Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Daróczy Judit
    Daróczy Zoltán
    Halász Ottó
    Kállay Ferenc
    Redlich Béla

    Gombocz Endre, gederéci

    botanikus


    Született: 1882. június 9. Sopron
    Meghalt: 1945. január 16. Budapest

    Család

    Régi soproni evangélikus nemesi családból származott. Sz: Gombocz Miklós (1844–1922) középiskolai tanár, gimnáziumigazgató, Lehr Berta; Lehr Albert (1844–1924) nyelvész, az MTA tagja testvére. Testvére: Gombocz Zoltán (1877–1935) nyelvész, az MTA tagja. F: Traeger Olga. Fia: Gombocz István (1921–1973) könyvtáros, bibliográfus, jogász, Gombocz Zoltán (†1987) könyvelő; leánya: Györffy Istvánné Gombocz Ilona (1915–) középiskolai tanár.

    Iskola

    A soproni evangélikus líceumban éretts. (1901), a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – természetrajz–kémia szakos tanári okl. (1905), bölcsészdoktori okl. (1908), a botanika történetéből magántanári képesítést szerzett (1917). Az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.).

    Életút

    A bp.-i nőképző-egyesület leánygimnáziumának r. tanára (1906–1919), a bp.-i Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolájának r tanára (1919–1922), uo. a botanika r. tanára (1922–1929). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárának őre (1919–1930), igazgató őre (1930–1936), c. igazgatója (1936–1941), igazgatója (1941–1942). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1917–1935), a botanika c. ny. rk. tanára (1935–1945l).

    Tudományos pályafutásának kezdetén Sopron vármegye növényvilágával, majd növényrendszertannal foglalkozott. A fehér és a rezgő nyár keresztezésével végzett kísérleteivel bebizonyította a nyár és a fűz szembeállításának alaptalanságát. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar botanika történetének, ill. Kitaibel Pál munkásságának feldolgozása terén. Összeállította a magyar növénytani irodalom bibliográfiáját, a magyar botanikai terminológiát feldolgozó monográfiája kéziratban maradt. Budapest ostroma idején, feleségével együtt bombatalálat áldozata lett.

    Emlékezet

    Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Attila út 14.) élt; testvérével közös sírban nyugszik, a Kerepesi úti (= Fiumei) Temetőben. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Életét és munkásságát a Sopron fölötti Károly-magaslaton emelt Károly-kilátó földszintjén berendezett – Kitaibel Pállal és Kárpáti Zoltánnal közös – állandó életmű-kiállítása mutatja be (2000-től). Szintén itt, a Gombocz Endre-emléknap keretén belül avatták fel a Gombocz Endre Természetismereti Házat (2001. ápr. 21-én). Róla nevezték el Sopronban a Gombocz Endre utcát (2009-ben).

    Elismertség

    A Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető első titkára (1925–1945), a Botanikai Szakosztály elnöke (1937–1945). A Botanikai Közlemények (1919–1925 és 1937–1939), a Természettudományi Közlemények szerkesztője (1925–1945). A Soproni Szemle szerkesztőbizottságának alapító tagja (1937–1944).

    Elismerés

    Az MTA Vigyázó-jutalma (1913).

