Grosschmid Béni
jogász
Zsögöd Benő
Született: 1852. november 6. Máramarossziget, Máramaros vármegye
Meghalt: 1938. szeptember 7. Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Család
Testvére Grosschmid Géza jogász. F: Hoványi Jolán. Fia: Grosschmid Lajos (1886–1940) matematikus. Unokaöccse: Márai Sándor (1900–1989) író és Radványi Géza (1907-1986) filmrendező.
Iskola
A bécsi tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1872). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.).
Életút
Az Igazságügyminisztérium tisztviselője, bíró, majd ügyvéd (1872–1882), a nagyváradi jogakadémián a polgári törvénykezés, a váltó- és kereskedelmi jog r. tanára (1882–1885). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az osztrák polgári magánjog ny. rk. (1885–1887), ny. r. tanára (1887–1890). A bp.-i tudományegyetemen a magyar magánjog ny. r. tanára (1890–1928); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1897–1898 és 1913–1914), majd az Egyetem rektora (1917–1918). Magyar kir. udvari tanácsos (1899-től).
Az első magyarországi hosszútávúszók közé tartozott, majd a Budai Torna Egylet jegyzőjeként jelentős szerepet játszott a BTE és a Budai Torna Kör egyesítésében, Magyarország egyik legnagyobb egyesületének, a Budapesti (Budai) Torna Egyletnek (BBTE) kialakításában (1875).
Vezető szerepet játszott az 1894. évi polgári házassági törvény, valamint számos más törvény előkészítésében. Határozottan fellépett a magyar jogalkotásban érvényesülő német befolyás ellen, ennek szellemében támadta a polgári törvénykönyv hivatalos, Teleszky-féle tervezetét. Különösen jelentősek dogmatikai elemzései.
Emlékezet
Visegrádon hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, fiával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről. – Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. (Magyar Igazságügy, 1879)
Öröklött és szerzett vagyon. (Magyar Igazságügy, 1879)
A csődtörvény. Jegyzetekkel, magyarázatokkal, utasításokkal ellátta. (Bp., 1881)
Polgári törvénykezési rendtartás és végrehajtási eljárás. Szakszerű használat czéljából egybegyűjtötte. (Bp., 1881)
Magyar magánjogi jegyzetek. I–III. köt. (Bp., 1890–1893)
A magyar magánjog tanítása a budapesti egyetemen és a nemzeti irány. (Bp., 1896)
Fejezetek kötelmi jogunk köréből. I–II. köt (Bp., 1897–1900; új kiad. 1931)
Öröklött és szerzett vagyon. (Bp., 1897)
Magánjogi tanulmányok, tervezetek és kisebb dolgozatok. I–II. köt. (Bp., 1901)
A szerzemény családi, vagyon- és örökjogunkban. (Bp., 1903)
Magánjogi előadások. Jogszabálytan. (Bp., 1905)
A házassági törvény. I–II. köt. (Bp., 1909). Az intestát örökösödési rend Solon törvényeiben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1917. jún. 11.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1917)
Werbőczy és az angol jog. (Bp., 1928).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv G. B. jogtanári működésének 30. évfordulójára. (Bp., 1912)
Emlékkönyv G. B. jogtanári működésének 40. évfordulójára. (Bp., 1922)
Szladits Károly: G. B. és a magyar kötelmi jog. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1936)
Angyal Pál: G. B. (Magyar Jogi Szemle, 1938)
Gajzágó László: G. B. Serlegbeszéd. (Bp., 1938)
őze Imre: G. B. és az ági öröklés. (Bp., 1938)
Bölöny József: G. B., mint közjogász. (Magyar Közigazgatás, 1938)
Szladits Károly: A magyar jogtudomány szabadságharcosa. (Jogászegyleti Szemle, 1948)
Asztalos László: G. B. helye a magyar civilisztikában. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Iuridica, 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
