Gorove László, 1824-től gattajai
író
Született: 1780. június 2. Szamosújvár, Belső-Szolnok vármegye
Meghalt: 1839. március 11. Budapest
Család
Sz: Gorove Kristóf (†1801) kormányszéki biztos és országgyűlési követ, beodrai Karácsonyi Veronika. Fia: Gorove István (1819– 1881) politikus, közgazdász, az MTA tagja. F: Rácz Mária Magdolna.
Iskola
Alsóbb iskoláit Szamosújvárott, a bölcseletet Kolozsvárott végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott (1800–1801). Az MTA tagja (l.: 1835. szept. 14.).
Életút
Apja halála után félbeszakította tanulmányait és előbb erdélyi birtokain gazdálkodott, majd Gátalján (Temes vm.) telepedett le (1810-ben). Hivatalt nem vállalt, csak irodalommal, ill. az irodalom és a művészetek támogatásával, valamint a magyar nyelv ügyének előmozdításával foglalkozott.
Kolozsvárott, ifjúkorában maga is műkedvelő színész volt: August Kotzebue Embergyűlölés és megbánás c. drámájában lépett fel. A pesti egyetemen Haliczky András hatására érdeklődése előbb a német, majd Dugonics András buzdítására a magyar irodalom felé fordult. Kazinczy Ferenc és Faludi Ferenc művei megismerése után maga is verseket, majd drámákat kezdett el írni. A kor népszerű műfaja, az érzékenyjáték első ismert magyar képviselője. Jetzid és Hába (1806) c. drámáját Paul Weidmann nyomán alkalmazta magyar színpadra. Eredeti munkája, Az érdemes kalmár (1807) tekinthető az első magyar iránydrámának. Később etikai, természettudományi és történelmi tanulmányokat írt, ill. nagy erőfeszítéseket tett a Gátalja és környéke (= Bánság) elmagyarosodásáért. Magyar lakosokat telepített le, elősegítette magyar iskolák, egyéb intézmények megalapítását. Végrendeletében 2000 forintot hagyott a Magyar Tudós Társaságra: a Gorove-díjat négyévenként osztották ki felváltva az erkölcstudomány, a széptan és a művelődéstörténet témakörében született legjobb pályamunkák szerzői között.
Emlékezet
Pesten hunyt el, Rákóczifalván (Jász-Nagykun-Szolnok megye) családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Emlékének ápolására Gátalján megalakult a Gorove László Társaskör (2003. jan. 13.).
Szerkesztés
Természettudományi, művelődéstörténeti dolgozatai elsősorban a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg (1819–1838).
Főbb művei
F. m.: Jetzid és Hábá, avagy a féltés és meghasonulás. Szomorújáték 5 felvonásban, A magyar játszó szinre alkalmaztatta. (Buda, 1806; Bem.: Kolozsvár, 1807. jan. 12.; Pest, 1808. aug. 17. és 1811. márc. 11.)
Az érdemes kalmár. Hazai történeten épült eredeti darab 5 felvonásban. (Buda, 1807)
A jegyesek Carthágóban, vagy a nagy Scipio. Eredeti munka és vitézi történet. (Buda, 1807)
Az 1816. jan. 29. és 30. történt irtóztató fergetegnek egy szemmel látott tanú által készített leírása. – Egy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza virágzásának leírása. (Tudományos Gyűjtemény, 1819)
Szolnok várának viszontagságai. (Tudományos Gyűjtemény, 1820–1821)
A férfiunak tökélletességei. (Pest, 1823)
Eger városa történetei. (Tudományos Gyűjtemény, 1828; új kiad. Eger, 1876)
Sámuel Aba királyunk Sáron lévő temető-helye. (Tudományos Gyűjtemény, 1830)
Bihar vármegyében a belényesi járásban kebelezett és a nagy-váradi deák püspökségnek vaskói uradalmához tartozó Kalugyer helység határában fekvő dagadó-forrás és tájékának, úgy szinte Nagy-Váradról odáig tett utazásnak leírása. (Tudományos Gyűjtemény, 1836)
A bánsági bolgároknak hajdani s mostani állapotuk. (Tudományos Gyűjtemény, 1837).
Irodalom
Irod.: Gorove László: A képviseletről. Gattajai Gorove István emlékezete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1846. márc. 9.; Athenaeum, 1882)
Bayer József: Gattajai G. I. drámái. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888)
Bayer József: Az első magyar iránydráma. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1889)
Vajthó László: Első polgári drámánk. (Budapesti Szemle, 1935)
György Lajos: A magyar regény előzményei. (Bp., 1941)
Fried István: A meg nem valósult magyar polgári dráma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
