Bauer Ferenc
növénynemesítő, mezőgazdasági mérnök
Született: 1919. augusztus 28. Elek, Arad vármegye
Meghalt: 2003. augusztus 26. Kecskemét
Család
Sz: Bauer Ferenc majorgazda, Mahler Franciska htb. F: 1949-től Hojcska Mária női fodrász, majd adminisztrátor. Fia: Bauer Ferenc; leánya: Bauer Edit.
Iskola
A Békéscsabai Felső Mezőgazdasági Iskolában éretts. (1937), a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Debreceni Osztályán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1946), a mosonmagyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet felsőfokú növénynemesítő tanfolyamán növénynemesítői okl. szerzett (1947). Az Agrártudományi Egyetemen doktorált (1961), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1965), doktora (1979).
Életút
A kunágotai br. Urbán Uradalom gyakornoka, segédtisztje (1937–1940), a II. vh.-ban katonaként frontszolgálatott teljesített, majd megsebesülése után hadikórházba került (1940–1946). A bánkúti és a kisszállási Állami Növénynemesítő Telep növénynemesítője (1947–1950), a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság tud. segédmunkatársa (1950–1955), ill. a kecskeméti Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, ill. a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tud. munkatársa (1955–1956), a Növénynemesítési Osztály tud. osztályvezetője, majd tud. tanácsadója (1956–1987). A Homokhátsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének termelésfejlesztési szaktanácsadója (1968–1972). A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kar óraadó tanára (1961–1974). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
A Kecskeméti Városi Tanács tagja; a Mezőgazdasági Állandó Bizottság és a VB tagja (1954–1962). A HNF Megyei Bizottsága (1964– 1973) és a Megyei Elnökség tagja (1964–1967).
Szántóföldi növények nemesítésével, elsősorban a rozs, a somkóró és a cirokfélék nemesítésével, homoki növénytermesztéssel, talajerő-gazdálkodással fogl. Nevéhez fűződik a Kecskeméti seprőcirok és a Kecskeméti édes szudáni cirokfű, ill. a Kecskeméti kétéves fehérvirágú somkóró, államilag elismert fajták nemesítése. A szintén általa nemesített Kecskeméti heterózis rozst az 1970- es években a Duna–Tisza közi homoktalajokon kb. 50 000 hektáron termesztették. Vezető szerepet játszott a Duna–Tisza közi homoktalajok gazdaságos műtrágyázási rendszerének kidolgozásában és gyakorlati elterjesztésében.
Emlékezet
Eleken (Gyulai utca 170.) született, később a családja Medgyesegyházára költözött. Kecskeméten élt és tevékenykedett, a helyi temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Agrártudományok Osztálya Növénytermesztési Szakbizottságának tagja (1970–1976), az Osztály állandó meghívott tagja (1976–1979). A Magyar Növénynemesítők Egyesülete tb. tagja (1991-től). Az MTESZ Bács-Kiskun Megyei Szervezetének társelnöke (1981–1985). A KGST Rozsnemesítési Bizottságának nemzeti kurátora (1976–1980).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1961). Westsik Vilmos-emlékplakett (1963), Mathiász János-díj (1981).
Főbb művei
F. m.: Új heterózis rozsnemesítési eljárás bevezetése a Kecskeméti Kísérleti Gazdaságban. (Agrártudomány, 1953)
Új kenyérgabona-fajtánk: a Kecskeméti heterózis rozs. (Szabad Föld, 1956)
A kecskeméti kéthasznú seprőcirok termesztése. (Magyar Mezőgazdaság, 1959)
Duna–Tisza közi homoki vetésforgó előkísérletek eredményei. (Növénytermelés, 1959)
Reciprok rekurrens szelekció alkalmazása rozsnál, különös tekintettel a megtermékenyülési viszonyokra. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Kecskeméti seprűcirokfajta nemesítése. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Rozzsal végzett műtrágyaadag- és - aránykísérletek Duna–Tisza közi lepelhomok talajon. (Kísérletügyi Közlemények. Növénytermesztés, 1964)
Adatok a heterózis- hatás kihasználásáról rozsnál. Kand. értek. (Kecskemét, 1965)
A kasztrálás idejének és módjának vizsgálata rozsnál. (Növénytermelés, 1965)
Reciprok kurrens szelekció két ciklusának eredményei rozsnál. (Kísérletügyi Közlemények– Növénytermelés, 1965–1969)
Rozs. (A növénytermesztés kézikönyve. Szerk. Láng G. Bp., 1966; 2. kiad. 1970), Rozs. (Növénytermesztés homokon. Szerk. Antal József, Egerszegi Sándor, Penyigey Dénes. Bp., 1966)
Zöldségtermesztés homokon. Többekkel. (Bp., 1966), Nitrogénadagolás módjának és idejének vizsgálata rozson Duna–Tisza közi lepelhomok talajon. – Adatok vetésforgó-kísérletek hatéves eredményeiből. Duna–Tisza közi lepelhomoktalajon. (Trágyázási kísérletek. 1955–1964. Szerk. Sarkadi János. Bp., 1967)
Klónrészek különböző műtrágyázásának hatása az öntermékenyített rozs szemkötésére. (Növénytermelés, 1967)
Somkóró. (Egy- és kétéves pillangósvirágú szálastakarmánynövények termesztése. Témadokumentáció. Bp., 1967)
Tarlónapraforgó zöldtrágyázási előkísérlet Duna–Tisza közi lepelhomoktalajon. (Növénytermelés, 1969)
A gabonatermesztési és -nemesítési kutatás eredményei és a gyakorlat. Többekkel. (Bp., 1971)
A rozs monokultúrás termesztésének lehetőségei. (Agrártudományi Közlemények, 1975)
Mineral Fertilization and Nutrient Balance Fertilizers of Sandy Soils between the Danube and Tisza. (Proceedings of the 8th International Fertilizer Congress. Moscow, 1976)
Növénytermesztés és tápanyag-gazdálkodás Duna–Tisza közi homoktalajokon. Doktori értek. (Kecskemét, 1978)
Efficiency Studies of Mineral Fertilizers and Manures on Sandy Soils between the Danube and Tisza in Long-Term Trial of 24 Years. (Proceedings of the 9th CIEC World Fertilizer Congress. Bp. 1984)
Foszforműtrágya elhelyezése somkórós vetésforgóban Duna–Tisza közi lepelhomoktalajon. Cserni Imrével. – Foszforműtrágya elhelyezése szöszös bükkönyös rozsos vetésforgóban Duna–Tisza közi lepelhomoktalajon. Cserni Imrével. (Növénytermelés, 1984)
Műtrágyázással kombinált zöldtrágyák és istállótrágya hatásának összehasonlítása vetésforgós tartamkísérletekben Duna–Tisza közi lepelhomoktalajon. Prohászka Károllyal. (Növénytermelés, 1987)
Homoki tartamkísérlet talajerő-gazdálkodási tanulságai. (Gazdálkodás, 1989)
nemesítései: Kecskeméti seprőcirok; Kecskeméti édes szudáni cirokfű; Kecskeméti kétéves fehérvirágú somkóró; Kecskeméti heterózis rozs.
Irodalom
Irod.: Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Emlékezés B. F.-re. (Agrokémia és Talajtan, 2003)
Cserni Imre: B. F. (Növénytermelés, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
