Achim L. András

Született: 1871. március 15. Békéscsaba
Meghalt: 1911. május 15. Békéscsaba
Temetés: 1911. május 17. Békéscsaba

Család

Jómódú erdélyi, ill. szlovák eredetű paraszti családból származott. F: Rajtár Ilona. Leánya: Achim Ilona, Achim Mária; fia: Achim András.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Szarvason folytatta, de a hatodik osztályból kimaradt. Később apjától örökölt, ill. feleségével hozományba kapott kétszáz holdas birtokán gazdálkodni kezdett.

Életút

A békéscsabai községi, majd a vármegyei közgyűlés tagja (1898-tól), a Békéscsabai Általános Népegylet megszervezője (1904), a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt békéscsabai szervezetének elnöke (1904. aug.), a párt országgyűlési képviselője (1905. febr.). A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, ill. a Magyarországi Parasztpárt alapító tagja (1906. márc. 18.). A párt még ugyanabban a hónapban egyesült a Független Szocialista Szövetséggel Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség néven, de szervezeti különállását megtartotta. A Várkonyi Istvánnal közösen alapított földmunkás érdekképviseleti szervezet, a Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete elnöke (1906); újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907). 1906. máj.-ban ismét Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották, de a Kúria „etetés-itatás”, valamint osztály elleni izgatás miatt már szept.-ben megsemmisítette a mandátumát, s politikai jogait egy évre felfüggesztette. 1908 pünkösdjére (jún. 7–8.) országos parasztkongresszust szervezett Békéscsabán, amelyen 403 helység 607 küldötte vett részt. Az 1910. jún.-i országgyűlési választásokon harmadszor is elnyerte a békéscsabai választókerület mandátumát.

1911 tavaszán elmérgesedő, a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott vitába keveredett a községi képviselőtestület több tagjával. Máj. elején megvásárolta a Békéscsabai Friss Ujságot, s annak hasábjain durva hangnemben támadta politikai ellenfelét, Zsilinszky Endrét. Máj. 14-én Zsilinszky fiai, Endre és Gábor saját házában követeltek elégtételt Achimtól, aki a dulakodás közben halálosan megsebesült. Egyes tanúk szerint Zsilinszky Endre lőtte le hátulról a menekülő Achimot, a testvérek azt állították, hogy a bátyja életéért aggódó Gábor pisztolyából érte a végzetes lövés. A bíróság a több bizonyítékkal alátámasztott utóbbi vallomást fogadta el, s önvédelem címén fölmentette őket.

A 20. század elejének egyik legjelentősebb parasztpolitikusa, a magyar parasztság első országgyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben és írásaiban polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Ady Endre (1877–1919) baráti köréhez tartozott, az író több publicisztikájában méltatta politikusi tevékenységét.

Emlékezet

Békéscsabán, a Felsővégi (Berényi úti) Evangélikus Temetőben, családi sírboltban nyugszik. Temetése politikai kiállás volt mellette: 25 ezren rótták le kegyeletüket. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Az 1930-as években először Takács Imre foglalkozott az agrárszocialista megmozdulásokkal, a II. világháború után, a magyar történeti irodalom fókuszába kerültek a század eleji parasztmozgalmak: Achim első monográfusa Tibori János volt (1958).

 

Születésének 100. évfordulóján emlékülést is rendeztek (1971), ill. sorra napvilágot láttak Achim életével foglalkozó monográfiák és dokumentumok (köztük Domokos József kommunista védőügyvéd munkái és visszaemlékezései). Egy évtizeddel később jelentős szakmai vita alakult ki a Bajcsy Zsilinszky–Achim ellentétről (az Új Tükörben, az Alföldben és más népszerű folyóiratban; 1982- ben). Szintén az 1980-as években Fancsovits György kiadta országgyűlési beszédeit (1986), a rendszerváltás éveiben pedig elkezdődött az életmű újabb feltárása: Vigh Károly, Molnár József és Molnár M. Eszter munkássága nyomán. Halálának 100. évfordulóján Békéscsabán tudományos konferenciát és egész napos ünnepségsorozatot rendeztek (2011. máj. 15-én). Achim L. András irodalmi utóélete is jelentős: Féja Géza (1965) és Sarusi Mihály (1985) regényben állított neki emléket, Filadelfi Mihály színművet írt róla (1987). Molnár M. Eszter verset írt róla, ill. feldolgozta az Achimmal kapcsolatos szépirodalmi alkotásokat is. Róla nevezték el a békéscsabai Áchim L. András Általános Iskolát (2001-től).

 

Születésének 100. évfordulóján Békéscsabán mellszobrot állítottak neki; a Szobor sétány részeként, az ún. Élővíz-csatorna partján (Marton László alkotása, 1971). Újabb, egészalakos mészkő portrészobra szintén Békéscsabán, a Mokri úti Idősek Napköziotthon előtt látható (Markolt György alkotása, 1981). Andrássy Kurta János festőművész bronz plakettet készített róla (Molnár M. Eszter tulajdonában van, 1997). Legismertebb portréja Veres Gusztáv festőművész alkotása, de Schéner Mihály festőművész is megörökítette emlékét (Áchim a Fiume Kávéház előtt, 1976). Néhány, Ady Endréhez írott levelét és egyéb írását az MTA Kézirattára őrzi. Békéscsabán, az Achim-család a Mészáros utcában lakott (ebben a házban történt a gyilkosság, ma: Áchim L. András utca). Mosonmagyaróvárott és Mezőberényben is utca; Békéscsabán még lakótelep is őrzi emlékét. Születésének 100. évfordulóján postabélyeget is megjelentettek tiszteletére (Vagyóczky Károly alkotása, 1971).

Szerkesztés

1906. ápr.-ban megindította a párt hetilapját, a Paraszt Ujságot, amelynek főszerkesztője, 1908-ban ún. lapvezére lett. A lap 1906. dec.–1908. máj. között szünetelt (újraindítása után sikertelenül próbálta Budapestre felvinni és országos lappá fejleszteni), majd 1910. máj.-i megszűnéséig rendszertelenül jelent meg. A Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013