Asztalos Lajos
sakkozó, szakíró, sportvezető
Született: 1889. július 29. Pécs
Meghalt: 1956. november 1. Budapest
Iskola
Középiskoláit Aradon és Bp.-en végezte, a bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1912), bölcsészdoktori okl. szerzett (1925).
Életút
A két vh. között Szarajevóban élt (1920–1942). A jugoszláv válogatottal olimpiai résztvevő (1927 és 1931); a magyar bajnokságon 2. helyezett (1912), 1. és nem hivatalos bajnok (1913), 3. helyezett (1943); a győri versenyen 3. (1924), a bártfain 3. (1926), a kecskemétin 4. helyezett (1927). Mester (1912), nemzetközi mester (1950). A magyar sakkválogatott szövetségi kapitánya (1946–1949), a Magyar Dolgozók Sakkszövetsége (MADOS) elnöke (1949–1955).
Az egyik legjelentősebb magyar sakk szakíró, Bán Jenővel írt könyve a magyar sakkirodalom egyik klasszikusa (A sakkjáték elemei, 1–3., 1952–1954).
Emlékezet
Emlékére évente versenyeket rendeztek (Asztalos Lajos-emlékverseny, 1958–1971).
Elismertség
A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) minősítő biz. tagja (1951-től), titkára (1952–1955).
Szerkesztés
A Magyar Sakkélet szerkesztőbizottságának tagja (1952–1956).
Főbb művei
F. m.: Koraisznek Vasziliuszhoz írott levelei. Egy. doktori értek. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1912)
Balkán sakkolimpiász. 1947. (Bp., 1948)
A sakkjáték elemei. 1–3. Bán Jenővel. (Bp., 1949–1953; új kiad. egy kötetben Bp., 1995)
Botvinnik győzelme a világbajnoki küzdelemben. 1948. Barcza Gedeonnal. (Kecskemét, 1949)
A XX. szovjet sakkbajnokság. Flórián Tiborral. (Bp., 1953)
A XXI. szovjet sakkbajnokság. (Bp., 1955).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