    Főbb művei

    F. m.: Sopron környékének edényes flórája. (Növénytani Közlemények, 1902)
    Az első magyar növényenumeráció, Deccardtól. 1–2. (Növénytani Közlemények, 1903–1904)
    Sopron vármegye növényföldrajza és flórája. Monográfia. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1906; és külön: Bp., 1906)
    A Populus-fajok rokonsági viszonyai, tekintettel a fosszil fajokra. (Természettudományi Közlöny, 1908)
    A Populus-nem monographiája. – Monographia generis Populi. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1908; külön: Bp., 1908)
    Növényanatómiai terminológiánk fejlődéséről. (Természettudományi Közlöny, 1910)
    A „Magyar Füvészkönyv” történetéhez. – Pótlék a Populus genus monográfiájához. (Botanikai Közlemények, 1911)
    A tellur történetéhez. (Természettudományi Közlöny, 1913)
    Linné és a magyar botanika. (Természettudományi Közlöny, 1914)
    Adatok az újabbkori magyar botanika történetéhez. Márkus Sándor, Schönbauer Vince. (Botanikai Közlemények, 1914)
    A magyar botanika szótárából. (Magyar Nyelv, 1914)
    A budapesti egyetemi botanikus kert és tanszék története. 1770–1866. Egy fejezet a magyar botanika történetéből. Monográfia. (A budapesti tudományegyetem kiadványai. Bp., 1914)
    A magvas növények megtermékenyítésére vonatkozó ismereteink fejlődése. (Természettudományi Közlöny, 1918)
    A szérumdiagnosztika alkalmazása a növényrendszertanban. – A széndioxid asszimilációja. – Meddig élnek a fenyők levelei? – A fluor a növényekben. – A növények vízszállító szervei. (Természettudományi Közlöny, 1919)
    A magyar botanikai irodalom bibliográfiájának tervezete. (Botanikai Közlemények, 1919)
    Újabb ismereteink a növények asszimilációjáról. – A levelek sárgulása. A „kompasz-növények.” (Természettudományi Közlöny, 1920)
    A geológiai korszakok éghajlata és az évgyűrűk. – A virágok színe. – Az egysejtűek élősködői. – A nitrogén asszimilációja. (Természettudományi Közlöny, 1921)
    Adatok az újabbkori magyar botanika történetéhez. Nagyajtay Csere Farkas. (Botanikai Közlemények, 1921)
    Rendszeres növénytan. I–II. köt. (Tudományos gyűjtemény 25. Pécs, 1924–1927)
    A plazmaáramlásról. – Élet az „elhalt” levelekben. (Természettudományi Közlöny, 1925)
    A Salicaceae rendszertani helyzete. (Botanikai Közlemények, 1925)
    Clusius élete. – Egy kevéssé ismert bőrizgató növény. (Természettudományi Közlöny, 1926)
    A növényország új családfája. – A sejtosztódás újabb megvilágításban. (Természettudományi Közlöny, 1927)
    Sejtosztódás és sugárzás. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    Vizsgálatok hazai nyárfákon. 58 táblával. (Botanikai Közlemények, 1928; és külön: Bp., 1928)
    A „königsbergi családfa” sorsa. – A paraképződés és a „sebhormonok.” – Egy új kompasznövény. – Egy új hőtűrő baktérium. – A mitogenetikus sugarak. (Természettudományi Közlöny, 1929)
    Néhány mozzanat a múltból. (Természettudományi Közlöny, 1930)
    Oldott szénvegyületek, mint növényi táplálékok. – A Balkán-félsziget flórájának harmadkori reliktumai. – Új világító gomba. – A lélegző gyökerekről. – A húgyanyag vándorlása a növényben. (Természettudományi Közlöny, 1931)
    Kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományos és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk. Kiadói festett vászonkötésben. (Bp., 1932)
    Az otthon és gazdasága. Gyakorlati tanácsadó a családi ház építésének, felszerelésének, kert- és állatgazdaságának kérdéseiben. Szerk. Kiadói festett vászonkötésben. (Bp., 1932)
    A virágok óriása. – Az élőlények láthatatlan sugárzása. (Természettudományi Közlöny, 1932)
    A megszakított nutatio jelensége. (Természettudományi Közlöny, 1933)
    Az otthon és gazdasága. tanácsadó. Szerk. (Bp., 1933)
    A virágporszemek hormonja. – Az ivari hormonok kémiai összetétele. – Az asszimiláták vándorlása a növényben. – A bálnák lélegzése. (Természettudományi Közlöny, 1934)
    A magyar flóra kevéssé ismert kutatói. (Természettudományi Közlöny, 1934; és külön: Bp., 1934)
    Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. Szerk. (Bp., 1934; hasonmás kiad. 1998)
    Kitaibel a Pietroszon. – Az első hatóságilag védett növény hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1935)
    A magyar botanika történetéhez (Botanikai Közlemények, 1935)
    Gombocz Zoltán emlékezete. Beszédek és megemlékezések. Összeáll. (Bp., 1935)
    A magyar botanikai irodalom bibliográfiája. 1901–1925. – Bibliographie der ungarischen Literatur. 1901–1925. Összeáll. (Bp., 1936)
    A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. 92 képpel. (Bp., 1936)
    Kitaibel Pál Sopron megyei útjai. – Sopron környékének néhány újabb érdekes növénye. (Soproni Szemle, 1937)
    A növényrendszertan újabb irányai. (Természettudományi Közlöny, 1937)
    Kitaibel gyűjtötte népies magyar növénynevek. (Botanikai Közlemények, 1938)
    Eine neue Rapanea. 1 táblával. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1938)
    Kitaibel Pál: Iter Bereghiense, 1803. A Hegyaljára vonatkozó naplórészletek. Közzéteszi G. E. (Botanikai Közlemények, 1939)
    Jedlik Ányos egyetemi tanárságának századik évfordulójára. (Pannonhalmi Szemle, 1939)
    A hazai természettudósok rövid életrajza. Élettudományok. (A Természettudományi Társulat Évkönyve, 1939)
    A magyar növénytani irodalom bibliográfiája. 1578–1900. Összeáll. (Bp., 1939)
    Kitaibel Pál Baranyában. Horvát Adolf Olivérrel. 1 térképpel. (A Pécsi Ciszterci Gimnázium Értesítője, 1939)
    Az Acroschizocarpus genusról. – Alaszkai növények. (Botanikai Közlemények, 1940)
    A hazai természettudósok rövid életrajza. Szervetlen Tudományok. (A Természettudományi Társulat Évkönyve, 1940)
    Wierzbicki Péter. (Természettudományi Közlöny, 1940)
    Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományos és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. I–III. köt. Szerk. Aujeszky Lászlóval. (Bp., 1940–1941)
    A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 Monográfia. 18 táblával, 54 arcképpel. (A Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1941)
    Kitaibel, a növénygeográfus, -ökológus és -szociológus. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1941. ápr. 21.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
    Kitaibel Pál naplófeljegyzései tolnamegyei útjáról. Kiadta Horvát Adolf Olivérrel. (Tolna vármegye múltjából. 6. Szekszárd, 1941)
    Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii. Kiadta Tasnádi Kubacska András. I–II. köt. (Bp., 1945)
    Az első hatóságilag védett növény hazánkban. Újraközlés. (Természet Világa, 2001)
    A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Hasonmás kiad. 92 képpel. A függelékben a Kitaibelia G. E.-emlékszámával. (A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium kiadványa. Sopron, 2008).

