Badár Balázs
fazekasmester
Született: 1855. március 6. Mezőtúr, Külső-Szolnok vármegye
Meghalt: 1939. május 14. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Temetés: 1939. május 16. Mezőtúr
Temetési hely: Alsórészi Református Temető
Család
Sz: Badár Sándor uradalmi béresgazda, Perei Rebeka. Kilencen voltak testvérek. F: 1879-től Faggyas Zsófia. Nyolc gyermeke közül, leánya: Badár Erzsébet (1889–1985) és fia: Badár Balázs, ifj. (1896–1972) szintén fazekas, népi iparművész.
Iskola
Két elemi osztály elvégzése után Mezőtúron Szappanos Imre (1868–1869), majd id. Vargha Jánosnál korsós mestereknél tanult (1868–1878).
Életút
Önálló műhelyt nyitott (1879), elsősorban díszedényeket készített.
Egyéni stílusát az 1880-as évektől a mezőtúri népi díszítőhagyományok, a korai szecesszió és a nemzeti stílusjegyek határozták meg. A pécsi Zsolnay-műhely közvetítésével ismerkedett meg a 16–18. századi közel-keleti kerámia díszítő elemeivel és ennek formai, stilisztikai elemeit ötvözte a mezőtúri népi kerámia hagyományaival. Az első magyar fazekasmester, aki elszakadt a kézműves alkotói módszertől és egyedi tervezésű kerámiáival beilleszkedett a századvégi magyar és európai kézműipar forma- és stílusvilágába. Házában, a 20. század elején gyakori vendég volt Albrecht főherceg, Fedák Sári, Jászai Mari és az atyai jóbarátjának tekintett Móricz Zsigmond (1879–1942). Móricz több írásában (riportjaiban) is megemlékezett alkotásairól, maga is gyűjtögette a zöldmázas mezőtúri edényeket.
Emlékezet
Mezőtúr Újvárosban élt és tevékenykedett, a helyi Alsórészi Református Templomban nyugszik. Síremlékét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Egykori lakóházában – valójában leánya, Badár Erzsi otthona volt – emlékházát alakították ki, ahol emléktáblája és szobra is látható a mester munkái, kitüntetései és korabeli filmfelvételek mellett. Az emlékházban jelenleg Derecskei Magdolna népi fazekasművész működik. Badár Balázs műveinek 1932-től válogatott gyűjteményét Stockholmban őrzik. Magyarországon, Mezőtúron még Bolváry Antal, Mezőtúr egykori polgármestere egykori házában Magyarország egyetlen fazekasmúzeumában (Bolváry-ház, Túri Fazekas Múzeum; megnyílt: 1983. okt. 7.) és Kun Zsigmond magángyűjteményében láthatóak alkotásai. Születésének 150. évfordulóján emlékkiállítást rendeztek szintén a mezőtúri Túri Fazekas Múzeumban (2005. márc. 15.–2005. júl. 31.). Munkásságával Kresz Mária és Pusztai Zsolt etnográfusok foglalkoztak. A Badár-hagyományt leányán kívül fia, ifj. Badár Balázs és unokája Simonné Badár Júlia is folytatta.
Kiállítások
F. kiállításai: Arad (oklevél és érem, 1890)
Országos Agyagipari Kiállítás. (Budapest, 1891)
Világkiállítás (Antwerpen, ezüstérem, 1894)
Millenniumi Kiállítás (Budapest, ezüstérem, 1896)
Világkiállítás (Brüsszel, ezüstérem, 1897)
Világkiállítás (Párizs, díszoklevél, 1900)
emlékkiállítása: Mezőtúr (1995).
Irodalom
Irod.: Rácz Lajos: B. B. Egy magyar parasztfazekasról. (Magyar Iparművészet, 1911)
Galambos Dezső: B. B. (Pásztortűz, 1928)
B. B. (Magyar Iparművészet, 1939)
Massányi József: Mélyből a magasba… Badár-karcolatok. (Mezőtúr, 1941)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1969)
Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Szabó László–Gulyás Éva: A mezőtúri kerámia. (Bp., 1983)
István Erzsébet: Keleti örökség, népművészet, historizmus. B. B. és Zsolnay Vilmos művészetének forrásai. Emlékkiállítás B. B. születésének 140. évfordulójára. (Mezőtúr, 1995)
B. B. Kat. Szerk. Szűcsné Boldog Mária. (Mezőtúr, 1995)
István Erzsébet: B. B. műfazekas és az iparművészet. (Magyar Iparművészet, 1997)
Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város panteonja a kezdetektől máig. (Mezőtúr, 1999)
Pusztai Zsolt: Százötven éve született Id. B. B. (Honismeret, 2005).
Megjegyzések
MÉL I. téves születési adat: máj. 5.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
