Balogh Artur, galántai és nebojszai
jogász
Született: 1866. március 18. Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1951. március 4. Kolozsvár
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1889), állami ösztöndíjjal német és francia egyetemeken tanult (1898–1899), a politika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1899), az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A MÁV Budapesti Igazgatóságának tisztviselője (1888–1899), a Kereskedelemügyi Minisztérium miniszteri titkára (1899–1904). A bp.-i tudományegyetemen a politika magántanára (1899–1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az alkotmányi és a közigazgatási politika ny. rk. (1904–1906), ny. r. tanára (1906–1915); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1907–1908 és 1914–1915). Erdély Romániához csatolása után is Kolozsvárott maradt (1919).
A romániai Magyar Párt képviseletében a román szenátus tagja (1926–1937), a Romániai Magyar Népliga Egyesület elnöke (1928– 1940), a m. Országgyűlés ún. behívott képviselője (1940–1944).
Alkotmányjoggal, magyar államjoggal, államelméleti kutatásokkal fogl.; állambölcseletében Concha Győző tanítványa és konzervatív felfogásának követője. A két vh. között elsősorban nemzetközi joggal, a kisebbségi szerződések és az új békeszerződések összehasonlító vizsgálatával fogl. A kisebbségi kérdés Európa-szerte elismert szakértőjeként sokat tett az erdélyi m. és székely nemzetiség jogvédelme érdekében.
Elismertség
Az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja (r.: 1926).
Elismerés
Corvin-lánc (1940).
Szerkesztés
A Vasúti Lapok (1893–1894), a Kolozsvári Hírlap (1919) és a kolozsvári Ujság szerkesztője (1923–1924).
Főbb művei
F. m.: A társadalmi forradalom. Az anarchizmus. (Bp., 1894)
Tanulmányok az alkotmánypolitika köréből. (Bp., 1895)
Parlamenti reform. (Bp., 1896)
Liberalizmus és szabadkőművesség. (Bp., 1899)
A törvényhozó hatalom. (Bp., 1899)
A parlamenti tagok szólásszabadságának és sérthetetlenségének határai. (Bp., 1899)
Híres asszonyok. (Bp., 1900; 2. kiad. 1908)
Udvari élet a francia királyok alatt. (Bp., 1900)
A magyar államjog alapvonalai. (Bp., 1901)
Törvényhatósági önkormányzatunk hatásköre. (Bp., 1902)
Híres szerelmesek. (Bp., 1902; 2. kiad. 1909)
Az osztrák alkotmány köréből. (Bp., 1903)
Alkotmánytan. (Pozsony–Bp., 1903)
Magyar közjog. (Pozsony–Bp., 1903)
Az államélet főjelenségei tekintettel a magyar Szent Korona elméletére. (Bp., 1904)
Közigazgatástan. (Pozsony–Bp., 1904)
A társadalom. A szociológia alapvetői Comte és Spencer. (Kolozsvár, 1906)
Az állam tudománya. I. Alkotmánytan. (Bp., 1909)
A politika alaptanai. (Kolozsvár, 1910)
Politika. (Bp., 1910)
Jogállam. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. jan. 12.; Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Bp., 1914)
Les droits des minorites et la defense de ces droits en Roumanie. (Genf, 1925)
A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján. (Berlin, 1928; németül: München, 1928; franciául: Paris, 1930)
A kisebbségek védelme. (Kolozsvár, 1930)
A székely vallási és iskolai önkormányzat. (Kolozsvár, 1932)
Die Erledigung der Petition der Nachkommen der ehemaligen Grenzwachtregimenter durch den Völkerbundrat. (Lugos, 1932)
Széchenyi István. (Kolozsvár, 1936)
L’’action de la Société des Nations en matiére de protection des minorites. (Paris, 1937)
A Nemzetek Szövetsége és a romániai magyar kisebbség. (Lugos, 1940)
A Nemzetek Szövetsége húsz évi működésének mérlege. (Kolozsvár, 1940)
Erdély nemzetiségi kérdései. (Kolozsvár, 1943)
Hűtlenségi per országgyűlési beszéd miatt. (Kolozsvár, 1944)
A jobbágyfelszabadítás egyik lelkes harcosa a reformkorban. (Kolozsvár, 1945)
Nemzet és állam a reformkorban. (Kolozsvár, 1946)
ford.: D’’Annunzio, G.: A gyermek. Reg. (Bp., 1895)
Prévost, M.: Lemondás. 1–2. Reg. (Bp., 1896)
Románia új alkotmánya. Ford., jegyz. Szeghő Imrével. (Kolozsvár, 1923).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