    Irodalom

    Irod.: Boros Ádám: G. E.: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. (Vasi Szemle, 1937)
    Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Rapaics Rajmund: G. E.: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. (Botanikai Közlemények, 1937 és Századok, 1938)
    Noszky Jenő: G. E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 (Magyar Könyvszemle, 1941)
    Varga Lajos: G. E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 (Vasi Szemle, 1941)
    Wagner János: G. E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 (A Természet, 1941)
    Grósz Emil: A Természettudományi Társulat száz éve. G. E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 (Budapesti Szemle, 1941)
    Szent-Iványi József: G. E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. 1841–1941 (Folia Entomologica, 1942)
    Jávorka Sándor: G. E. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1947)
    Csapody István: G. E. (Soproni Szemle, 1955)
    Csapody István: G. E. soproni diákévei. (Soproni Szemle, 1959)
    Magyar tudós lexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Bartha Dénes: Kitaibel Pál, G. E. és Kárpáti Zoltán állandó emlékkiállítása a Károly-kilátóban. (Soproni Szemle, 2000)
    Andrássy Péter: G. E. (Természet Világa, 2001)
    G. E.-emlékszám. (Kitaibelia, 2001)
    Horváth Csaba: G. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Andrássy Péter: Emlékezés G. E.-re. (Soproni Szemle, 2002)
    Andrássy Péter: G. E.: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Hasonmás kiad. (Soproni Szemle, 2008)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (22), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (91), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (117), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (14), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (334), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (100), mérnök (720), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu