Balázs László
földmérő mérnök
Született: 1921. június 25. Pusztakalán, v. Hunyad vármegye
Meghalt: 2009. szeptember 10. Budapest
Temetés: 2009. szeptember 28. Budapest
Temetési hely: Szent Gellért-kápolna
Család
Sz: Balázs Ferenc MÁV-főintéző, Kandray Mária tanítónő. F: Varga Jolán adminisztrátor. Fia: Balázs László; leánya: Balázs Hajnalka földmérők.
Iskola
A bukaresti Szent József Líceumban éretts. (1940), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mérnöki okl. szerzett (1945), az ÉKME-n doktorált (1967).
Életút
Szegeden, Szentesen, Zalaegerszegen földhivatali műszaki előadó, osztályvezető (1945–1951); közben, mint ún. végrehajtó mérnök részt vett a földreform munkálataiban (1945–1947). A székesfehérvári Földmérési Igazgatóság igazgatója (1951–1952), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal főmérnöke, osztályvezetője (1953–1967), a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezető tanácsosa (1967–1981), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1982-től). A FISIA olasz tanácsadó cég (1992–1993), az AGRO GmbH német cég PHARE-csoport szakértője (1993–1994). A székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum alapító oktatója (1962–1972). Az ÉKME-n, ill. a BME Építőmérnöki Karán geodéziai gyakorlatvezető és az urbanisztikai szakmérnökképzésben a mérnöketika oktatója.
Kiemelkedő szerepet játszott az 1945 utáni magyarországi középfokú földmérésoktatás és technikusképzés, valamint az öt hazai földmérési szakközépiskola megszervezésében. Kezdeményezte a földmérésügyi felügyelet megalapítását, ill. közreműködött valamennyi földméréssel kapcsolatos jogszabály megalkotásában. A rendszerváltás után közreműködött a kárpótlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásában, majd meghatározó szerepet vállalt az 1996. évi LXXVI. törvény kodifikációs munkáiban. Kutatóként elsősorban a magyarországi földmérés és térképészet történetével, az informatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításával, ill. a földmérés jogi szabályozásainak vizsgálatával fogl.
Elismertség
A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító elnökségi tagja (1956-tól). A Térképbarátok Társulata tagja, az ellenőrző bizottság elnöke. A Földmérők Nemzetközi Szervezetének tagja, a Földügyi és Kataszteri Szakbizottságban Magyarország képviselője.
Elismerés
Fasching Antal-emlékérem (1981).
Főbb művei
F. m.: Földméréstan. Közlekedési építőipari technikumi tankönyv. Zelcsényi Gézával. (Bp., 1958; 7. kiad. 1964; 11. kiad. 1971)
Magyarország negyedrendű háromszögelési hálózata pontsűrűségének vizsgálata. (Bp., 1966)
Földügyi igazgatás. Többekkel. (Bp., 1970)
A földmérés és térképészet szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében. (Bp., 1975)
Földügyi jogszabályok. Többekkel. (Bp., 1975)
A magyar földmérés és és térképészet. Földmérési és térképészeti szakközépiskolák tankönyve. Papp-Váry Árpáddal. (Bp., 1979)
Módszertani útmutató az igazságügyi földmérési szakértők részére. Szerk. Forgács Zoltánnal, Szőke Irénnel. (Bp., 1987)
Mérnöketika. Főisk. jegyz. (Székesfehérvár, 1991; 2. kiad. 1995)
A korszerű geodézia kezdetei Magyarországon. Többekkel. (Bp., 1991)
Földmérés és térképészet a XIX. század második felében. Szerk. (Bp., 1992).
Irodalom
Irod.: B. L. (Geodézia és Kartográfia, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
