Iskola
A bp.-i Mezőgazdasági Középiskolában éretts. (1942), a Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1949), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Továbbképző Intézete Tanárképző Szakán gazdasági tanári okl. szerzett (1958), az ATE-n doktorált (1965), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1988).
Életút
Geist Gáspár és örökösei uradalmának uradalmi segédtisztje (1942–1945), majd tanulmányai idején Gruber Ferenc gyepnemesítő telepének kisegítő munkása (1945–1949). Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum és Tangazdaság szaktanára (1950–1952), igh.-e (1952–1955), ig.-ja (1955–1973). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK), 1989-től PATE Állattenyésztési Kar Üzemtani Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1973–1991).
Tudományos pályafutásának kezdetén agrárökonómiai és mezőgazdasági üzemszervezési kérdésekkel fogl., majd érdeklődése a szarvasmarha-tenyésztés felé fordult. Irányításával az orosházi tangazdaság – elsősorban a magyartarka tenyészete alapján – országosan elismertté vált: 1958-ban 4000 literes tehenészetté fejlődött, 1960-ban az állományt törzstenyészetté minősítették. Elsőként kísérletezte ki és oldotta meg az állványos szénakészítés nagyüzemi módszerét, az itatóállásos borjúnevelést, az ún. kötetlen intenzív marhahízlalást, ill. a tehenek takarmányozását mesterségesen szárított takarmányokkal. Technikumigazgatóként vezető szerepet játszott a középfokú oktatásban újszerű kabinetrendszerű oktatás bevezetésében. Kaposvárott elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés és a szántóföld- és gyepterület-hasznosítás összefüggéseit vizsgálta és részt vett a KAHUS és a KATEJ termelési rendszerek kidolgozásában és bevezetésében. Kidolgozta és bevezette továbbá a mezőgazdasági gyakorlati oktatás új rendszerét, amelyet később több felsőfokú agrárintézmény is átvett. Fejlesztési tervet dolgozott ki a somogyi Zselic gyepterületeinek hasznosítására, ill. a gyepre alapozott tejtermelési technológia bevezetésére.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1972; arany: 1991). Újhelyi Imre-emlékérem (1973), Nagyváthy János-emlékérem (1979).
Főbb művei
F. m.: Üzemen belüli szállítások szervezése. (Agrártudomány, 1954)
Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága Tehenészetének évkönyve. 1951–1965. Szerk. (Orosháza, 1966)
Tizenötéves tenyésztői munka eredményei az Orosházi Tangazdaságban. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
A tejtermelés ökonómiai problémái. (Magyar Mezőgazdaság, 1975)
A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szarvasmarha hústermelési rendszere. Tamás Károllyal. (Kaposvár, 1975)
A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szarvasmarha tejtermelési rendszere. Tamás Károllyal. (Kaposvár, 1976)
A szántóföldi melléktermékek felhasználása a szarvasmarha-takarmányozásban. Guba Sándorral. (Állattenyésztés, 1976)
A tömegtakarmány-termesztés és -gazdálkodás helyzete. (Magyar Mezőgazdaság, 1976)
Az ivari ciklus. Horváth Miklóssal, Kállai Lászlóval. (Kaposvár, 1978)
A vemhes állat. Horváth Miklóssal, Kállai Lászlóval. (Kaposvár, 1979)
A nagyüzem által integrált tej- és hústermelés a háztáji gazdaságokban. Guba Sándorral. (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve. Szerk. is. Bp., 1979)
Az üsző-előhasznosítás üzemi feltételei és lehetőségei. Stefler J.-vel. (Vágóállat és hústermelés, 1980)
Szarvasmarha a kisgazdaságban. (Házunk, kertünk, otthonunk. Bp., 1984)
A szarvasmarha-ágazat fejlesztésének összefüggései, kapcsolati rendszere. Kand. értek. (Kaposvár, 1987)
A gyepre alapozott tejtermelési rendszer előnye. Széles Gyulával. (Gazdálkodás, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
